Felújítás

2024.01.16. 14:40

Megújult az albisi református templom tetőszerkezete

Forrás: Forró Csaba

Szatmári Elemér lelkipásztor

Albis református temploma szinte észrevétlenül bújik meg az érmelléki dombok között. Robosztus tornya valódi méreteit csak egészen közelről mutatja meg a szemlélőnek. Titkok és legendák övezik építését és korai történetét. Írott források hiányában két, egymástól jócskán különböző elmélet kering a templom építéséről. Az egyik szerint szászok emelték, akik a tatárjárás után telepedtek meg itt. A templom, különösen a torony formája, tájolása valóban szász jegyeket mutat. Legközelebb Erdélyben, Nagyszeben mellett, Vízaknán találunk hasonlót, ám az ottaniak a templomukat magyar építésűnek tudják. Szászok nyomát másban itt nem találjuk. A név lehet az Albert becézett formája, vagy az Elba folyó nevének torzulása. Svájcban, Zürich közelében egy hegy viseli az „Albis” nevet, környékén több településnek is előneve ez. Ezerszáz éve, 900 környékén a volgai bolgárok fejedelmét hívták Albisnak, akikkel a magyaroknak szoros kapcsolatuk volt. Végül a székelyföldi Kézdialbis semmiképpen nem köthető szász eredethez. A másik elmélet szerint a Zólyomy család építtette a templomot, akiknek Albis ősi fészke volt („Annyi bizonyos, hogy a család első törzs-ősei Bihar megyei Albis helységről neveztettek legelőbb.” Forrás: Arcanum: Zólyomy család). 1825-ben az akkori lelkipásztor szájhagyományra hivatkozva szintén a Zólyomyaknak tulajdonította a templom építését. A Zólyomyakhoz kötődik az a legenda is, miszerint a család hatalmas kincset rejtett el a templomban, ami akkor fog előkerülni, ha a templom végveszélyben lesz. Egy másik legenda szerint a templom alól alagút vezet Székelyhídra, ahol a Zólyomyak második központja állt.

A templom feltehetően a 13. században, a tatárjárást követően épült. Eredeti alakját, stílusjegyeit javarészt megőrizte, bár két jelentős módosítás is történt: a 18. sz. folyamán a templomhajót meghosszabbították, 1875-ben pedig a tornyot egy szinttel magasították, az addigi nyitott, gerendából ácsolt harangszint és zsindellyel fedett sisak helyett zárt, ablakos harangszintet és bádogos sisakot építettek. A templom ablakait az idők folyamán többször is módosították, ma láthatók az eredetiek is. Legutóbb 2007-ben került sor átfogó, külső-belső felújításra, az eredeti ablakok feltárására, a szentély helyreállítására. Sajnálatos módon a kivitelező nem végzett minőségi munkát: pár éven belül a falak átnedvesedtek, a vakolat mállani kezdett, felpúposodott. A bajt tetézte, hogy az elavult bádogozás és csatornarendszer már nem látta el feladatát, az oromzat több helyen omladozni kezdett, a templomhajó beázott. Mindehhez a hajó falai két helyen is megrepedtek.
2020-ban a gyülekezet pályázat formájában Magyarország kormányához fordult segítségért a tetőszerkezet javításához. 2021-ben a Bethlen Gábor Alap 15.000.000 forintnak megfelelő összeget, 201.000 lejt folyósított az elvégzendő munkálatokra. Műemlékről lévén szó az engedélyeztetési eljárás elhúzódott, így 2023-ban kerülhetett sor szerződéskötésre az Eraki Agro Construct SRL kivitelező céggel. A templomhajó új fedelet kapott, a torony sisakját letisztították, korrózió elleni védőréteggel látták el, és lefestették.
Mindezek mellett a gyülekezet gyűjtést indított, hogy az 1875-ben a toronyóra számára kialakított helyre végre ne csak festett számlap, hanem valódi óraszerkezet kerüljön. A kivitelezéssel Deák Lászlót bízta meg. Így tavaly nyár végétől az albisi templom tornya másodpercnyi pontossággal mutatja az időt, és harangütéssel jelzi az órákat.
Rengeteg munka áll még előttünk: meg kell szüntetnünk a falak vizesedését, a padlózat korhadását. Ki kell javítani a repedéseket, a vakolatot. Kívül-belül festeni kell. Templomunk páratlan a maga nemében: az egyetlen olyan templom a Kárpát-medencében, amelynek tornya a szentély fölé épült, és amelyben a szentély fölött, a torony első emeletén szintén szentély volt kialakítva.
Érdemes Albisra betérni, szívesen fogadjuk a látogatókat. A templom csendje, a toronyba a falban vezető „gyiloklépcső”, a templomkert világháborús emlékműve, Irinyi János és Irinyi József mellszobra maradandó élménnyel ajándékozza meg az érdeklődőt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában