Kétnapos történelmi vetélkedő zajlott

Kétnapos történelmi vetélkedő zajlott
Tizenötödik alkalommal szervezte meg a nagyváradi Ady Endre középiskola és a Sapientia Varadiensis Alapítvány a Kárpát-medencei középiskolások történelmi vetélkedőjét. A résztvevők a várat is megnézték.

A több hazai és magyarországi településről érkezett diákok és tanáraik Jakabffy László telepvezető mérnök vezetésével tekintették meg a vár több felújított, illetve felújítás alatt lévő termét, és a vártemplomot is megnézték.

Amint Fleisz Judit történelemtanártól megtudtuk, Komáromból, Budapestről, Derecskéről, Debrecenből és Nagyváradról vettek részt háromfős csapatok, összesen tizenöt csapat iratkozott fel a nyolcfordulós versenyre. Az idei, pénteken és szombaton, a Festum Varadinum részeként zajló, Hol sírjaink domborulnak című vetélkedő témája a tavaszi hadjárat csatáinak leverése volt, s a meghívott történészek, dr. Fónagy Zoltán, valamint dr. Fleisz János előadásai is ezekhez kapcsolódtak.

A vár megtekintését követően a résztvevők a multifunkcionális teremben gyűltek össze, ahol dr. Fónagy Zoltán, a magyarországi Történettudományi Intézet munkatársa tartott előadást Büntetés, bosszú, elrettentés – a szabadságharc megtorlása címmel. A 48-as és 49-es forradalom és szabadságharc a Habsburg Birodalom történetének legsúlyosabb megrázkódtatása volt, a birodalom még soha nem állt oly közel a széteséshez, mint ennek a másfél évnek a során, hangzott el.

Megtorlások

Az érdekes részleteket felvonultató mintegy negyven perces előadás során a történész kitért a pozsonyi országgyűlésen történtekre, a nemesi reformellenzék valós törekvéseire, a Batthyány- kormány lemondásának körülményeire, s arra is, hogy a honvéd hadsereg tisztjei számára milyen feloldhatatlan konfliktust okozott az, hogy egyaránt hűséget esküdtek a királynak és a magyar kormánynak is. Amint a későbbiek során elhangzott, a megtorlásoknak főleg ők lettek az áldozatai.

A forradalom leverését követően a birodalom nem államok közötti szabályos harcként tekintett a történtekre, hanem politikai bűnösökként kezelte a foglyokat, a népfelkelők ellen pedig statáriumot rendelt el. Szó esett a Julius Haynau által vezetett megtorlásokról, melyek a fegyverletételt követően „váltak igazán nagyüzemiekké”. Aradon 250, Pesten 170 halálos ítélet született, az összesen 600 halálos ítéletből 110-et hajtottak végre. 1200 személyt ítéltek börtönbüntetésre és 40-50 ezer személyt ítéltek kényszerbesorozásra, azaz közlegényként lettek kiküldve különböző császári, királyi ezredekbe.

Nagyvárad szerepe

Fleisz János történész előadása a szabadságharc nagyváradi aspektusaitól szólt. Elhangzott: szó volt arról is, hogy Nagyvárad kormányközponttá és ideiglenes fővárossá váljon, de végül Kossuth Debrecen mellett döntött. Viszont Nagyváradra szállították a pesti Országos Fegyvergyárat, mely a várban kapott helyet. Több mint 1100 személy tevékenykedett itt, az egész hadsereg ellátása Nagyváradtól függött, hangzott el.

Az előadás második része során a szabadságharc nagyváradi hőseinek tetteit, elítélésük, illetve felmentésük részleteit ismertette dr. Fleisz János.

A tulajdonképpeni vetélkedő szombat délelőtt zajlott, az Ady Endre líceumban. A diákoknak különféle feladatsorokat kellett megoldaniuk – volt többek között keresztrejtvény, képfelismerési feladat, illetve villámkérdések az elhangzott előadások alapján. Az első helyet a komáromi Selye János iskola, a másodikat a margittai Horváth János iskola, a harmadikat pedig a budapesti Szent László gimnázium csapata érte el. A nagyváradi Szent László középiskola, az Ady Endre középiskola, valamint a debreceni Tóth Árpád iskola csapata dicséretben részesült. Mint megtudtuk, az első három helyezett a Rákóczi Szövetség jóvoltából tanulmányi kiránduláson vesz majd részt és szintén a szövetségnek, valamint az Ady Endre középiskolának köszönhetően könyvajándékokat is kaptak.

Neumann Andrea