Visszatekintés Szatmár város történetébe

Visszatekintés Szatmár város történetébe
Szatmárnémeti – A Láncos–templom felszentelésének kétszázadik évfodulója alkalmából nemrég megjelent kötetben Thoroczkay Sándor tanár tollából a történelmi vonatkozású részeket olvashatják az érdeklődők.

2006–ban Pécsi Ferenc, a Láncos–templom presbitere, megemlítette Thoroczkay Sándornak, hogy a Szatmárnémeti Láncos Református Egyházközség gyülekezete a templom felszentelése 200. évfordulójára készül. Ez alkalomból egy könyv kiadását tervezi a presbitérium. A könyv megírására Pécsi Ferenc Thoroczkay Sándort javasolta a Láncos–templom presbitériumának, illetve az egyházközség lelkipásztorainak Nt. Korda Zoltán és Nt. Szilágyi Balázsnak. Thoroczkay Sándor ezek után felvette a kapcsolatot Korda Zoltán lelkipásztorral, aki felkérte a munka elvállalására. A már napvilágot látott könyvnek a történelmi vonatkozású részeit írta Thoroczkay Sándor.

Dokumentumok

„Az elképzeléseimet tükrözik a történelmi rész fejezeteinek a címei is. A megjelent írásaimban ragaszkodtam a tudományos jelleghez és megbízhatósághoz, ami egy alapos dokumentációt igényelt. A reformáció megjelenése és terjedése nagy kihívást jelentett Nyugat–Európa számára is, de különösen nagyot, a már felbomlóban lévő magyar királyság számára is. Magyar vonatkozásban ez a kihívás még bonyolultabb volt, ha az adott körülményeket figyelembe vesszük. A Habszburg uralkodók jogara alatt élő Magyarország nemcsak lelkiismereti szabadságának a gyakorlásáért, hanem nemzeti önnállóságáért is meg kellett harcoljon. Ez a harc fonódik össze a reformáció küzdelmeivel, kudarcaival és sikereivel. Azért, hogy az olvasóközönség is felmérje a templom megépítésének nagy horderejét, szükségesnek tartottam felvázolni a hanyatló ország történelmének a kötetben is megtalálható korszakait.

Szatmár esetében (megyét és a várost is értem ezalatt) hangsúlyt kívántam helyezni arra a körülményre is, hogy időnként hovatartozása változott Szatmárnak, azaz, a Habszburg királysághoz illetve az önnálló erdélyi fejedelemséghez is tartozott. A nemzeti és felelkezeti ellenállás meghozza végül is gyümölcsét, ami a türelmi rendelet kibocsátásában konkretizálódik. Ez az új helyzet adja meg a lehetőséget Szatmár református közösségének, hogy belefogjon merész tervének megvalósításához, egy impozáns méretű tégla templom megépítéséhez. A könyvben igyekeztem bemutatni azt a munkát és önfeláldozást ami végül is 1807–ben a templom felszenteléséhez vezetett” — mesélt dióhéjban a könyv történelmi vonatkozású részeinek tartalmáról a társszerző.

Karikás Enikő

Kapcsolódó cikk:

  • Hármas jubileumi ünnepség