Cristian Buzlea: „Parasztgyerek vagyok, nekem nem hullott semmi az égből”

– Buzlea úr, jó eséllyel indul a PNL színeiben a képviselői mandátumért. A Bihar megyei AFIR igazgatójaként olyan embernek van elkönyvelve, mint aki a vidékfejlesztésnek szenteli életét. Hogyan került előtérbe, a parlamenti jelöltek közé?

CRISTIAN BUZLEA: Hét évet töltöttem el az ügynökségnél. Ebben az időszakban PNL-tag voltam, még ha politikailag nem is voltam aktív. Minden időmet az ügynökségre fordítottam, amelynek országosan is elismert teljesítmény lett az eredménye.

Egy olyan elemzés nyomán kerültem fel a listára, amit a Bihar megyei PNL végzett a párttagok között, akik bár nem voltak politikailag aktívak, de a közigazgatásban jelentős eredményeket értek el.

Nem vagyok azok közül való, akik írásban jelezték indulási szándékukat. Nekem felajánlották ezt a lehetőséget a szervezet vezetősége részéről. Ez megtisztelő, felelősségteljes dolog, büszke vagyok, hogy a két elöljáró – Ilie Bolojan és Florin Birta – rám gondolt, ők jelentős teljesítményeket mutattak és mutatnak fel a közigazgatásban.

Nagyon jól ismerem a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal, valamint a Bihar Megyei Tanács által kezdeményezett, uniós alapokból elindítandó projekteket, és teljes mértékben részt fogok venni ezen projektek benyújtásában a különféle európai finanszírozású programokhoz az elkövetkező, 2021–2027-es pénzügyi időszakban.

– November végén vagyunk. Hogyan telt ez a világjárvány sújtotta, nehéz év, ami a vidékfejlesztési finanszírozásokat illeti? Országos szinten milyen helyzetben van Bihar megye?

C. B.: A kedvezményezettekkel online módon tartjuk a kapcsolatot. Mind az önkormányzatok, mind a magánemberek online küldik el dokumentumaikat az AFIR-nak. Miniszteri határozat szerint nem kell személyesen kiszállnunk a kedvezményezetthez, ha az beruházás helyére vonatkozó releváns fényképeket tölt fel. Továbbá engedélyezte a kifizetéseket anélkül, hogy kiszállnánk az adott helyszínre, következik a projektellenőrzési szakaszban való kiszállás.

A veszélyhelyzet idején nagy, 14 millió eurós kifizetéseket eszközöltünk, a tavalyi év ezen időszakához viszonyítva, amikor 9 millió eurót. Kollégáink 70 százaléka otthonról dolgozott, és ilyen szinten sikerült ezen projektek végrehajtása.

Tehát tulajdonképpen kedvezményezettjeink nem voltak súlyosan érintve. A projektek folytatódtak, a kifizetések megtörténtek, a költségek el voltak számolva.

– Ahogyan jól tudja, a kormányt ebben a periódusban azzal vádolják, hogy a hipermarket-láncokat előnyben részesíti a romániai kistermelőkkel szemben. Mit szeretne hallani a kormány részéről, ami a román termelők ösztönzését illeti?

C. B.: Ez egy országos szintű döntés, amely nyomán azt látjuk, hogy a helyi hatóságok megtalálták a megoldást a mezőgazdasági termékek értékesítésére.

Nagyon sok olyan kistermelőnk van, akik a nagykereskedelmi hálózatoknak szállítanak. Mit szeretnék látni a kormány és a termelők részéről? A tevékenységi ágazatokban társulniuk kell a termelőknek, ami a hipermarketekkel való viszonyt illeti, valamint az európai források lehívása terén, a zöldség és gyümölcs megfelelő tárolása és feldolgozása érdekében. Miért? A jobb áregyeztetés, az állandó termelés és a kereskedelmi láncokhoz történő szállítás érdekében. Itt arra utalok, hogy ezen társulások keretében a termelők meg kell egyezzenek a hosszabb távú áruszolgáltatásban. Vagyis, egyszerűbb kifejezéssel, kontraproduktív egy időben ugyanazon termékek előállítása. A gabonaágazatban nincs probléma a raktározással.

Azt indítványoztam és elfogadták, hogy a tárolásra, válogatásra, feldolgozásra és értékesítésre fordított támogatás a projekt értékének 70 százaléka legyen. Eddig 50 százalék volt. Ekképpen ösztönözzük az egyesületeket és a termelői csoportokat. Ami azt jelenti, hogy azon mezőgazdasági termékek, amik nem lettek azonnal értékesítve, azokat lehessen tárolni vagy feldolgozni ezen termelői csoportok körében. Egy ilyen projekt összértéke 10.000 eurótól 2,5 millió euróig terjedhet.

– A társulások fontosságáról beszél. De mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek a termelők megismerhessék egymást?

C. B.: Ehhez országos digitális térkép szükséges, amely valós kapcsolatot teremt a mezőgazdasági termelő és a fogyasztó között. A térképet településekre lebontva kell megalkotni, és tartalmaznia kell a környéken munkálkodó termelők adatait. Név, cím, telefonszám és néhány fénykép, amely valósan bemutatja a tulajdonában lévő farmot.

