Újabb lépés a megyei gázhálózat bővítéséért

Ciucur Losonczi Antonius

Négy előterjesztés a gázhálózat megyei bővítésével volt kapcsolatos, azaz hogy a megye mint területi közigazgatási egység társult tagként csatlakozzon a korábban létrehozott Berettyó-Bisztra, Urban-Rural, Észak-Nyugati Gáz és Déli Gáz elnevezésű Közösségek közti Fejlesztési Egyesületekhez (ADI). Ezeknek a döntéseknek az elfogadására azért volt szükség, mivel a héten közvitára bocsátották országosan a természetes gázok intelligens romániai hálózatfejlesztésének kalauzát, aminek értelmében azok a Közösségek közti Fejlesztési Egyesületek pályázhatnak finanszírozásra, melyeknek a tevékenységi tárgya a lakossági gázszolgáltatás biztosítása, és összesen 25 millió euró áll rendelkezésre – magyarázta Pásztor Sándor megyei tanácselnök. Bihar megyében 101 önkormányzat működik, és korábban négy ADI alakult. A Déli Gáz egyesülethez eredetileg tizenhárom önkormányzat (román többségű települések a Belényesi-medencében) csatlakozott, az Észak-Nyugati Gázhoz kilenc (Érsemjén, Értarcsa, Szalacs, Székelyhíd, Kiskereki, Érbogyoszló, Bihardiószeg, Biharfélegyháza és Paptamási), az Urban-Ruralhoz négy (Élesd, Esküllő, Mezőtelegd és Cécke), a Berettyó-Bisztrához tizenhárom (Érábrány, Vedresábrány, Bályok, Tasnádbajom, Vámosláz, Derna, Margitta, Szentjobb, Szalárd, Alsótótfalu, Berettyószéplak, Tóti és Érszőllős). A felsoroltakon kívül pedig vannak olyan területi közigazgatási egységek is, amelyek az önálló utat választották.

Tulajdonképpen minden 2018 őszén kezdődött, amikor a Transgaz cég felvette a kapcsolatot a megyei tanáccsal, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát a megyei gázhálózat bővítésére. Tisztában voltak azzal, hogy a helyi önkormányzatok, amelyeknek ez lett volna a dolga, saját erőből ezt nem tudják megoldani. Találkozók voltak ezért azokon a helyeken, ahol egyesületek látszottak körvonalazódni. Körülbelül 70 polgármester vett részt ezeken a megbeszéléseken, majd a megyei közgyűlés megszavazta, hogy 50 százalékkal támogatja a hatástanulmányok elkészítését, melyek költsége sok esetben 2 és 3,5 millió lej között mozog. Ezek legkésőbb jövő nyárig meglesznek, rövidebb vagy hosszabb időn belül, annak függvényében, hogy a geo- és a topográfiai tanulmányokkal hogyan állnak most.

Egy másik határozattervezet egy megyeitanács-elnöki rendeletnek a jóváhagyását tartalmazta. Erre azért volt szükség, mivel egy kormányhatározatnak köszönhetően 2,9 millió lejjel nőtt a megye idei költségvetése, és ezt el kellett könyvelni a bevételi és kiadási oldalon. Költségvetés-kiigazítást is eszközöltek: 175 ezer lejt kapott a Bihar Megyei Társadalom- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC), 10 ezer lejt Nagyszalonta, 10 ezer lejt Tenke, 28 ezer lejt Vedresábrány, 40 ezer lejt Diófás, 6 ezer lejt a Copiii Dragostei Alapítvány, 1,86 ezer lejt az Elim Keresztény Alapítvány, 3,95 ezer lejt a görögkatolikus Caritas, 1,98 ezer lejt a Kajántó Mária Gyermek- és Ifjúsági Ház Alapítvány, 12,09 ezer lejt a római katolikus Caritas, 1,28 ezer lejt a Diakónia Keresztyén Alapítvány, 6,59 ezer lejt az Alsterdof Alapítvány, 7,91 ezer lejt a Pro Bors Alapítvány, 2,37 ezer lejt a pályi Casa Mariei Egyesület, 1 ezer lejt a dernai öregotthon, 5,88 ezer lejt a Smile Egyesület, 2 ezer lejt a szentjobbi Szent István Szociális Központ, 8 ezer lejt az In Casa Ta Alapítvány és 2 ezer lejt a Filadelfia Noon Egyesület.

A képviselő-testület „csont nélkül” jóváhagyta azt is, egy 207 négyzetméternyi terület kezelése visszakerüljön a megyei tanácshoz. Ez a Körösvidéki Múzeum és a Partenie Cosma Líceum közötti részen található, ahol korábban a váradi önkormányzat kezelésbe kapott a megyétől 628 négyzetmétert, hogy kerékpárutat létesítsen ott, azonban végül nem lett erre a célra felhasználva a teljes terület. Most azonban szüksége lett erre a megyének, mert a múzeumot érintő munkálatok külső helyszíneken is zajlanak, ezért visszakérte a parlagon maradt 207 négyzetmétert. Szintén a megyei és a váradi önkormányzat közötti megállapodás képezte az alapját annak az egyhangúlag elfogadott napirendi pontnak is, melynek értelmében megyei közterületből váradi közterületté minősültek a Rulikowski/Armatei Române 1/A. szám alatt található, kataszteri számmal ellátott ingatlanok annak érdekében, hogy a polgármesteri hivatal által megálmodott sportaréna megépülhessen ott.

A közgyűlés ugyanakkor rábólintott arra, hogy a megyei tanács vezetői minőségben vegyen részt abban a Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében finanszírozott projektben, melynek célja a koronavírus-járvány okozta krízis hatékonyabb kezelése az alárendelt intézményekben. Ennek futamideje 2020 augusztusától 2021 áprilisáig tart, az önrész nulla, a partnerek pedig a DGASPC, a papfalvi és a diófási egészségügyi-szociális ellátóközpontok.

A megyei tanács beleegyezett abba, hogy az állami egyetem külső hőkorszerűsítési munkálatokat végezzen egy olyan területen, mely a tanintézmény kezelésében és a megye tulajdonában van, és a Körösvidéki Múzeum kezelésbe kapott egy ingatlant Váradszentmártonban annak érdekében, hogy bihari falumúzeum és tradicionális mesterségek háza létesüljön ott.

Hosszabb vita a tegnapi gyűlésen a szociáldemokrata és a liberálison közt bontakozott ki annál a napirendi pontnál, mely a Bihar Megyei Őrző-Védő Kft. tevékenységével kapcsolatos. Vádak hangzottak el arról, hogy ki és miért akarja csődbe vinni a társaságot és mikor, miközben Pásztor Sándor jelezte, hogy az RMDSZ-sek tartózkodni fognak. Végül 19 igen és 10 ellenszavazat született, öten pedig tartózkodtak az említett kft. tevékenységéről szóló voksolásnál.