Gyászhírek, március 28.

Szomorú szívvel, de szeretetteljes reménységgel emlékezünk a nyolc évvel ezelőtt elhunyt BOTTYÁN GYULA nyugalmazott református lelkészre. Él szívünkben a fájó reménység: „aki nékem szolgál, engem kövessen, és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is” (Ján. 12.26) Kegyelettel emlékező szerettei.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a szeretett férjre, apára, apósra, nagyapára, VARGA ZOLTÁN NICOLAÉRA halálának 3. évfordulóján. Szomorú az út, mely sírodhoz vezet,/ Hol megpihent a te jóságos szíved./ Bennünk örökké élsz, egy életen át,/ Odaföntről vigyázol reánk./ Ha könnycsepp gördül végig arcunkon,/ Az azért van, mert szeretünk és hiányzol nagyon!/ Bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,/ Amit tőlünk senki el nem vehet. Emlékedet örökké őrzi feleséged, Ilu, lányod, Andrea, fiaid, Jani, István, menyeid, Marika, Icu, unokáid, Dominik, Viktória.

*

Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk a szeretett feleségre, anyára, nagymamára, anyósra, CSER IRMÁRA (Biharszentjános), akit 5 éve tragikus hirtelenséggel ragadott el tőlünk a halál. „Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,/ s nyugalmadat nem zavarja senki./ Életed elszállt, mint a virágillat,/ De emléked ragyog, mint a fényes csillag.” A gyászoló család.