Petőfi hősök rangadója a Szacsvayban

Szolár Éva

Az irodalmi farsang ötlete az intézmény volt igazgatójától, Pásztor Gabriellától származik, aki egyben a rendezvény főszervezője is. Az ötlet megvalósítói pedig azok a lelkes pedagógusok, akik eszköztárukat folyamatosan fejlesztve igyekeznek megújítani az intézmény irodalompedagógiai programját a kisebbektől a nagyobb osztályokig. Az iskola szellemiségének és a helyi magyarság körében játszott szerepének megfelelően az újító munka ez esetben sem az irodalmi értékeink „kigyomlálását” jelentette, pusztán új módszerekkel és eszközökkel történő feldolgozását. Mivel vihetjük közelebb Petőfi költészetének hőseit a kész képi világban és „kütyükön” felnövő nemzedékhez? Egy irodalmi farsangon keresztül, amely a legtöbb gyermek érdeklődését képes felkelteni, képzeletét beindítani és kreativitását gyümölcsöztetni. „Válassz főhőst, ismerd meg, bújj a bőrébe, alkoss mondanivalót, építsd fel az előadásod” – mondhatnánk. Ezekkel az élménypedagógiai alapokkal életre szólóan elsajátíthatják nemcsak Petőfi költészetét, de a kommunikáció eszközeit is. 

Az irodalmi farsang közel két évtizedes múltat tudhat maga mögött, amely minden alkalommal tematikus volt – tájékoztatta lapunkat Zahu Valéria az iskola tanítónője. A Petőfi–bicentenárium kézenfekvően adta az idei irodalmi farsang seregszemléjének témáját. A versenyzők feladata az volt, hogy Petőfi Sándor műveinek egy darabját dramatizálják, adják elő valamilyen sajátos feldolgozásban. A fiatalok egyéni vagy csoportos formában nevezhettek be. A verseny műfajilag sokszínű és gazdag volt, de a költő központi szerepe miatt természetesen a versek és a verses feldolgozások uralkodtak. Ezeknek kiválasztásában a kisebbeknél – akiknél még nem alakulhatott ki Petőfi költészetéről egy átfogóbb kép – a pedagógusok segítettek, hogy a választott mű illeszkedjen életkoruk sajátosságaihoz és készségeikhez. A gimnáziumi tanulók esetében már jóval mélyebb volt a művek merítési bázisa és a feldolgozási módszerek köre is. Ügyesek voltak az elsős gyerekek is: például a János vitézből egy részletet adtak elő, egy versenyző Kacsoh Pongrácz János vitéz című daljátékának betétdalát énekelte el, valamint egy másik a népdalként és pásztordalként is ismert Juhászlegényből szavalt és azt követően furulyán játszott. A idősebb gyerekeknél már irodalmi összeállítások is szerepeltek, amelyet a szaktanárok segítségével dolgoztak fel egy-egy jelenetben. Ilyen volt például a Nemzeti dal megírásának irodalomtörténeti kontextusát feldolgozó előadás. Külön kiemelhető a drámapedagógia kelléktárának és módszertani repertoárjának a tetten érhetősége a verseny előadások között.
A versenyelőadások zsűrijének tagjai Molnár Júlia színművész, Meleg Vilmos színművész, Tăut Eliza igazgató és Pásztor Gabriella magyar irodalomtanár voltak. A megmérettetésre 30 egyéni és csoportos előadással neveztek és minden gyermek részesült valamilyen jutalomtárgyban. A Petőfi-emlékévhez kapcsolódóan ugyanakkor megkapták a közelmúltban kiadott kötetet, amely a költő családi lírájának a válogatását tartalmazza.