Harminc éve a műemlékvédelem szolgálatában

János Piroska

A konferencia helyszínéül a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem szolgált, az ünnepélyes megnyitó pénteken zajlott. A Szózat eléneklését követően ökumenikus áhítatot tartott Bogdán Szabolcs-János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, illetve Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök. Előbbi Lukács evangéliuma 12. fejezetének 35–40. közötti verseit idézte, melyben az urukat váró, tettrekész szolgákról olvashatunk. „Mindannyian Isten által megbízott szolgák vagyunk, azokban a feladatkörökben, azokon a helyeken, ahova az Úr munkába állított bennünket” – fogalmazott a püspök, aki a példázatbeli szolgák három jellemvonását emelte ki: éber, boldog és megjutalmazott emberekről olvashatunk ugyanis. Rövid áhítatában elmondta: ne engedjük, hogy elaltasson bennünket a Sátán, e világ fejedelme, se úgy, mint egyházat, se úgy, mint a magyar nemzet tagjait. Böcskei László megyés püspök rámutatott: a konferencia nyitónapja egybeesett az imanappal a teremtett világért, amit szeptember 1-jén tartanak. „Mindaz, ami történik ezekben a napokban, és mindaz, amit önök tesznek, akik a műemlékvédelemmel foglalkoznak és erre fordítanak sok-sok energiát és időt, beleilleszkedik a teremtés védelmébe. Mi is részei vagyunk a teremtésnek, és a teremtésben ott vannak azok a nyomok, amelyek mögöttünk maradnak. Műemlékvédelemről beszélve pedig ezek a nyomok elénk állítanak különböző korokat, személyiségeket, történéseket, sikerélményeket vagy sebeket, melyekből a számunkra kettős feladat származik: az egyik, hogy megőrizzük ezeket a nyomokat, a másik pedig, hogy tanulni tudjunk belőlük” – mondta a megyés püspök, köszönetét fejezve ki az egyesületnek munkájáért.

Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora felszólalásában köszönetet mondott a társaságnak, amelynek tagjai elmondása szerint az elmúlt harminc év alatt következetesen tették a dolgukat, számos honismereti tábort, találkozót, konferenciát szerveztek. Megannyi kiadvány megjelentetése köthető a PBMET nevéhez, szellemi és tárgyi értékeket mentett át, őrzött meg az utókor számára. Az egyetem elöljárója köszönetet mondott a társaság alapító csapatának, illetve Dukrét Géza egyesületi elnöknek.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a több évre visszatekintő konferencia tartalmas előadásaira hívta fel a figyelmet, rámutatva ugyanakkor a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság értékteremtő munkájára. Elmondása szerint a társaság megelőzte korát, hiszen míg Magyarországon a hungarikumok felkutatása, értéktárak létrehozása az elmúlt évtizedben került előtérbe, addig a PBMET már a kilencvenes években megkezdte Bihar megyében az itteni értékek számba vételét. A társaság munkájának fontosságát igazolja, hogy például a feltöltés alatt álló Bihar Megyei Értéktár honlap (bhertektar.ro) kapcsán az épített örökségeket tekintve Péter I. Zoltán és Dukrét Géza közös kiadványát használták fel – jegyezte meg, egyúttal rámutatva: Dukrét Géza olyan értelmiségi, aki mögött közösség, iskola alakult ki. A képviselő köszönetet mondott ugyanakkor Dukrét Géza feleségének, aki segítségül áll férje mellett. 

A továbbiakban dr. Vukoszávlyev Zorán műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a konferencia résztvevőit. „Az építkezés, a teremtés nemcsak fizikai, hanem lelki értelmen túl egy további építkezésre szólít bennünket: olyanra, amely szolgálat. Ez a szolgálat nemcsak a létrehozásban, hanem a fenntartásban is feladatokat ró ránk, mely fenntartás nemcsak fizikai értelemben, az épületekre vonatkozóan, hanem lelki értelemben is értendő. Hiszen az épületek gondozásán keresztül saját kultúránkat, lelkünket, lelki közösségünket, nemzetünket tartjuk fenn. Ez a fenntartás a legfontosabb eszköze annak, hogy nemzetről, magyarságról, Kárpát-medencei magyarságról, Kárpát-medencei kultúráról, épített örökségről beszélhetünk” – fogalmazott.

A továbbiakban a jubiláló társaság munkáját méltatta, illetve a szervezetek közötti jó együttműködést emelte ki Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Gaal György, a Kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tiszteletbeli elnöke, dr. Flóris István, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapítója, Jakab Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, illetve Petrovics László, a Ráday Mihály Város- és Faluvédő Országos Szövetség alelnöke. Az ünnepi beszédek alatt adták át Dukrét Géza elnöknek a Kriza János Néprajzi Társaság által alapított Életműdíjat, amit 2022-ben ítélt meg számára a kolozsvári társaság, az átadásra azonban eddig nem került sor.

A továbbiakban Dukrét Géza a társaság elmúlt harminc évét idézte fel dióhéjban. A PBMET eddigi megvalósításait tárja az érdeklődők elé ugyanakkor a jubileumi évkönyv is, amely a 30 év a helytörténet és a honismeret szolgálatában címmel jelent meg. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot 1993-ban hozták létre 18 alapító taggal. Egyik legelső kutatómunkája 1997-ben a partiumi magyar temetők felmérése volt, amelyből 1999-ben született könyv. Jelenleg kilencven munkatárssal rendelkeznek, a kutatómunkát évente két eseményen ismertetik: márciusban honismereti találkozót, szeptemberben honismereti konferenciát szerveznek. A harminc év alatt a társaság 120 kötetet jelentetett meg.

A pénteki megnyitó alkalmával adták át a PBMET által alapított Fényes Elek-díjakat, amelyet idén Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tóth Géza Ivor építész, a Szatmárnémeti Vándiákszövetség alelnöke és dr. Flóris István,  a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány alapítója kapott.

Délután a konferencia keretén belül a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán kialakított panteon egy új emléktáblával bővült: felavatták Heller László nagyváradi születésű gépészmérnök emlékplakettjét. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Tamás Kornél, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense és dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja. Heller László (Nagyvárad, 1907. augusztus 6. – Budapest, 1980. november 8.) dolgozta ki az erőművek hűtővizének vízveszteség nélkül, levegővel történő száraz hűtésére szolgáló eljárást, amely „Heller-System” néven azóta világszerte ismertté vált. 1951-ben Kossuth-díjban részesült. Az emléktábla Deák Árpád alkotása, a feliratot Bányai Ágnes készítette. A konferencia vasárnap szakmai kirándulással zárult Tamáshida – Erdőhegy – Csigérszőlős – Borosjenő – Pankota – Világos – Feketegyarmat útvonal beutazásával.