Államfő: Várhatóan Görögországgal bővül a Három Tenger Kezdeményezés, Ukrajna és Moldova pedig társult tag lesz

Agerpres

A szeptember 6-i bukaresti értekezletén várhatóan Görögországgal bővül a Három Tenger Kezdeményezés, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig társult tagja lesz az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger közötti országok csoportosulásának - jelentette ki az államfő a román diplomácia kedden elkezdődött éves értekezletén.
Klaus Iohannis a nagykövetségek, konzulátusok és a román kulturális intézetek vezetőinek tartott beszédet a Cotroceni-palotában.
Kifejtette, hogy meglátása szerint az ukrajnai háború növelte a Három Tenger Kezdeményezés súlyát, és ennek a platformnak még fontosabb szerepet kell játszania a térség biztonságának megerősítésében.

Elmondta, hogy a szeptember 6-i bukaresti értekezleten Romániának számos célkitűzése van. Ezek között említette a kezdeményezés gazdasági növekedésben játszott szerepének megerősítését, többek között az eszközeinek a finomításával, valamint a kezdeményezés és a geopolitikailag átrendeződött szomszédsága viszonyának újrarajzolásával.

'Nem szeretném megelőlegezni az értekezlet döntéseit, de várhatóan Görögországgal bővül a Három Tenger Kezdeményezés, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság pedig társult tag lesz' - jelentette ki Iohannis.

Rámutatott arra, hogy Románia tovább mélyíti kétoldalú kapcsolatait az európai szövetségeseivel, különösen a stratégiai vagy stratégiai szempontból fontos partnerekkel: Németországgal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, az Egyesült Királysággal, Lengyelországgal, Törökországgal, Görögországgal, Bulgáriával, Portugáliával, Belgiummal, Magyarországgal és a balti államokkal.
Beszédében az államfő fontosnak nevezte az elmúlt években elindított háromoldalú államszövetségek elmélyítését is. 'A Románia-Lengyelország-Törökország, Románia-Moldovai Köztársaság-Ukrajna, Románia-Lengyelország-Spanyolország háromoldalú szövetségekre gondolok, amelyek mindegyike a hatékony és célzott együttműködés logikájára épül' - magyarázta.
Iohannis arra kérte a román diplomatákat, hogy továbbra is a dél-kaukázusi stratégiai partnerekkel, Azerbajdzsánnal és Grúziával, valamint Örményországgal való kapcsolatokra összpontosítsanak, tekintettel 'ennek a régiónak az energetikai jelentőségére'.
Hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni régióban életképes megoldásokat kell találni az érintett államok európai és euroatlanti integrációjának felgyorsítására.
Beszélt arról, hogy Románia Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában való jelenlétének és kapcsolataink fejlesztése nemcsak a külpolitikai prioritások újrakalibrálását jelenti, hanem az ország Európai Unión belüli aktív szerepvállalásának a felvállalását is tükrözi.
Iohannis elmondta azt is, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térségben a Japánhoz és Dél-Koreához fűződő kapcsolatok továbbra is prioritást élveznek. 'Különös jelentőséggel bír az Indiával való kapcsolatok fenntartható újraindítása is' - tette hozzá a román külpolitika irányait vázoló beszédében az államfő.