Ukrán válság

2023.07.12. 06:19

Zelenszkij: egy faluról sem mondunk le a NATO-tagságért

504. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Toms Kalnins

Cikkünk frissül!

Biden: az orosz elnök téved, ha azt hiszi, túlélheti Ukrajnát

–  A NATO erősebb, energikusabb és egységesebb, mint valaha, hiába fogadott arra Putyin, hogy a NATO majd szét fog esni – fogalmazott Joe Biden Vilniusban, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó zárónapján mondott beszédében a Magyar Nemzet beszámolója szerint.

Az amerikai elnök emlékeztetett:

Figyelmeztettük a világot, hogy Putyin mit tervez. Még néhányan Ukrajnában sem hitték el, amit a hírszerző közösségünk talált.

Joe Biden Ukrajna kapcsán leszögezte, hogy a kelet-európai ország „továbbra is szabad” és „megtörhetetlen”.

Aláhúzta, hogy addig támogatják Ukrajnát, amíg szükséges. „Nem hátrálunk meg” – hangsúlyozta. És szerinte ebben ötven állam áll az oldalán.

BIDEN, Joe
Joe Biden amerikai elnök a Vilniusi Egyetemen összegyűltek előtt beszél a NATO vilniusi csúcstalálkozója után, 2023. július 12-én
Fotó: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA

Oroszország kapcsán leszögezte: nem engedhető meg, hogy „egy ország erőszakkal elfoglalja szomszédja területét”. Szerinte Oroszország már holnap véget vethetne a háborúnak, ha kivonná erőit Ukrajnából, elismerné nemzetközi határait és beszüntetné az „embertelen” támadásokat. Majd hozzáfűzte, hogy Moszkva eddig „nem mutatott érdeklődést a diplomáciai kimenetel iránt”.

Tévesen hiszi azt, hogy túlélheti Ukrajnát

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről.

Az amerikai elnök beszélt továbbá a balti államok helytállásáról, Európáról és a klímaváltozás, a technológiai fejlődés globális kérdéséről, valamint a világ szabadság iránti igényéről is.

A Magyar Nemzet teljes cikkét és a beszéd videóját IDE KATTINTVA érheti el.

Zelenszkij: egy faluról sem mondunk le a NATO-tagságért

Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért - jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vilniusi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

Azt kell mondanom, sosem cserélnénk semmilyen státuszra semekkora területünket, még akkor sem, ha egy faluról  volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna

- válaszolt Zelenszkij a Politico című hírportál azt firtató kérdésére, hogy egyes nyugati országok előkészíthetnek-e egy olyan forgatókönyvet, "amely szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdését felhasználhatják az Oroszországgal való tárgyalásokon".

Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra. Álláspontomat nagyon jól ismerik a partnereim

- hangsúlyozta az ukrán elnök.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én
Fotó: Toms Kalnins / Forrás: MTI/EPA

Zelenszkij mindemellett a Politico egy másik kérdésére is válaszolt, miszerint az Egyesült Államok és Németország állítólag miért ellenezték a vilniusi NATO-csúcs zárónyilatkozatába felvenni Ukrajna lehetséges csatlakozásának ütemtervét. Az ukrán elnök ezzel kapcsolatban kifejezte azon meggyőződését, hogy sem Olaf Scholz német kancellár, sem Joe Biden amerikai elnök nem fog "árulást" elkövetni ebben a kérdésben.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök elismerte, hogy hazája csak az ukrajnai háborút követően csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Úgy tudni, mindenekelőtt Berlin és Washington ellenezte Moszkvára tekintettel egy időtávlatban világosan meghatározott ütemterv rögzítését a zárónyilatkozatban.

A Nyugat veszélybe sodorja az ukrán népet

A Nyugat a fegyvergyártó vállalatok érdekében veszélyezteti az ukrán emberek életét - hangoztatta szerdai beszédében Ali Hamenei nagyajatolláh, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője.

A nagyajatolláh úgy vélte, az ukrajnai háború annak bizonyítéka hogy

a Nyugat tovább folytatja ragadozó és gyarmatosító magatartását;

továbbá azzal vádolta a liberális demokrácia szerinte hamis védelmezőit, hogy

eközben tovább védik a gyarmatosítást. 

