Egy Rhédey leszármazott Váradon

Tegnap délelőtt Pásztor Sándor helyhatósági képviselő és Molnár Mihály, a RAPAS műszaki igazgatója kísérte el a vendégeket. Az immár 84 éves, rendkivül barátságos Rhédey Gábor kérdésünkre így foglalta össze utazása célját: „Mostani utazásom a hattyúdalom, mert Erdélytől el akartam köszönni úgy, ahogy az emlékeimben ápolom. Ezzel a tisztelettel.” Erdélyi körutja első állomásaként gr. Rhédey Gábor az állatkertben levő Rhédey kápolnát látogatta meg. Innen Kolozsvárra megy, ahol a Szent Mihály-templomot és a Rhédey-palotát nézi meg. Erdőszentgyörgyön Rhédey Claudiának, a brit királyi család egyik ősének nyomait kutatja fel.

Rokoni kapcsolat

Természetes, hogy megkérdeztük a vendégtől, hogy milyen rokoni kapcsolatban áll gróf Rhédey Ferenccel? „A mi személyes elődünk a sümegi várkapitány volt, akit úgyszintén Rhédey Ferencnek hívtak. Az itt eltemetett Rhédey Ferenc Huszt várkapitányként a török hódoltság alól menekült magyarokat befogadott a védőseregébe, amit Bécsben nem nézték jó szemmel, el akarták fogni, de idejében Váradra menekült, az erdélyi hadak főparancsnoka lett. Nem sokáig viselte ezt a tisztséget, megbocsátottak neki, Bécsben birodalmi grófi rangot kapott.” – mondotta. Ahogy a szarkofágon is olvasható császári királyi kamarás, a Leopold Rend vitéze, Bihar vármegye főispáni hivatalának adminisztrátora, császári, királyi óbester is volt. Megtudtuk még, hogy egy László nevű fia volt, aki a lengyelországi hadjáratban vett részt. „Nem tudunk maradékairól. Biztosan vitéz ember volt, de vele kihalt ez az ág.”

A kápolnáról

Az 1804-ben épített kápolnába a fehér márványból készült csodálatos szarkofágot 1834-ben készítette Ferenczy István, a jeles szobrászűvész. Gr. Rhédey Gábor meghatottan szembesült a romos kápolnabelsővel, a több helyen is sérült szarkofággal. Vendéglátói elmondták, hogy az épületet 2004-ben külsőleg tatarozták. A továbbiakról körútja végén, pénteken tárgyal majd Biró Rozália alpolgármestarrel.

Péter I. Zoltán