„Belehúz” az RMDSZ az idei választási évbe

Ciucur Losonczi Antonius

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke a kormány utóbbi hat hónapban kifejtett tevékenységéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az év utolsó harmadában 99 kormányhatározattal 31,3 milliárd lejt osztott ki a kabinet a sürgős, előre nem látható költségek fedezésére kialakított tartalékalapból olyan kiadásokra, amelyeket az elmulasztott költségvetés-kiegészítéssel kellett volna rendezni. Ily módon pedig a tartalékalap egy második, „árnyékköltségvetésként” működött, hiszen a forradalom óta először nem fogadott el költségvetés-kiegészítést egy kabinet az év második felében. 2022-ben 28,7 milliárd lej, 2021-ben 18,1 milliárd lejt, 2020-ban pedig 43,3 milliárd lej plusz költségvetési kiadást csoportosított át az akkori kormány költségvetés-kiigazítás formájában. „A kivételezésből faragnak szabályt, sértik a demokrácia alapelveit, és az ország fejlődésének és gazdaságának ártanak a jelenlegi kormánykoalíció döntései” – jelentette ki a honatya.

A felvetett témához kapcsolódva Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke arról számolt be: több polgármestertől is olyan visszajelzéseket kapott az elmúlt napokban, hogy szinte pánikhangulat alakult ki az önkormányzatnál amiatt, hogy egy kormányhatározat értelmében a globális jövedelemadót már nem utalják át teljes egészében a helyhatóságoknak, hanem ennek egy hányada a pénzügyminisztériumnál marad. „Óriási problémák várhatók, mert ha csak nem történik valamilyen beavatkozás, az év közepe fele már nem lesz miből finanszírozni a nagyobb helyi beruházásokat” – figyelmeztetett az RMDSZ-elnök. 
Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy 2024 választási szuperév, és szerinte az egész hangulatot az fogja meghatározni, hogy új államelnököt is választ az ország. Az EP-kampányban uniós témákra fog koncentrálni az RMDSZ, hiszen az Európai Uniónak nincs jobb alternatívája, félő azonban, hogy lesznek olyan pártok, amelyek más irányba terelik majd a közbeszédet. Amúgy az RMDSZ már most teljes erőbedobással „belehúz” a választási évbe, erről fog szólni a jövő pénteki kolozsvári SZKT-gyűlés is, magyarázta a politikus. Megjegyezte: alkotmányosan esetleg csak a helyhatósági választást lehetne összevonni az államfőválasztás első fordulójával, és ezt az RMDSZ sem ellenezné.

Végül arra is kitért Kelemen Hunor, hogy nemrég a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék egy olyan döntést hozott, mely precedenst teremthet arra nézve, hogy ne kapják vissza az egyházak a kommunizmusban elkobzott vagyonukat. „Felháborító ez a rosszhiszemű döntés, mert sérti a magántulajdon szentségének és sérthetetlenségének az elvét. Ezek után egyetlen tulajdonos sem érezheti magát biztonságban, mintha visszafordítottuk volna az idő kerekét” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Fotó: Alexandru Nițescu