Iranian Supreme Leader Ali Khamenei
Ali Hamanei nagyajatolláh
Forrás: Anadolu Agency via AFP

Átadta nehézfegyvereit az orosz védelmi minisztériumnak a Wagner

Több ezer tonna lőszerrel együtt átadta nehézfegyvereit az orosz védelmi minisztériumnak Jevgenyij Prigozsin magánhadserege.

Az orosz védelmi tárca szerdai közleménye szerint több mint kétezer harcjárművet és harceszközt, köztük több száz T-90, T-80 és T-72B3 típusú páncélost, Grad és Uragan sorozatvetőket, Pancir légvédelmi rakétarendszereket, Akacija, Gvozgyika, Tyulpan és Giacint önjáró lövegeket, aknavetőket, páncélozott vontatókat, páncélozott gyalogsági szállítójárműveket, valamint egyéb gépkocsikat is átvettek a zsoldoscsapattól.

A Wagner egy toborzóplakátja még 2023. június 24-én Szentpétervárott
Fotó: Olga Maltseva / Forrás: AFP

A minisztérium szerint 2500 tonna különböző típusú lőszert és 20 ezer lőfegyvert is átadtak.

A tárca hangsúlyozta, hogy a harceszközök között több tucat olyan is volt, amelyet egyszer sem vetettek be harcban.

A közlés szerint

 

a harceszközök a műszaki-karbantartó alakulatokhoz kerülnek, utána pedig kijelölik új rendeltetési helyüket.

 

Az orosz hadsereg videofelvételt is közzétett, amelyen a nehézfegyverek elszállítását lehetett látni katonai szállítójárműveken.

Az ukránok Belgorodot lőtték

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorodi terület kormányzója a Telegramban tette közzé napi jelentését. Több olyan területet is felsorol, amelyet az ukrán erők lőttek, de néhány távvezeték megrongálódásán kívül nem számolt be sem áldozatokról, sem jelentős következményekről.

Biden mérlegeli az ATACMS rakéták Ukrajnába küldését

Az Egyesült Államok és Európa tisztviselői szerint a Biden-kormányzat azon vitatkozik, hogy felfegyverezze-e Ukrajnát nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal – írja a New York Times.

A hadsereg taktikai rakétarendszerei, más néven „támadó rakéták”, több mint 300 kilométeres hatótávolsággal rendelkező, felszínről felszínre irányított cirkálórakéták.

Oroszország több mint kétszázszor támadta Szumit

Oroszország egy nap alatt 225-ször csapott le Szumi megyére Az orosz hadsereg július 11-én nyolc közösséget lőtt le Szumi megye határa mentén, 225 robbanást okozva – jelentette a Szumi megye katonai igazgatása a Facebookon.

Moszkva kazettás bombákat fog használni válaszul az amerikai döntésre

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz erők megkezdik a kazettás bombák használatát, válaszul arra a washingtoni döntésre, hogy Kijevnek szállítanak ilyen fegyvereket.

Sojgu szerint Moszkva „tartózkodott és tartózkodik” a fegyverek Ukrajna elleni bevetésétől, mert megérti „azt a veszélyt, amelyet ezek a lőszerek jelentenek a polgári lakosságra nézve”. Hozzátette, hogy Oroszországnak vannak kazettás bombái, és ezek „sokkal hatékonyabbak, mint az amerikaiak”. A fegyver amerikai szállítása Ukrajnának „meghosszabbítja a háborút” – mondta.

Emberi jogi szervezetek arról számoltak be, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna használt kazettás bombákat a háborúban, és hogy a gyakorlat civil áldozatokat követelt.

Ukrán női alakulat tagjai új katonai egyenruhájukat tesztelik kiképzésükön egy Kijev melletti lőtéren 2023. július 12-én
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Berlin nem szállít cirkálórakétákat Kijevnek

Boris Pistorius német védelmi miniszter megerősítette, hogy a német kormány nem hajlandó német cirkálórakétákat szállítani Ukrajnának.

Ha az egyes partnerek ezt teszik, az az ő szuverén döntésük. Nem áll szándékunkban változtatni az álláspontunkon

– mondta Pistorius kedden a Vilniusban zajló NATO-csúcstalálkozó margóján.

