Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás

ERDON-összeállítás

Az óraátállítás élettani hatását nagyon sokan megérzik, az átállás az arra érzékenyeknél egészségügyi panaszokat és alvászavarokat okoz. A nyári időszámítás ugyanakkor azt eredményezi, hogy egy órával tovább lesz világos, a nap este fél 8 helyett vasárnap fél 9-kor megy le. Ezzel együtt reggel egy órával később világosodik. A Mandiner tavaly októberben, a téli időszámításkor indított szavazása egyértelműen beigazolja azt, amit mindenki tud: az emberek nagy része szabadulna az évi kétszeri óraátállítástól. Az óraátállítást először 1916-ban, az első világháború alatt vezette be az Osztrák–magyar Monarchia azért, hogy a hadigazdaság idején energiát takarítson meg. A két világháború között megszűnt, de a második világháború alatt – hasonló okokból – visszatért. A második világháború után ismét elhagyták az országok az óraátállítást. Legutóbb az 1970-es években az olajválság hívta életre az energiahatékonysági intézkedést, azóta a világ számos országában gyakorlat maradt az évi kétszeri óraátállítás. Az Európai Unió 1996-ban döntött arról, hogy a nyári időszámítás minden évben március utolsó, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik. 
Az elmúlt évtizedekben többször felmerült az óraátállítás eltörlése, mivel régen elveszítette eredeti célját: érdemben már nem spórol vele a gazdaság. Ha mutatható is ki valamekkora megtakarítás, az emberek nagy részére gyakorolt kedvezőtlen élettani hatása sokkal nagyobb veszteséget okozhat. Komoly áttörésként értékelte Európa azt a Brüsszel által indított 2018-as konzultációt, amelyben minden korábbi rekordot megdöntő, 4,6 millió válaszadó fejtette ki álláspontját, szemben a hasonló konzultációktól, amelyeket mindössze pár százezren töltöttek ki. Az eredmény magáért beszélt: az EU-ban a válaszadók 84 százaléka a nyári-téli időszámítás megszüntetését választaná. Brüsszel ezért javaslatot tett az óraátállítás eltörlésére, amelyet 2019 márciusában az Európai Parlament nagy többséggel meg is szavazott. Az elfogadott javaslat szerint a tagállamoknak saját hatáskörben kell mérlegelniük, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretnék-e megtartani. Azoknak az országoknak, amelyek a nyárit választják, utoljára 2021 márciusában kellett volna utoljára órát állítani, a téli időszámítást választóknak pedig 2021 októberében.  Hiába került belátható közelségbe az emberek túlnyomó többségének vágya, végül – ahogy tapasztalhatjuk – semmi nem lett belőle.
Noha az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, a tagállamok állam- és kormányfőinek máig nem sikerült megegyezniük a kétféle időszámítás megszüntetésének gyakorlati megvalósításáról, ráadásul az időzítés sem volt szerencsés. Ez azt jelenti, hogy 2019 tavasza óta az EU országok vezetőinek a kezében a döntés, de azóta sem került napirendre a tanácsba az óraátállítás.
A tagállamok feladata lenne összehangolni, hogyan lehet megvalósítani egy-egy tagállam eltérő döntését a nyári vagy a téli időszámítás megtartásáról úgy, hogy ne alakuljon ki az EU-n belül egy-egy ország között akár kétórás időeltolódás, amely komoly fennakadást okozhatna a belső piacon. A végleges döntés részben azért maradt el, mert nehéz feladat az összehangolt tagállami elhatározás, de főleg azért, mert az óraátállításnál sokkal fontosabb ügyek szerepelnek a napirenden. Az óraátállítás eltörlése azért is vált sokad rangú kérdéssé, mert kitört a Covid–19 járvány, majd az orosz–ukrán háború, így az érdemi politikai és társadalmi párbeszéd el sem kezdődött.
Az sem könnyű feladat, hogy mi alapján dőljön el, melyik időszámítás legyen a jövőben az állandó. A tudósok többsége a téli időszámítást javasolja, mivel a téli időszámítás az „eredeti”, vagyis amikor valóban délben delel a Nap. A szakértők szerint az élőlények természetes ritmusához a téli időszámítás áll közelebb. A téli időszámítást szorgalmazók azért utasítják el a nyárit, mert megtartása esetén decemberben reggel nyolckor még korom sötét lenne, amikor sokan már munkába és iskolába mennek és ez kedvezőtlenül hatna az általános hangulatra. Érvük ugyanakkor csalóka, mert december második felében, amikor a legkésőbb világosodik, ez az ünnepek miatt keveseket érint. A vita ugyanakkor nem várható, hogy a közeljövőben érdemben napirendre kerül, így marad a több évtizedes gyakorlat: idén most vasárnap, március 31-én kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart.