Semjén: „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál”

"Az összefogás a

járható út"

Semjén Zsolt magyar

miniszterelnök-helyettes szombaton, 2010.

június 19-én Kolozsvárra

látogatott. Délelőtt a

Házsongárdi temetőben rótta

le kegyeletét, majd az Erdélyi Magyra

Nemzeti Tanács (EMNT)

elnökségével találkozott a

kolozsvári főkonzulátuson. A

szűk körű megbeszélésen

Semjén Zsolt tájékoztatta az EMNT

vezérkarát a magyar nemzetpolitikai

rendszerváltozás

alapvetéséről, és az

új irányvonalról. A Nemzeti

Összetartozás melletti

tanúságtétel

törvényét a gyakorlatban a magyar

állampolgárság

kiterjesztése hivatott megalapozni. „Ritka

pillanat, amikor az anyaországot

körülvevő hét állam

közül hatnak nem volt kifogása az

állampolgársági

törvény módosítása

ellen” – fogalmazott a

nemzetpolitikáért felelős

miniszterelnök-helyettes, hozzátéve:

az állampolgársági

törvény

módosításához a

hasonló román törvényt

vették mintaként. Ami

Szlovákiát illeti, bármit

csinált volna Magyarország, Fico

és Slota talált volna

magának indokot a magyar kártya

kijátszására, erre mutat a

Malina Hedvig-ügytől, Sólyom

László

köztársasági elnök

kitiltásán, a dunaszerdahelyi

rendőrattakon át a

nyelvtörvényig az eddigi

politikájuk. Egyébként se

igazítsuk a magyar parlament

kompetenciájába tarozó

törvények meghozatalát más

országok belpolitikai

eseménynaptárához, mert ha arra

figyelünk, hogy éppen hol van

kampány, akkor soha „nincs itt az

idő”.

Semjén Zsolt pénteki bukaresti

tárgyalásainak eredményeit

és tanulságait is összefoglalta.

Jelezte, hogy a román közjogi

méltóságok – többek

között Traian Băsescu

államfő, Emil Boc

miniszterelnök – az Orbán

Viktor miniszterelnök által

meghirdetett 29 pontos gazdasági programra

voltak kíváncsiak, és

határozott érdeklődést

mutattak az ún. „bankadó”

tárgyában. A magyar kormány

intézkedési kapcsán a

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

elnöki tisztségét is viselő

magyarországi politikus hangsúlyozta: a

Fidesz-KDNP szövetség több mint

hétharmados felhatalmazása jelenti a

társadalmi legitimitást. Nem politikai

paktum következtében alakultak így

az erőviszonyok (mint az MSZP és az SZDSZ

esetében), hanem a magyarországi

választók akaratát fejezi ki.

A miniszterelnök-helyettes kitért az

összefogás

szükségességére is.

Bár a magyar kormány nem illetékes

az elszakadt nemzetrészek politikai

szerveződései között

„igazságot tenni”, a politikai

racionalitás és a józan ész

azt diktálja, hogy minél szélesebb

körű összefogással

képviseljék az adott

közösségeket. „Mi a lehető

legszélesebb társadalmi

bázisú összefogásban vagyunk

érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a

magyar üggyel megy szembe” –

fogalmazott a nemzetpolitikáért

felelős magas rangú politikus.

Tőkés László, az EMNT

elnöke az EMNT

megalapításának

szükségességéről

és az azóta eltelt hét

esztendő eredményeiről

tájékoztatta vendégét.

2003-ban a

Királyhágómelléki

Református Egyházkerület (KRE)

vállalta annak ódiumát, hogy egy

bővített közgyűlésen

legitimitást biztosítson az

autonómia iránt elkötelezett

alternatíva

kiépítéséhez. E

közgyűlésen elhatározottak

következtében született az EMNT, a

Székely Nemzeti Tanács (SZNT),

majd a Magyar Polgári

Szövetség (MPSZ), illetve az ebből

alakult Magyar Polgári Párt (MPP).

Az EMNT részben be is töltötte

feladatát, sikerült megakadályozni

az autonómia-program szőnyeg alá

söprését, mi több, a mozgalmi

múlttól és

közképviseleti munkával

elvégzett kodifikációtól

eljutottunk az erdélyi Magyar

Összefogásig. Viszont az

összefogás nem lehet

öncélú, fogalmazott az EP

alelnöke, nagyon világos célok

és értékek mentén kell,

hogy szerveződjön, és

hozzátette: csakis úgy lehetséges

nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem

helyzetkövető, hanem helyzetteremtő

magatartást tanúsítunk. A

püspök kijelentette: jelenleg is

elsőrendű céljaink közé

tartozik a többszintű autonómia

megteremtése, és megköszönte,

hogy az állampolgárság

kiterjesztése mellett a Nemzeti

Összetartozás

törvényében az

autonómia-rendszerek tételes

támogatását is vállalta a

magyar országgyűlés.