Parlamenti képviselőként hozzá fogok járulni e térkép megalkotásához. A községi polgármesteri hivatalok bejáratához is ki lehet majd függeszteni egy ilyen térképet, amely a helybeli gazdák adatait tartalmazza. Annál is inkább, mivel nem igényel nagy anyagi ráfordítást.

– Romániában állandó vita folyik arról, hogy a hazai kistermelők igazán nem tudnak a nagy szuper- és hipermarket-láncok polcaihoz hozzáférni. Úgy tudom, újabban egyfajta polcilletéket is bevezettek a kistermelők számára. Mit gondol, mi a teendő?

C. B.: A kistermelőnek tulajdonképpen nincs esélyük a szupermarketek polcaihoz férkőzni. A társulás a megoldás a kistermelők részére. A feldolgozatlan nyersanyagot előállító termelőktől a hipermarketek ládailleték és polcilleték nélkül veszik át az árut, mivel egyenes beszerzés történik. Ki szabályozza ezt a mechanizmust? A vásárló. Az üzleteknek alkalmazkodniuk kell a vásárlók igényeihez.

Sajnos Romániában nincs támogatva a feldolgozási szakasz, ahogyan Lengyelországban és Magyarországon. A hipermarketekben lehet találni jó minőségű, de drága hazai termékeket. Meg kell állapítani, miért olyan drágák. Nagyobb a beszerzési ár vagy a haszonkulcs? Jobban át kell vizsgálni ezt az övezetet, hogy mekkora a haszon egy Lengyelországból származó alma és mekkora a romániai alma után. Azonban nagyon igaz az, hogy ha valamin változtatni akarunk, ahhoz hatalom szükséges.

– Gondolja, hogy képviselőként fog tudni változtatni valamin? Ha igen, akkor min?

C. B.: Ez rendelkezésünkre áll. Persze szükség van egy törvényre a támogatások, a termelés és a feldolgozás mértékének növeléséhez. Folytatni kell a hatékony programokat – paradicsom és fokhagyma – és kiterjeszteni. Hasonlóképpen a tárolási és feldolgozási ágazat támogatását is. A legfontosabb azonban az, hogy érdekeljen, hogy harcoljunk. Mert másként minden csak elméleti szinten marad, ha senki sem küzd érte.

Ahogyan harcoltam azért, hogy a Bihar megyei AFIR hivatala első helyen álljon a források lehívásában, úgy fogok tenni a parlamentben is, a román termelők és a fogyasztók érdekében. Ezt az ágazatot az utóbbi időben eléggé elhanyagolták a hatóságok. A termelőn túl a fogyasztó érdekeit is képviselni kell, aki érdeklődik a hazai termékek iránt, amik finomabbak és egészségesebbek.

– Ha valaki arra kérné Önt, határozza meg saját magát emberként, hogyan tenné ezt?

C. B.: Tisztességes, határozott ember vagyok, harcias, olyan, aki hajlandó áldozatokat hozni felebarátja érdekében. Minden Bihar megyei szintű projektért megküzdöttem. Parasztgyerek vagyok. Nem származom gazdag, művelt családból, de tisztességes családból igen. Nem vagyok elkényeztetve, nem is lehetnék, mivel mindenért, amit eddig elértem, sok komolysággal és odaadással fizettem. És sok erőfeszítéssel. Nekem semmi sem hullott az égből, ami egy éjszaka leforgása alatt gazdagabbá vagy okosabbá tett volna.

– Mi az, ami a legjobban elragadtatja ezen a világon? Ennek ellenpontjaként, mi az, ami visszataszítja?

C. B.: A családi kör az, ami engem feltölt, ami meghatároz, és ahova a legnagyobb örömmel térek vissza munka után. Nagyon elkeserít az, hogy mennyi széthulló család van. Tudom, hogy egy gyermeknek mindkét szülőre szüksége van.

Azonban visszataszítanak azok az emberek, akik közszolgálati funkcióba érve elfelejtik, honnan indultak, elfeledkeznek az emberekről és kötelességeikről. Akárhogyan is, mi vagyunk az abszolút hatalom birtokosai. Megválasztás vagy kinevezés útján, hatalmunkat az emberektől kaptuk, mi pedig vissza kell fordítanunk ezt a kiváltságot az emberek felé. Az embereknek kell kiváltságosaknak lenniük. Az intézmények nem a hatalom birtokosai, hanem az emberek szolgálatában kell állniuk.

Ha parlamenti képviselő leszek, nem azért jutok oda, mert különleges lennék, hanem azért, mert a választók olyan küldetésre szántak, hogy változtassak azokon a körülményeken, amikkel elégedetlenek vagy amikben kiábrándultak.

– Ha holnaptól elveszítené igazgatói tisztségét az AFIR-nál, és munkát kellene keresnie, hol látná magát legszívesebben?

C. B.: Elsősorban az iskolában, a tanulók között. Ott van a munkahelyem. Ortodox vallástanár vagyok. Ha nem, akkor az európai uniós alapok illetékességi területén, mivel jelentős tapasztalattal bírok e téren.

Cristian Buzlea, a Bihar megyei AFIR igazgatója a romániai mezőgazdaság fellendítését ígéri a parlamentből.

Ezt a cikket a Bihar megyei PNL megbízásából az Inform Media Press Kft. közölte, megbízói kódszám: 11200025.

Választási reklám, CH 11017