Történelem képekben

Pap István

Igazi kuriózum látott napvilágot a napokban: az 1894-ben Nagyváradon született Dobozy György hadmérnök első világháborús naplóját adták ki, illetve mutatták be a bihari megyeszékhelyen. A kötetbemutatón Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke kiemelte, hogy Dobozy György tősgyökeres váradi volt, és az utókor számára fontos feladat, hogy megőrizze a régi váradiak emlékét.

A könyvbemutatón Dobozy László, Dobozy György unokája idézte fel röviden a család nagyváradi kötődéseit, elmondva, hogy egyik felmenője az 1800-as évek elején a Rhédey-kert végén álló posztófeldolgozó malmot üzemeltette, dédnagyapja az 1800-as évek végén lakatosműhelyt örökölt. Nagyapja mérnöki szakra jelentkezett a Budapesti Műegyetemre, de mivel a családnak nem volt elég pénze az egyetemi taníttatásához, ezért a Tisza István miniszterelnök által odaítélt ösztöndíjjal tudta elvégezni tanulmányait. Még az egyetemen tanult, amikor be kellett vonulnia katonának. Dobozy György az első világháborúban mérnökként szolgált, a nagy háború után a nagyváradi Phoebus gyár alapító főmérnöke volt, mely a majdani Înfrățirea gyár alapját képezte. A második világháborúban is a gyárban dolgozott, majd az Înfrățirea alapításakor is ő volt a főmérnök, és nyugdíjazásáig ott dolgozott, nem tudták eltávolítani, mert pótolhatatlan tudással rendelkezett, hangsúlyozta az unoka. Nyugdíjazása után Dobozy György több mint egy évtizedig tanított egy iskolában, és amikor a hetvenes évek második felében megözvegyült, előkerültek a katonai és családi emlékei. A most megjelent könyv legfőképpen az első világháború eseményeit taglalja, de a személyes, családi vonatkozású képekből egy másik kötetet lehetne összeállítani.

A megjelent könyvet szakmai szempontból Hajagos Csaba kecskeméti történész, kulturális örökségvédelmi szakértő értékelte. Kiemelte, hogy Dobozy György az első világháború összes frontját megjárta, és visszaemlékezése olyan jelentős hadászati szakmai anyag, ami megismertet az első világháború hadászati fejlettségével, beleértve olyan kérdéseket is, mint a tömegpusztító fegyverek bevetése vagy az utászmunkák fejlődése. Olyan jelentőségű dokumentációs anyagot gyűjtött össze, amelyben szakmailag leírja és dokumentálja az orosz és a balkáni, majd az olasz hadszíntér fázisait, de képet nyújt a Trianon előtti időszakról és magáról a trianoni békediktátum időszakáról is. Dobozy György rengeteg fényképet, skiccet, szakrajzot készített az általuk tervezett kavernákról, vízellátó rendszerekről, hidakról, pontom átkelőkről stb. Az Albánia és Macedónia területén töltött katonai éveket dokumentálja, és azt az oldalát is bemutatja a katonai életnek, ami nemcsak a fegyverekről szól. Például megtudhatjuk azt, hogyan múlatták az időt a katonák a lövészárkokban, hogyan pecáztak és miket fogtak, illetve milyen kapcsolatuk volt a polgári lakossággal. Mindebből állt össze egy hatalmas album, melyből közel ötszáz olyan fotó került ebbe a kiadványba, amely korábban máshol még nem volt látható. „Ilyen részletességgel a történelmi Magyarország területén még nem jelent meg hadtörténeti munka” – szögezte le Hajagos Csaba, aki kiemelte azt is, hogy a visszaemlékezés szövegét autográf formában, szöveghűen adták vissza a könyvben. A kötet szerkesztője Bezsenyi Ádám történész volt.

A rendezvényen katonadalokat adtak elő a Margaréta Nóta- és Népdalkör tagjai. Az esemény végeztével a kötetet kedvezményesen meg lehetett vásárolni a helyszínen, illetve beszerezhető Nagyváradon a Libris Antica könyvesboltban.