Tőkés László külön

is köszöntötte Répás

Zsuzsannát, a nemzetpolitikai

államtitkárság

vezetőjét, mert – mint fogalmazott az

EMNT elnöke – az

államtitkár-helyettes

„lélekben már húsz

éve felelős érettünk”,

és eddigi munkájával

bizonyította, hogy legméltóbb e

tisztség viselésére.

Hamarosan összehívják a

MÁÉRT-et

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az

EMNT-vel való találkozó

után részt vett az Erdélyi Magyar

Egyeztető Fórum ünnepi

ülésén. Az EMEF-et a Romániai

Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

és az Erdélyi Magyar Nemzeti

Tanács (EMNT) közösen

alapította, így a két

társelnök éppen e két

szervezet vezetője, Markó

Béla és Tőkés

László. Semjén Zsolt hivatalos

romániai látogatását

jó alkalomnak találták arra, hogy

a kincses városban meghívják

őt a testület szombati

ülésére.

Annak idején azért hívta

életre a két szervezet az EMEF-et, hogy

kidolgozza és gyakorlatba ültesse az

erdélyi magyar közösség

sorsának jobbítását

szolgáló stratégiákat.

Semjén Zsolt látogatásának

küszöbén a romániai magyar

sajtó úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ

és az EMNT közötti

együttműködés az utóbbi

időben meglazult, de új lendületet

adhat számára a magyarországi

választások nyomán hatalomra

került kormány.

Az ünnepi ülést a

Sapientia-Erdélyi Magyar

Tudományegyetem (Sapientia-EMTE)

központi épületében

tartották. Dávid

László, a Sapientia-EMTE rektora ez

alkalomból ismertette a politikai

vezetőkkel a magyar állami

támogatásból létrejött

intézmény történetét

és megvalósításait.

Külön felkérte Markó

Bélát, a román kormány

miniszterelnök-helyettesét, hogy

álljanak a jövő héten sorra

kerülő akkreditációs

döntés mellé, és

segítsenek, hogy a

törvényalkotás, majd a parlamenti

szavazás az intézményi

akkreditációról mihamarabb

bekövetkezhessen. Az RMDSZ elnöke erre

ígéretet tett, és kijelentette:

amennyiben az Országos

Akkreditációs Bizottság

június 24-én kedvezően dönt a

három városban –

Kolozsváron, Marosvásárhelyen

és Csíkszeredában –

működő magyar magánegyetem

akkreditációjáról,

úgy a kormány mihamarabb megalkotja az

ezt megalapozó törvényt, és a

parlament őszi időszakában már

sor kerülhet az állami elismertetést

szentesítő szavazásra is.

Tőkés László a

magánegyetemet alapító

egyházfők egyikeként, illetve a

társintézmény, a nagyváradi

Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)

elnökeként

„mentőövet” kért a magyar

kormánytól. Rámutatott: az

elmúlt nyolc szűk esztendő a

létbizonytalanság szélére

sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már

az is eredmény, hogy egyáltalán

megmaradtak. Minőségi

mutatóként

értékelhetjük, hogy a PKE-t

már akkreditálták, a

Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira

áll ettől.

Semjén Zsolt magyarországi

miniszterelnök-helyettes a magyar

kormánynak a határon túli magyar

felsőoktatás melletti

elkötelezettségéről

biztosította a jelenlévőket,

Markó Béla romániai

miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a

leendő magyar-román közös

kormányülés egyik

tárgypontjaként a román

állami finanszírozás

kérdését is emeljék be.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes

jelezte: szükségesnek tartják az

EMNT és az RMDSZ közötti

együttműködést. A

szlovákiai példa is mutatja, mutatott

rá Semjén, hogy amennyiben

meggyengül az összefogás, akkor az

etnikai pártok kikerülhetnek a

törvényhozásból –

és amennyiben ez Romániában is

megtörténne, akkor a magyar

értelmiséget világnézeti

alapon könnyen integrálni fogják a

román pártok. Meg kell találni azt

a politikai konstrukciót, amely a lehető

legszélesebb összefogás

kifejeződése, állapította meg

a magyar miniszterelnök-helyettes.

Az EMEF napirendi pontjai közül

elnapolták a Kulturális

Autonómia Tanács (KAT)

megalapításáról

szóló döntést, mert az RMDSZ

és az EMNT között néhány

tartalmi és formai kérdésben

nézetkülönbségek merültek

fel, ezek tisztázását

valószínűleg a jövő

héten pénteken,

Marosvásárhelyen végzik el egy

másik EMEF-ülés keretében.

