Kalotaszegre kirándultak a partiumi magyar nyugdíjasok

Ciucur Losonczi Antonius

A Szilágyi Ibolya vezette Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete fontos tevékenységének tartja a kirándulások szervezését, hiszen ez az egyik módja a baráti kapcsolatok kialakításának, a közösségépítésnek. A változatos helyszíneken való barangolásokkal, a különféle vidékek nevezetességeinek, szépségeinek a megcsodálásával ugyanakkor a kirándulók gazdagítják ismereteiket, új élményekre tehetnek szert, és néhány óra erejéig megfeledkeznek otthoni problémáikról.
A legutóbbi desztináció az elmúlt vasárnap Kalotaszeg volt, s mivel az RMDSZ Nőszervezete is csatlakozott a kezdeményezéshez, Tulipán-útnak lett elnevezve, illetve ezentúl eme gyűjtőnév alatt szervezik majd meg ezeket a túrákat. A projekt részeként egy-egy ismertető füzetecskét is kézbe kapnak minden alkalommal az utazók, melyeknek a megjelenését Biró Rozália parlamenti képviselő támogatja. Az RMDSZ Nőszervezetének országos elnöke az induláskor a buszon köszöntötte az utazókat, és a Derzsi-házaspár jóvoltából az Europrint egy-egy kiadványával ajándékozta meg a legidősebb és a legfiatalabb kirándulót.

Menet közben Bodóczi Erzsébet magyar szakos tanárnő beszélt Ady Endre és Csinszka kapcsolatáról, a költő kalotaszegi kötődéseiről. A jelenlevők érdeklődéssel, és, mint többen is megemlítették e sorok szerzőjének, némi nosztalgiával hallgatták, mert olyan érzésük támadt, mintha újból az iskolapadban ülnének, s jó volt feleleveníteni, felfrissíteni a több évtizeddel ezelőtt tanultakat.
A „kötelező” királyhágói pihenő után a csucsai kastély volt az első megállóhely. Ahogyan az említett kiadványban Búzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere megfogalmazta, illetve Bodóczi Erzsébet tanárnő is említette, a kastélyt Boncza Miklós (1845–1917) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő építtette fiatalabb másodfokú unokahúgának, Török Bertának, akit a család ellenkezése dacára feleségül vett. Ebből a házasságból született aztán lányuk, Bertuka a csucsai kastélyban, aki 1915-ben Ady Endre felesége lett, és Csinszka néven vonult be múzsaként a magyar irodalomtörténetbe. Ady csucsai látogatásai nyomán keletkeztek az első Csinszka-versek, ezen ottléteknek állít emléket a kastélykert jobb oldalán létrehozott emlékmúzeum, az úgynevezett Fehér-ház. Közismert, hogy Ady halála után Csinszka – immár Márffy Ödönnéként – eladta a kastélyt Octavian Gogának. A kert legmagasabb pontján a román költő és kultuszminiszter sírja fölé a felesége, Veturia asszony egy apró mozaikokból kirakott síremléket állíttatott, a kirándulók közül többen ezt a mauzóleumot is megtekintették.

Csucsán csatlakozott a nyugdíjasokhoz a kalotaszegi származású Székely Hajnal, a Nőszervezet váradi elnöke, illetve a PMNYE ügyvezetője is, aki a bőség zavarával küszködött, amikor szülővidékéről kellett megosztania információkat a társasággal. Bánffyhunyadon a Barcsay-kert volt az ünnepségek központi helyszíne, ezért itt táboroztak le a mieink. (Barcsay Domokos 1848 és 1913 közt élt kolozsvári politikus volt, a szóbeli magyar anekdotairodalom nagymestere.) Lehetőség nyílt a nézelődésre a vásárban, s néhányan úgy döntöttek, hogy elsétálnak a református műemléktemplomig, melynek sajátos, bástyaszerű, zömök tornya, alacsony hajója minden oldalról festői látványt nyújt. A rekkenő hőségben zajlott ünnepség leglátványosabb programpontja a népviseleti felvonulás, vagy ahogyan a helyiek mondják, a mustra volt, amikor ismét kalotaszegi magyar népviseletek színkavalkádjától pompázott Bánffyhunyad. Ezt követték a néptánccsoportok fellépései a színpadon, a ceremóniamester amúgy Marosán Csaba kolozsvári színművész volt, akit a váradiak is jól ismerhetnek, hiszen sokszor lépett már fel itteni iskolákban is a magyar nyelvet és irodalmat népszerűsítő egyéni műsoraival.
A Barcsay-kerttel átellenben található a szépen felújított és a magyar közösségnek átadott Ravasz-ház, az az ingatlan, ahol a híres református püspök, Ravasz László a gyermekkorát töltötte. Itt Győr László fogadta a vendégeket, aki szívügyének tekinti minden olyan tárgynak a gyűjtését, ami Kalotaszeg múltjával kapcsolatos. És mivel Kalotaszeg nagyasszonyára, Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkára, valamint Barcsay Domokosra emlékeznek az idei rendezvénysorozaton, az ők tiszteletükre megnyíló, Győr László által összeállított két kiállítást is meg lehetett tekinteni még a hazaindulás előtt.