Komlóssy József életrajzi kötetét mutatták be

ERDON-összeállítás

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában megjelent érdeklődőket Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Szövetség külügy bizottságának elnöke, Komlóssy József régi ismerőse és barátja köszöntötte. Mint elmondta, a szerző mindannyiunk példaképe lehet nemzetszolgálatban, hiszen a hamarosan 88. életévét is betöltő Komlóssy József, ma is ugyanazzal a lelkesedéssel, hittel szolgálja nemzetét, mint ahogy tette ezt sok-sok évtizeden át. Komlóssy József Komlóssy György és Ditrói Puskás Margit elsőszülött fiaként Budapesten, 1936. március 9-én látta meg a napvilágot. De ő, saját bevallása szerint önmagát – édesanyja után – mindenkor gyergyói székelynek vallotta. Elemi iskoláját a „kicsi magyar világ” idejében a hepehupás vén Szilágyban kezdte, édesapja szülőföldjén. De a háború elsodorta először Budapestre, majd az 1956-os magyar felkelést követően Kanadába, ahonnan csak a 60-as évek elején tért vissza Európába. Végül is Svájcban telepedett le, de kétlaki életet élt Svájc és Magyarország között. A hazatérésről 2020-ban döntött, jelenleg Szigligeten él.
Komlóssy József egész életét a nemzeti kisebbségek problémájának – különösen pedig az erdélyi magyar kisebbség – sorsának szentelte. Részt vett az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Ceaușescu falurombolási politikáját elítélő határozata előkészítésében, alelnöke volt az Európai Népek Föderális Uniójának (FUEN) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségvédelmi Társulatnak (SENCE). Fáradhatatlan lobbitevékenységet fejtett ki az EBESZ, az ENSZ, az Európai Tanács, majd az Európai Unió intézményeiben. Mint Komlóssy Józseftől megtudtuk hatalmas öröm és elégtétel számára, hogy a Szilágyságból indulva 13 alkalommal szólalhatott fel például az ENSZ-ben.
Az előadás, könyvbemutató során Szilágy Zsolt részletesebben beszélt Komlóssy Józsefnek a csángók ügyében végzett fáradhatatlan munkájáról. Szilágyi Zsolt maga is sokat foglalkozott a csángók ügyével, de ezt tette a könyvbemutatón szintén jelen lévő Tőkés László is, aki brüsszeli képviselőként mindig napirenden tartotta azt. 
Szilágyi Zsolt és Komlóssy József is szervezői és résztvevői voltak azoknak a látogatásoknak, amikor a finn származású Tytti Isohookana Asunmaa asszony, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, majd João Aryt, az Európai Tanács kulturális és oktatási bizottság portugál származású alelnöke 1999-ben és 2000-ben csángóföldre látogattak. A látogatás körülményeiről számos történetet hallhattunk, többek között arról is, hogy milyen barátságtalanul fogadták a bákói egyházi hatóságok a látogatás résztvevőit. Szilágyi Zsolt arról a szokatlan esetről is beszélt, amikor Bákó megyében áramszünet volt. Történt ugyanis, hogy az ET-raportőrökkel és a küldöttség más tagjaival Boros Zoltán televíziós szerkesztő egy műsort készített. A műsor első részét egy hétfői magyar adásban leadták, majd beharangozták, hogy a témával foglalkozó következő részt egy hét múlva sugározzák. Egy hét múlva, a hétfői magyar adás időpontjában Bákó megyében – és egyedül csak ott – áramszünet volt, így a csángók és a megyében élő más érdeklődők nem láthatták a csángókkal foglalkozó műsor második részét. Szilágyi szerint ez is jól mutatja a hatóságok hozzáállását a csángók ügyéhez.
Az előadáson szóba került az is, hogy többek között Komlóssy Józsefnek köszönhető az ukrán–szlovák határon a szögesdróttal kettéosztott magyar falu Kis- és Nagyszelmenc között a kishatárforgalom beindítása, ezért ma hálából Komlóssy József nevét viseli a település fő utcája.
Maga a bemutatott könyv, amely a Méry Ratio kiadónál jelent meg és előszavát Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke írta, Komlóssy József élettörténetét mutatja be. A könyv első részében a gyermekkor kerül főszerepbe, majd a következő részben Komlóssy Józseffel, a svájci erdőmérnökkel ismerkedhetünk meg. A kötet harmadik része a fáradhatatlan politikai szerepvállalást, lobbizást mutatja be. Az előadás, könyvbemutató kötetlen beszélgetéssel folytatódott és zárult.

Fotó: MPE/Facebook