Megfogyva bár, de törve nem – családias hangulatú megemlékezés Kazinczy Ferencről

Csorba Sándor

Idén a globális szinten elharapódzott vírusfertőzés következtében szinte több hónapra megállt az egész világ. Ezen felül az idén megvalósításra tervezett kisebb vagy nagyobb kulturális, sport, de vallási tematikájú események százait halasztották el előbb, majd mondtak le a lebonyolításukról szervezőik. A nemzetközi, de főleg az országon belüli egészségügyi helyzethez igazodva Érsemjén község önkormányzata is úgy döntött, nem kockáztatja sem lakosai, sem a mindig szeretettel várt és fogadott vendégei egészségét, így lemondott az immár 21 éve megrendezett falunapi rendezvénysorozat 22. kiadásának megszervezéséről.

Nemcsak az érsemjéniek vannak tisztában vele, hogy a helyi falunapok hagyománya tulajdonképpen Kazinczy Ferenc kultuszának ápolásában gyökerezik. A kezdeti alkalmakkor még kizárólag Kazinczy érsemjéni mellszobra körül gyűltek össze a helybéliek, de a szűkebb régió lakosai is, hogy tiszteletüket fejezzék ki a magyar kultúra egyik legmeghatározóbb személyisége előtt. A Kazinczy Ferenc, ugyanakkor a kultúránk iránti elköteleződés okán döntött úgy a község vezetősége, hogy bár a szórakoztató és/vagy szabadidős programok szervezéséről ebben az évben épp a lakosok érdekében lemond, azonban a falu ünnepének magvát jelentő megemlékezésről nem feledkezik meg. Ezen előzmények okán és ebben a szellemben gyűltek össze a falu, de mondhatni úgy is, hogy a község központjában a helyi önkormányzat, a helyi egyházi szervezetek, a semjéni RMDSZ-szervezet képviselői, továbbá egy tucatnyi érsemjéni augusztus 23-án, vasárnap, a Horvay János által alkotott Kazinczy-büszt köré.

Az összegyűlteket az esemény házigazdájaként Balázsi József polgármester köszöntötte, majd a tőle megszokott tömörséggel szólt az ünneplőkhöz. Felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy bár a sors most próbára teszi az emberiséget, az érsemjénieknek ebben a helyzetben is, ilyen mostoha körülmények között is össze kell tartaniuk. Ezután a rendezvényen résztvevő maroknyi fiatalhoz szólt, arra biztatva őket, hogy a jövőben is emlékezzenek majd meg falujuk, községük nagy szülötteiről. Balázsi beszédét követően Kardos Nikolett és Pap Nikolett egy rövid megemlékezéssel idézték meg Kazinczy szellemét.

A több évtizedes hagyománynak megfelelően, a Kazinczy emlékünnep záróakkordja ez alkalommal is a nyelvújító szobrának megkoszorúzása volt. A helyi református gyülekezet képviseletében Csáky Márta lelkész, a római katolikus közösség nevében Nagy János Csaba plébános, a helyi RMDSZ szervezet képviselőiként Tămaș Éva és Kereszturi Lajos, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolát reprezentálva Gazsi Sándor, míg Érsemjén önkormányzatának részéről Balázsi József és Timar Sorin helyeztek el koszorúkat a Fráter Lóránd által emeltetett mellszobor talapzatánál. Az ünnepséget a magyarok nemzeti imájának közös eléneklése zárta.

A borítóképen: Kardos Nikolett és Pap Nikolett