Szent László Napok: oázis a napi gondok tengerében

János Piroska

A teltházas nyitógálán az előadást megelőzően Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát. „Sajnos, amikor már azt hittük, hogy minden rendben megy körülöttünk, amikor reménykedtünk, hogy visszakaptuk régi életünket, újabb megpróbáltatások elé kellett néznünk. Nem elég, hogy egy háború árnyékában élünk, ránk szakadt egy súlyos gazdasági és energetikai válság. Életünk fenekestől felfordult. Ilyen helyzetben a hit mellett nagyon fontos, hogy időnként próbáljunk meg lekapcsolni a napi gondokról, próbáljuk meg az életünk közelében található jót, szépet, kellemest előtérbe helyezni. Erre vannak az ünnepek. Az ünnep egy oázis a napi gondok tengerében. A tizedik Szent László Napok a programok mennyiségével, minőségével, minden korosztálynak való színes változatosságával egy ilyen hetet biztosít önöknek” - fogalmazott a főszervező, aki köszönetet mondott a fesztivál főtámogatóinak, köztük Nagyvárad és Debrecen városának, hiszen a míg nyitógála és további hét rendezvény a testvérváros Debrecen ajándéka, addig a Nagyvárad Polgármesteri Hivatala a fesztiválzáró, főtéri Ákos koncertet biztosítja. A támogatók sorában köszönetet mondott továbbá a Bihar Megyei Tanácsnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, illetve a főtámogató OTP Banknak, ugyanakkor köszönetét fejezte ki a szervezők, önkéntesek munkájáért is. „Legyen ez a hét az ünnepünk, a közösségi összetartozás, a váradiság ünnepe. Egy héten át éljünk a mának, kapcsolódjunk le a napi gondokról és élvezzük együtt a pillanat örömét. Tehát ezen a héten legyen a jelszavunk: carpe diem!” – zárta beszédét Zatykó Gyula.

Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében rámutatott: Szent László alakja összeforr a magyar kultúrával, a táj hirdeti emlékét Kárpát-medence-szerte. „Szent László alakja, jelleme áthatja a magyarság múltját és jelenét. Jelképezi azt az összetartozást, amelyben mi is hiszünk és cselekszünk, immár 12 éve. (…) Szent László ma is példakép számunkra. A róla szóló legendák azt a harcost állítják elénk, aki megtestesíti a keresztény értékeket és védi országát, nemzetének érdekeit. A győzelemhez vezető sikereink részben ebből – a nemzet érdekeiért harcoló döntéseinkből és cselekedeteinkből – fakadnak ma” – hangsúlyozta. A szülőföldön való megmaradás elősegítését az egyik legfontosabb nemzeti érdeknek nevezte, ennek kapcsán pedig az anyanyelven történő oktatás kiemelkedő szerepét emelte ki. „Az oktatás mellett az olyan kulturális események fejezik ki a magyarság életerejét a külhonban, mint amilyen a nagyváradi Szent László Napok is. Az elkövetkező programok olyan üzenetet és értékrendet közvetítenek, melyek segítenek eligazodni a mai világban. Legyen Szent László számunkra is olyan örök eligazodási pont, aki erőt, bátorítást és álhatatosságot jelent” - fogalmazott.

Puskás István, Debrecen alpolgármestere a két város közötti évszázadokra visszanyúló kapcsolatot emelte ki, illetve örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy Debrecen is részese lehet a váradiság ünnepének, azaz a Szent László Napoknak. Azt kívánta ugyanakkor, hogy a rendezvénysorozat erősítse meg a közönséget nagyváradiságában, a városhoz tartozás élményében.

Florin Birta, Nagyvárad polgármestere felszólalásában szintén örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy Nagyvárad Polgármesteri Hivatala is kiveheti részét a fesztivál szervezéséből, amely rendezvény öregbíti a város hírnevét. Elmondta: habozás nélkül igent mondott, amikor tanácsadója Zatykó Gyula, a fesztivál főszervezője, a jubileumi fesztivál megszervezéséhez az előző évekhez képest nagyobb önkormányzati finanszírozást kért, mint ahogy arra is igent mondott, hogy az Ákos-koncertre biztosítsák a főteret. Felszólalásában megemlítette múltheti, debreceni látogatását, amelyen a két testvérváros közötti közös projektekről volt szó, köztük olyan kulturális rendezvényekről, mint az augusztus 20-i virágkarneválon való részvételről, amely a tervek szerint Nagyváradra ismét a világjárvány előtt megszokott formájában tér vissza. „Azt szeretném, hogy mandátumom alatt minden nagyváradi otthon érezhesse magát. Nem szabad elfelednünk, hogy Nagyvárad egy multikulturális, többnyelvű, többnemzetiségű város” - fogalmazott.

Az eseményen felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki történelmi kontextusában helyezte el a Szent László Napok létrejöttét, illetve Szent László történelmi szerepéről beszélt. „Valamennyi, ezenképpen a kolozsvári, általunk alapított Magyar Nap esetében vezérgondolatunk az, hogy a politikán felülemelkedő nemzeti kultúra érzés- és gondolatvilág kapcsolja össze és vonjon közösségbe bennünket. Várad alapításának 903., László király szentté avatásának 830., valamint az első Szent László ünnepi hét 80. jeles évfordulói szolgálják híven a

nemzet határokon átívelő egyesítésének ügyét. Aláhúzta: „a haza, a nemzet ismét veszélyben van. Nehéz időket megélt váradi, bihari, partiumi magyarságunk ismét ostrom alatt áll. Szomszédságunkban kegyetlen háború dúl. Miként hajdanán a kunok és besenyők ellenében, manapság is más és más külső és belső ellenséggel szemben szorulunk Erdély védőszentjének és patrónusának, Szent Lászlónak a védelmére és oltalmára”. „Mi, mai magyarok is egyenlőtlen harcot folytatunk minálunk nagyobb erőkkel szemben. Hogy ha katolikus volnék, szent királyunk segítségét kérném, hogy hadakozzék érettünk, de mindenképpen az ő bízó hitével kérem Istent, hogy tartson meg, és emeljen fel bennünket, áldja meg és tegye boldoggá Váradot” – zárta beszédét Tőkés László.

„A Szent László Napok egyszerre jelenti a tradíciót, a hagyományainkat és az újat, az újítást. A Szent László Napok a váradi magyarság szabad önszerveződésének és élni akarásának, sőt, életképességének a jelképe. Ebben a néhány napban ott van a kivonata mindannak, amit az elmúlt évszázad alatt mi, váradi magyarok szerettünk és szeretünk” – emelte ki beszédében Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

A felszólalásokat követően a Debreceni Népi Együttes Tűzliliom előadásával lépett színpadra, mely a tánc nyelvére fordította át Wass Albert A funtineli boszorkány regényét. A misztikus táncjáték Nuca, az erdélyi tündér-boszorkány felnőtté válásának, illetve önnön varázserejére és tragikus sorsára való párhuzamos ébredésének titokzatos történetét meséli el a Debreceni Népi Együttes mintegy hetvenfős társulata és a több nívódíjjal is elismert Bürkös zenekar közreműködésével. A Hercz Vilmos által koreografált előadásban a magyar tájegységek különböző népzenei anyagai és táncai mellett, cigány és román népzene és népdal is helyet kapott. A testvérvárosból érkező együttes fellépését méltán köszönte meg vastapssal a teltházas közönség.