Aromaterápiával egy stresszmentesebb életért

Törő Enikő

Az aromaterápia története a régi időkre nyúlik vissza, az ókori egyiptomiakat tartják a különféle olajok, az aromaterápia és a parfümök felfedezőinek – magyarázta a nagyváradi Nedișan Teodora, aki Budapesten végzett el egy alapfokú aromaterapeuta tanfolyamot. Az egyiptomiak már i. e. 4500-ban használták ezt a fajta terápiát gyógyításra, szépségápolásra, valamint balzsamozásra is. A fertőtlenítő hatású illóolajoknak köszönhetően – melyek egyben gombaölők és baktériumölők is – évezredeken át megőrizte a test szöveteit és fennmaradtak a fáraók múmiái. A javasasszonyok, gyógyítók, egyes területeken boszorkányoknak nevezett személyek is hittek az aromaterápiában, és használták is: különféle gyógynövényekből, virágokból esszenciát nyertek ki, párlatokat és macerátumokat készítettek, és ezeket főként gyógyításra használták. 
Aromaterápiának nevezhető tehát az is, amit az ókori egyiptomiak elkezdtek, de tulajdonképpen az is, ha elsétálunk egy rózsabokor mellett és megcsap az illata, mely pozitív hatással van ránk, vagy a friss fűszernövények illata, mely szintén kellemes érzéssel tölt el. Az aromaterápia emellett használatos masszázs közben is, ugyanakkor egyre elterjedtebb a párologtató, párásító használata. Ezekhez esszenciális olajokra van szükség, melyeket különféle módokon lehet kinyerni a virágokból, növényekből. 
A stresszkezelés, nyugtatás szempontjából leginkább a levendulaolaj használata ajánlott, emellett azonban a vadnarancsolajat és egyéb citrusféléket is használnak, utóbbiaknak a frissítő hatása erősebb. A levendulát egyébként már évszázadok óta használják, számos előnyös tulajdonsága van. Az ókori egyiptomiak és rómaiak fürdéshez, relaxáláshoz, főzéshez is igénybe vették, de parfümök készítéséhez is. A fürdővízhez adva, vagy a halántékra, talpra kenve kiáztatja a stresszt, a nyugodt alvás érdekében pedig érdemes néhány csepp levendulaolajat a párnára, az ágyneműre vagy a talpra csepegtetni.
A vadnarancs aromaterápiás használata hatékony lehet a szorongás, megfázás, depresszió, gyulladás és stressz megelőzésében és kezelésében. Szintén alkalmas a stressz enyhítésére a jázminolaj, a vaníliaolaj, a rózsaolaj, az eukaliptuszolaj és a bazsalikomolaj is. Mint megtudtuk, az olajok akár már egy percen belül képesek hatni: 22 másodperc alatt a molekulák eljutnak az agyhoz, két perc alatt már a vérben is megtalálható, 20 perc alatt pedig a test minden sejtjéhez elér. Tehát akár munka közben, akár otthon egy stresszes pillanatban, állapotban már az is segíthet, ha beleszagolunk az olajba vagy a haléntékunkra kenünk egy keveset, a rendszeres használatuk (párologtatás, fürdő) pedig kifejezetten egy stresszmentesebb élethez vezet. Szintén érdekesség, hogy az esszenciális olajok elkészítéséhez elképzelhetetlenül nagy mennyiségű gyógynövény, növény, gyümölcs szükséges. Például egy kis üveg (15 ml) esszenciális levendulaolajhoz 13,6 kilogramm levendulavirágra van szükség, szintén ugyanennyi mennyiségű esszenciális citromolajhoz körülbelül 45 darab normál nagyságú citromra, 15 ml orvosi citromfűolajhoz (melissa) pedig 30,2 kilogramm citromfűre. Azonban fontos tudni azt is, hogy elég akár 3–5 csepp olaj is egy párásítás alkalmával, egy-két csepp olaj a fürdővízbe szintén hatásos. Amennyiben fürdővízbe szeretnénk olajat keverni, érdemes egy kis tejbe vagy fürdősóra csepegtetni azt, és így a vízbe tenni, ugyanis ily módon jobban elkeveredik. A drágább árkategóriájú olajak az első lefőzésből származnak, az olcsóbbak pedig akár a negyedik-ötödikből, melyek hatása jóval gyengébb. Az esszenciális olajakat általában hordozóolajba keverve használják, főként, ha masszírozásra szolgál (akár relaxációs masszázs, akár halántékmasszázs esetén), ugyanis nagyon erősek. Hordozóolajként lehet használni jojoba-, szőlőmag- vagy kókuszolajat. A szakértő hozzátette, hogy az olajok túlzott vagy nagy mennyiségű használata irritációt válthat ki a bőrön, vagy fejfájást, hányingert okozhatnak. Ezért használatuk előtt érdemes tájékozódni a lehetséges mellékhatásokról is.
Egy aromaterápiás kezelést érdemes összekötni meditációval is. Így akár már 10 perc alatt elérhető a stresszmentesség és a nyugalmi állapot, magyarázta Nedișan Teodora. 

A meditáció a keleti kultúra része, a cél az energiák felszabadítása. A tévhitekkel ellentétben a meditáció célja nem az, hogy más, új vagy jobb emberré váljunk, és nem is arra szolgál, hogy gondolatainkat vagy érzéseinket kikapcsoljuk, sokkal inkább a tudatosságra irányul, a gondolatok és érzések megfigyelésére, majd azok minél mélyebben történő megértésére. A meditáció egyébként a buddhista kultúrából ered, de ma már tudományosan is bizonyított jótékony hatásai vannak: csökkenti a stresszt, a szorongást, elősegíti az érzelmi egészséget, javítja az emlékező- és a koncentrálóképességet, segít leküzdeni a függőséget, jobbá teszi az alvás minőségét.
A szakértő hozzátette: a legfőbb és legfontosabb dolog, hogy találjunk időt a lenyugvásra, a befelé fordulásra, egy kis „énidőre”, a jobb hatás érdekében pedig használjuk az aromaterápiát és a meditációt.