Állatvédő: a Grivei nem menhely, hanem sintértelep

Pikó Stefánia

A nagyváradi Grivei állatmenhely múlt héten újra megnyitotta kapuit, és szombaton megtartotta az idei év első örökbefogadási nyílt napját is, miután a Nagyváradi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) egy sor korszerűsítési munkálatot végzett itt. Az örökbefogadás hétfőnként és csütörtökönként 10 és 18, szombatonként pedig 10 és 12 óra között zajlik, amikor örökbefogadási „vásár” is van.

Az ilyen alkalmakon, mint amilyen a múlt szombati is volt, a látogatóknak nem szabad megetetniük vagy akár megérinteniük a négylábúakat, mindössze szétnézni szabad. Az érdeklődőknek rendelkezésére állnak különböző információs táblák a kenneleken, amelyekről megtudhatják, melyik kutyát honnan hozták és mikor. A menhely állatorvosa, Alexandru Sârbu az Ebihoreanulnak elmondta, kevesebb, mint tíz személy látogatott el a menhelyre a múlt hétvégén, és senki nem fogadott örökbe egy állatot sem. A menhelyen szombaton 101 örökbefogadható kutya tartózkodott, ugyanakkor húsz másik az elkülönítőben, ugyanis ezek nemrég kerültek a menhelyre az állatvédelmi rendőrségen keresztül. Az Ebihoreanul a menhely állatorvosától megtudta azt is, hogy a szombati napot megelőzően nem volt olyan rossz az örökbefogadások aránya, négy nap alatt öt kutyát fogadtak örökbe. A vonatkozó törvény értelmében az állatmenhely állatorvosa két hét után altathatja el azokat az állatokat, amelyeket senki nem fogadott örökbe. Bár a törvény nem kötelezi erre a menhelyeket, kizárólag csak abban az esetben, ha több a kutya, mint amekkora a hely kapacitása (jelen esetben 200), a Grivei állatmenhely él a lehetőséggel, de jó esetben 14 napnál tovább várnak, így gyakran 30–60 nap után altatják el a négylábúakat.

Inkább sintértelep

Egy fiatal állatvédő aktivista, aki gyakran jár a Grivei menhelyen, lapunk megkeresésére elmondta, az újévben először negyedikén járt itt, és javarészt azokról a változásokról számolt be, amelyekről korábban az ADP is írt közleményében. „A hátsó kennelek, ahol az örökbefogadható állatok vannak, eddig is rendben voltak, itt nem olyan soványak a kutyák, a gond mindig is inkább az elkülönítővel volt. Oda sajnos nem engednek be, annyit viszont tudok, hogy az ott található ketrecekbe is tettek ólakat, ezekbe némi szalmát. Ez eddig is nagyon fontos lett volna, hiszen az ide kerülő állatok igen gyakran egészségügyi ellátásra szorulnak, illetve mindegyikük néhány napig nagyon gyenge állapotba kerül az ivartalanítás után. Régebben, amikor a menhely előző adminisztrátora még beengedte az állatmentőket ide, még olyat is láttunk, hogy az ivartalanított hím kutya ketrecébe bedobták neki a saját megcsonkított szerveit” – magyarázta.

Éppen akkor, amikor január 4-én a menhelyen járt, két család is ott tartózkodott, de nem örökbefogadás céljával, hanem azért, hogy egy fiatal labradort és egy tacskókeveréket hagyjon a telepen. „Mindent megpróbáltam, hogy lebeszéljem az embereket arról, hogy a labradort a menhelyen hagyják, sírva kérleltem őket, hogy ne hagyják itt, ahol éheztetve lesznek, és ahol télen is hideg vízzel locsolnak fel alattuk. Semmi nem érdekelte őket. Annyit elmondtak, hogy azért szabadulnak meg a kutyától, mert bepiszkolt, míg nem voltak otthon” – mesélte lapunknak az állatvédő. A tacskókeveréket egy fiatal család adta be a menhelyre, ők azt mondták, túl energikus a kutya, és ráugrál a gyerekre. „A tacskó kétségbeesetten próbált a gazdáihoz visszakerülni, miután bezárták” – emlékezett vissza. A két kutya története végül kedvező fordulatot vett, hiszen az aktivista lefotózta őket, eseteikről közösségi oldalán is beszámolt – ahogyan mindig szokott –, a négylábúakra pedig máris akadtak érdeklődők, így ezen a héten már mindketten új, felelős és szerető családokhoz kerülnek. Nem minden állat sorsa alakul azonban ilyen szerencsésen, főleg nem ilyen rövid idő alatt, márpedig ezeknek a kutyáknak nincs sok idejük.

Az állatvédő egyébként megjegyezte, az állatvédelmi rendőrség eljárása a menhely ellen továbbra is folyamatban van, és amint lezárul, több mint valószínű, hogy a hatóságok be fognak számolni a létesítmény működésének ellenőrzése során tapasztaltakról, egyúttal azokról a történésekről, szabályszegésekről, amelyekről eddig javarészt bizonyítékok nélkül tudtak a bennfentesebb állatmentők beszélni.

Fotók: Facebook