Szabadságunkat három irányból fenyegetik

Pap István

A hagyományokhoz híven Nagyváradon, Szacsvay Imre mártír jegyző szobránál tartotta meg központi ünnepségét március 15-én, nemzeti ünnepünkön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Szövetség. Szintén immár hagyományosan az ünneplők a Szent László-téren gyülekeztek délután négy órára a Magyar Polgári Egyesület (MPE) szervezésében zajlott úgynevezett toborzóra, ahol közreműködött Szerefi Ilona népdalénekes és a berettyóújfalui Bajnóca néptánccsoport, majd az ünneplők a térről a Szent László hídon átmentek a Körös-parton Szacsvay Imre szobráig, ahol délután öt órakor kezdődött el az ünnepség. 

Itt dr. Simon István Előd, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja olvasta fel Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i ünnepi üzenetét. Az ünnepség egyetlen szónoka Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarok számára nagyon fontos a szabadság, ezt bizonyítja az elmúlt századok magyar történelme. Az 1989-es rendszerváltás után a romániai magyar közösség is azt remélhette, hogy végre eljön a szabadság, amikor közösségünk gyarapodni fog ismét, de az elmúlt harminc évben sok mindenben csalatkozni kellett.

Három irányból

Ma többféle irányból fenyegeti veszély szabadságunkat, emelte ki a politikus. „Ma is léteznek erők ebben az országban, amelyek nemzetállamban gondolkodnak, amelyek szeretnének egynyelvű országot varázsolni Romániából. Ennek a törekvésnek nagyon sok kárát szenvedtük, hiszen eltűnt a zsidó közösség, szinte tejesen eltűnt a német közösség, és ahogy a népszámlálási adatokat látjuk, hát bizony a mi sorsunk sem túlságosan fényes. Egy újabb irányból is védenünk kell a szabadságunkat, és ez pedig a nyugati irány, hiszen ma Európában egy olyan társadalomátformálási kísérlet zajlik, amely alapjaiban fenyegeti Közép- és Kelet-Európa valamennyi tradicionális nemzetének a létezését. Igenis ragaszkodunk a hagyományos családmodellhez, igenis ragaszkodunk a nemzetünkhöz, a szülőföldünkhöz, és nem kérünk ebből a kísérletből.” És van egy harmadik irány is, ahonnan az erdélyi magyarság szabadságát veszély fenyegeti – folytatta Csomortányi István. „Egyre erősebbek azok a szándékok, amelyek arra próbálják szorítani közösségünket, hogy ismét egypártrendszeri keretek között létezzen. Ez számunkra elfogadhatatlan. (…) Mi értelme lett volna az előző századok valamennyi véráldozatának, hogy ha nekünk, erdélyi magyaroknak most a 21. század elején egypártrendszeri keretek között kellene léteznünk?! Ezt nem kívánhatja tőlünk senki!”

Üzenetek

A politikus válaszokat is megfogalmazott azok irányába, ahonnan a veszélyeket érzékeli. „A román állam irányába azt tudjuk üzenni, hogy a leglojálisabb polgárai az erdélyi magyarok. Mi becsületes, adófizető, békés alkotó részei vagyunk ennek az országnak. Cserébe azt várjuk, hogy hagyjanak meg bennünket magyarnak és biztosítsák azokat a jogainkat, amelyek ma döntően csak papíron léteznek. Az elmúlt harminc évben közösségünk elvesztette lélekszámának közel negyven százalékát, több mint 600 ezer embert. Hogyan beszélhetnénk példás kisebbségpolitikáról, amikor egy közösség ilyen mértékű fogyást szenved el?!” – fogalmazott. Majd így folytatta: „Brüsszelnek is azt tudjuk üzenni, hogy mi az Európai Uniónak is alkotó, dolgos, becsületes polgárai vagyunk, és ahogyan azt próbálják minden irányban sulykolni, hogy a másságot tisztelni kell; nemcsak az ún. másságot kell tisztelni, hanem Európa őshonos kisebbségeit is. Több mint 50 millióan vagyunk az Európai Unió területén. És azok irányában is üzenetünk van, akik egypártrendszeri keretek közé akarnak bennünket kényszeríteni.”

A Nagyváradi Polgármesteri Hivataltól kapott adatokra hivatkozva Csomortányi István elmondta, hogy a városban 2022-ben 114 magyar gyermeket anyakönyveztek a megszületett 1163 közül. Ez a született gyermekeknek a 9,8 százaléka. Ezzel szemben a Nagyváradon jegyzett elhalálozások 36 százalékát a magyarok esetében jegyezték. „Rá kellene ébrednünk arra, hogy harminc év alatt utat tévesztettünk, és alapjaiban veszélyeztetik most már nemcsak a szabadságunkat, hanem a létezésünket. És ehhez pedig együttműködésre van szükség, nem pedig arra, hogy megpróbáljuk ellehetetleníteni azt, aki ki meri mondani azt, hogy baj van. (…) Itt az utolsó utáni pillanat talán, ezért azt kérem önöktől, védjük meg a szabadságunkat, mert igenis lehetséges az, hogy legyen Nagyváradon magyar jövő és maradjon magyar szó”.

Koszorúzás

Az ünnepségen közreműködött Kiss Géza kántor, aki tárogatón játszott, a Motolla énekegyüttes Brugós Anikó vezetésével, valamint a Szigligeti Színház színművészi, Fábián Enikő és Kovács Levente.

A beszédeket, az előadásokat és a Himnusz eléneklését követően helyezték el a jelenlevők a koszorúkat. Koszorúzott dr. Simon István Előd konzul, az EMNT nevében Nagy József Barna partiumi régióelnök és Török Sándor megyei elnök, az EMSZ nevében Csomortányi István ügyvezető elnök, Habinyák István Bihar megyei elnök és Moldován Gellért Lajos nagyváradi elnök, az RMDSZ nevében Botházy Nándor nagyváradi ügyvezető elnök és Balogh József, az 1956-os forradalmi Világszövetség nevében Weinmann József, a Partiumi Keresztény Egyetem nevében Szomor Abigél egyetemi lelkész és Lazin Botond az egyetemi diákszervezet részéről.