A szombati ülés után Markó

és Tőkés közös

sajtóértekezlet keretében

üdvözölte a magyar

miniszterelnök-helyettest a magyarországi

költségvetésből

létrehozott Sapientia-EMTE

épületében. Markó Béla

elmondta: arra kérték a magyar

kormányt, hogy kiemelt figyelmet

fordítson ennek az oktatási

intézmények a

támogatására, továbbra is

segítse a Partiumi Keresztény Egyetem

(PKE) működését, a magyar

nyelvű felsőoktatás, illetve a

romániai magyarság szellemi

fejlődését biztosító

művelődési intézmények

ügyét.

Semjén Zsolt tájékoztatta a

romániai magyarság

képviselőit a magyar kormány

támogatáspolitikai

elképzeléseiről. Fontosnak tartotta

a magyarság összefogását.

Ezzel összefüggésben jelezte, hogy

hamarosan újból

összehívják a 2004 novembere

óta nem ülésező Magyar

Állandó Értekezletet

(MÁÉRT).

Markó Béla és Semjén Zsolt

egyaránt gratulált Tőkés

Lászlónak, hogy az Európai

Parlament alelnökévé

választották. A magyar

miniszterelnök-helyettes szerint ez nem

csupán a magyarság, hanem Románia

egésze számára nagy

jelentőségű esemény.

„Számunkra Tőkés

László személye

iránytűként szolgál”

– állapította meg

újságírók előtt

Semjén Zsolt.

A politikus romániai

megbeszélésein központi helyet

kapott a Magyarország és Románia

közötti együttműködés

kérdése. A szombati ülés

résztvevői a

sajtóértekezleten kedvezően

értékelték, hogy Traian Basescu

államfő és Emil Boc

miniszterelnök pozitívan viszonyult a

magyar állampolgárság

megadásáról szóló

törvényhez.

Tőkés: A határok

képletessé válnak

Tőkés László

üdvözölte a Magyarországon

történt

kormányváltást, szerinte ez

régóta várt esemény.

Köszönetet mondott a magyar államnak a

magyar állampolgárság

kiterjesztése érdekében hozott

döntéséért, illetve

Románia elnökének és

kormányfőjének, amiért

támogatta az intézkedést.

Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az

EP-alelnökké

választását a román

képviselőknek csupán egy

része támogatta, a PNL és a PSD

képviselői erőteljesen

ellenezték.

„Ne legyünk rabjai a XX. századnak,

amikor is a kommunista hatalom

homogenizációs politikája

révén gyökeresen átalakult

Erdély, többek között

Kolozsvár etnikai térképe. Az

erőszakos asszimiláció

tényét már a

Tismăneanu-jelentés is beismeri.

Eljött a sebek

gyógyításának pillanata, a

XXI. század elkezdődésének

ideje” – hangoztatta erdélyi

képviselőnk.

Tőkés László a

román-magyar kapcsolatok

javításának

fontosságát történelmi

visszatekintéssel is hangsúlyozta.

Emlékeztetett: kilencven évvel

ezelőtt írták alá a trianoni

békeszerződést, hetven évvel

ezelőtt pedig Észak-Erdélyt

visszacsatolták Magyarországhoz, majd

ismét változott a helyzet. „Milyen

jó, hogy most, hetven év után nem

kell határokat cserélgetni, mert a

határok az Európai Unióban –

a schengeni rendszerben –

képletessé válnak” –

mondta, hozzátéve: tegnapelőtt

határozta el az Európai Parlament, hogy

2011 tavaszán nagy

valószínűséggel

Románia és Bulgária is

csatlakozhat a schengeni övezethez.

Szerinte most inkább azon kell gondolkodni,

hogyan lehet begyógyítani a Trianon

okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a

sérelmeket, amelyeket később a

kommunista diktatúra okozott a romániai

magyarságnak, gyökeresen

átalakítva például

Erdély etnikai térképét.

„Erre együtt kell törekednünk

partneri viszonyban a határon inneni és

túli magyarokkal, és együtt a

román partnereinkkel ugyanabban az

Európában.” – tette

hozzá. Az európai parlamenti alelnök

szerint e sebek

begyógyítására alkalmas

lehet a Magyarország és Románia

közötti közeledés.

Ne maradjunk a 20. század, a nacionalizmus, a

kommunizmus foglyai, ismételte meg

zárásképp Tőkés

László, a rendszerváltozás

menjen végbe nemzetpolitikailag és

társadalmilag is, valóban itt az ideje,

hogy elkezdődjön a 21. század.

Kolozsvár, 2010. június

20.

Tőkés László

EP-képviselő

Sajtóirodájának

összefoglalója