Ugyanakkor nem lát teret a bírálatra Németországgal szemben, amely jelenleg Ukrajna második legnagyobb szövetségese az Egyesült Államok után a fegyverszállítások tekintetében.

„Ukrajna légvédelme egyáltalán nem képzelhető el nélkülünk” – mondta a miniszter.

Reagált a Kreml az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákra

A Reuters jelentette, hogy a Kreml szerdán azt mondta, hogy a Nyugat számára elhibázott és "potenciálisan nagyon veszélyes", hogy biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának.

A Kreml azt állította, hogy azok Oroszország saját biztonságát sértenék.

Hosszú távú biztonsági garanciákat ad a G7 Ukrajnának

Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának - közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.

Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik.   

Amanda Sloat, Joe Biden amerikai elnök tanácsadója szerdán megerősítette, hogy erről a G7 vezetői megállapodást is aláírnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.   

Hozzátette: 

a nyilatkozatban biztosítják Kijevet arról, hogy támogatják olyan védelmi képességek kiépítésében, amelyek a jövőben segítenek megvédeni bármilyen támadástól, illetve elrettenteni az erre készülőket. 

Elmondta: a nyilatkozatból kiindulva a G7-hez tartozó országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada) és az Európai Unió kétoldalú egyeztetéseket is folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. 

Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés.  

Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy ez üzenet az Ukrajnát támadó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is, az európai béke szempontjából pedig egyértelmű előrelépés.   

BLINKEN, Antony; SUNAK, Rishi
Rishi Sunak brit miniszterelnök (b) és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a NATO-tagországok csúcstalálkozójának második napi tanácskozásán Vilniusban 2023. július 12-én
Fotó: Valda Kalnina / Forrás: MTI/EPA

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta, szeretné elérni, ha a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítanák országát.

Az ukrán erők ismét előrehaladtak Bahmut város közelében

Az ukrán fegyveres erők ma reggel némi előrehaladást jelentettek Bahmut város közelében a Donyecki területen folyó harcokban, és azt is állítják, hogy az éjszaka folyamán 11 drónt lőttek le.

A vezérkar legutóbbi frissítése a Facebookon így szól:

Ukrajna védelmi erői folytatják a támadó műveleteket Bahmut, Melitopol és Berdjanszk irányában.

Ukrán katonák 2Sz3 Akacija 152 milliméteres önjáró tarackkal készülnek lőni az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. július 10-én
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Németország további rakétákat küld Ukrajnának

Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján köszönetet mondott Németországnak, amiért beleegyezett, hogy további Patriot-indítórakétákat és rakétákat küld Ukrajnának, miután a vilniusi NATO-csúcson beszélt Olaf Scholz kancellárral.

Oroszország már második éjszaka bombázta Kijevet

Oroszország második egymást követő éjszaka kamikaze dróntámadások hullámát indította Kijev és térsége ellen - közölte az ukrán hadsereg szerdán, néhány órával azelőtt, hogy Zelenszkijnek találkoznia kellett volna az Ukrajna függetlenségét támogató NATO vezetőivel egy csúcstalálkozón.

Az ukrán hadsereg előzetes tájékoztatása szerint nem érkezett azonnali jelentés áldozatokról vagy nagyobb pusztításról. Minden drónt elfogtak, mielőtt célba ért volna.

A helyi hatóságok szerint összesen 15 drón vette célba az ukrán fővárost, ezeket viszont sikerült hatástalanítaniuk.

Szintén támadták az oroszok a Cserkaszi térséget, ahol egy gyárépületet ért találat, amely ki is gyulladt, ennek következtében ketten sérültek meg. 

Közben Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg ellentámadást indított Krasznolimanszk irányában. Szintén elmondta, hogy a támadó ukrán csapatokat Uladarnál sikerült visszaszorítani a kiinduló pontjukra.

Németország tenger alatti robbanóanyag nyomaira bukkant

Németország tenger alatti robbanóanyag nyomait találta egy jachtról vett mintákban, amelyekről azt gyanítja, hogy "a robbanóanyag szállítására használták" az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásához – közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa Svédországgal és Dániával küldött levelében. Megmagyarázhatatlan robbanások sorozata érte tavaly szeptemberben az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1- es és 2-es vezetékeket Németország, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében.

