A Földön kívüli élet esélyeiről az MCC-nél

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Nagy Tímea-Zita, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte. Nem a hagyományos értelemben vett előadást tartott ezután dr. Kiss László csillagász, hiszen már a prezentációja kezdetén arra kérte hallgatóit: ahelyett, hogy eltennék a telefonjaikat, inkább vegyék elő ezeket, és a kivetített QR-kódra kattintva válaszoljanak arra a kérdésre, hogy milyen a viszonyuk a tudománnyal. A lehetséges válaszok közt pedig az is szerepelt, hogy „szerintem a Föld lapos, 6000 éve keletkezett, és a dinók az ősemberek háziállatai voltak”, de mint a csillagász fogalmazott, akik ezt jelölik be, azokat se fogja elkergetni. Hasonlóan vidám, szórakoztató hangnemben folytatódott ezután is a rendezvény. Kiss László megjegyezte: az utóbbi időben a „létezik-e Földön kívüli élet?” vette át a „legmenőbb téma” első helyét a fekete lyukaktól az univerzum iránt érdeklődők körében, minek kapcsán a Fermi-paradoxonra hívta fel a figyelmet. Ezen elmélet szerint ellentmondás feltételezhető a Földön kívüli civilizáció létezésének magasan becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya közt.

A „De akkor mégis hol van mindenki?” felvetést boncolgatva Frank Drake rádiócsillagász 75 megoldást javasolt, melyeket három kategóriába csoportosított, magyarázta a meghívott.  Az első kategóriába olyan megoldásokat sorol a Drake-egyenlet, melyek szerint az ufók itt vannak, de ezek az állítások tudományos módszerekkel nem ellenőrizhetőek. Ehelyett többnyire inkább viccesek vagy ironikusak, mint például, hogy igen, köztünk élnek a földönkívüliek, és ők a magyarok. A második kategóriának tézisei szerint is léteznek ufók, azonban azért nem látjuk vagy halljuk őket, mert más frekvenciákon kommunikálnak, mint mi. A harmadik csoporthoz tartozó vélemények pedig tulajdonképpen a Fermi-paradoxon cáfolatai, mert azt bizonygatják, hogy kevés az esélye annak, hogy valahol máshol is élet alakuljon ki. „Az univerzum vizsgálata közben a tudós elér a tudása határáig. Én sem tudom tehát, hogy van-e élet a Földön kívül, de szeretném hinni, hogy létezik odakinn valami” – vázolta fel végül a saját álláspontját Kiss László.

A továbbiakban a csillagász olyan fontos tényeket ismertetett, melyek azt támaszthatják alá, hogy a Naprendszerben létezhet élet, biológiai aktivitás a bolygónkon kívül is. Beszélt arról, hogy a Vénusz érdekes, de halott; a Hold halott, de érdekes; a Mars talán a múltban élő lehetett; a Jupiter Európa nevű holdja ma is élő lehet akár, míg a Szaturnusz Titán nevű holdja olyan, mint a prebiotikus Föld. Majd kitért az úgynevezett exobolygók világára is, mint például a vörös törpék. „Az is lehet persze, hogy az analógiák keresése teljesen félrevezető, mert a Föld légköre a múltban egészen más volt” – hangsúlyozta Kiss László.