Franciaország nagy hatótávolságú rekétákat ígért Ukrajnának

Franciaország megkezdi Ukrajnának nagy hatótávolságú Scalp rakéták szállítását, amelyek lehetővé teszik a kijevi erők védelmét - jelentette ki Emmanuel Macron elnök. "Úgy döntöttem, hogy növelem a fegyverek és felszerelések szállítását, hogy az ukránok képesek legyenek nagy csapást mérni, miközben megtartjuk azt a doktrínát, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy megvédje területét" – mondta kedden.

Nagy-britannia több millió dollárral támogatja Ukrajnát

A brit kormány kedden közölte, hogy 50 millió GBP (64,65 millió dollár) támogatási csomagot nyújt a felszerelések javítására és egy katonai rehabilitációs központ létrehozására Ukrajnában. Az új támogatási részlet keretében, amelyet a NATO e heti vilniusi csúcstalálkozóján vitatnak meg, az Egyesült Királyság és a G7-tagok több ezer Challenger 2 lőszert és több mint 70 harci és logisztikai járművet biztosítanak.

Zelenszkij őrjöngött a NATO-csúcson

A vilniusi NATO-csúcs első napján fontos döntés született, miután meglepően gyorsan elfogadták a zárónyilatkozatot. Ukrajna nem kap meghívást a szövetségbe. Az utolsó pillanatban győzött a józan ész: az ukránoknak is teljesíteniük kell a csatlakozás feltételeit, ahogy másoknak. Igaz, egy ponton így is könnyítettek, de menetrendet nem jelöltek ki a számukra. Zelenszkij reakciója még a veterán diplomatákat is meglepte. Az ukrán elnök valóságos dührohamot kapott, abszurdnak nevezte, hogy országa a háború közepette nem kap meghívót a szövetségbe, amely egyet jelentene a világháborúval - írja az Origo.

ZELENSZKIJ, Volodimir;
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Recep Tayyip Erdogan török államfővel tartott közös sajtóértekezleten Isztambulban 2023. július 7-én
Fotó: Tolga Bozoglu / Forrás: MTI/EPA

A Meduza arról írt, hogy a csúcs előtt a 31 NATO-tagból 20-an támogatták volna Ukrajna meghívását a szövetségbe. A Politico szerint Zelenszkij szavai meglepték a Vilniusban ülésező diplomatákat is. Egyikük szerint az ukrán elnök túl messzire ment, mások szerint Zelenszkij a nagyközönség segítségével akarta rávenni a NATO-tagállamokat, hogy az utolsó pillanatban módosítsanak a nyilatkozaton. 

A teljes cikk ITT olvasható.

Több mint 13 ezer menekülő jött tegnap Ukrajnából

Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 6554 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6522 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Megkaphatja Ukrajna a régóta várt rakétákat

Amerikai és európai tisztviselők szerint a Biden-kormányzat fontolgatja, hogy nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal fegyverezze fel Ukrajnát - írja a New York Times.

A cirkálórakéták hatótávolsága meghaladja a 300 kilométert.

Wagner zsoldosok képezik ki a fehérorosz katonákat

Fehéroroszországban az orosz Wagner zsoldosai is részt vesznek majd a hadsereg kiképzésében - jelentette az ország védelmi minisztériuma.

Jelenleg 200 Wagner-zsoldos van az országban, ők lövészetet tanítanak a fehérorosz katonáknak, a többiek érkezésére még várnak.  A tervek szerint különös figyelmet fordítanak majd a harci műveletek technikáira és módszereire - jegyezték meg a hivatalban. 

Ukrán pilótákat képeznek ki Dániában

Augusztusban indul Dániában az ukrán pilóták kiképzése az amerikai F-16-os harci repülőgépeken - közölte Troels Lund Poulsendán védelmi miniszter

A tájékoztatás szerint egy kiképzőközpontot létesítenek Romániában is. "Remélhetőleg már jövő év elejére látunk majd eredményeket" - emelte ki Poulsen. A kiképzés azonban még nem jelenti azt, hogy Ukrajna valóban kap majd F-16-os gépeket, döntés ugyanis erről még nem született.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában