Bérmálás a mezőbikácsi szórványközösségben

Szőke Ferenc

Ezt egy bensőséges szertartás követte a templomban, amelynek keretében megbérmálta a szentség felvételére felkészült öt fiatalt, akik határozottan és öntudatosan vallották meg hitüket. Sajnálatos az a tény, hogy többségük már nem beszéli anyanyelvét, a magyart. Erős tanúságtétel volt, az „ortodox tengerben” élő, folyamatosan csökkenő létszámú mezőbikácsi katolikus hívek jelenléte, sugárzó tekintete.

A bérmálási szentmise homíliájában a főpásztor három fontos dologra hívta fel a bérmálkozók figyelmét: a küldetésre, az Isten szeretetére és a bátorságra. Nem csak az apostoloknak szólt az evangélium hirdetése, hanem nekünk is szól, itt és most. Isten szeretete nélkül nem tudunk mi sem szeretni. Bátorság kell ahhoz, főleg a mai világban, hogy valaki kiálljon a hitéért, derült ki a prédikációból. A püspök úr figyelembe vette, hogy sajnos nem minden bérmálkozó érti magyar nyelven a prédikációt, ezért tanításának lényegét számukra románul is összefoglalta.

Valóságos kihívást jelent az egyház és a plébános számára a bérmálkozásra készülő fiatalok hitének felébresztése, legyen az magyarul vagy románul, vagy mindkét nyelven, ahogyan Mezőbikácson is történt. A bérmálkozókat dr. Fügedy Antal Levente, mezőbikácsi plébános készítette fel a szentség felvételére magyarul. Ha azonban valamit nem értettek, azt szemléltette többféle módon, majd elmagyarázta románul is, hiszen ezen fiatalok többsége magyar beszédet csak a plébánián hall. „Kérjük a Szentlelket, hogy az újonnan megbérmáltak felelősséget vállaljanak az egyház küldetésében, és tanúságot tegyenek hitükről, nemzetiségükről, a társadalomban” – mondta a plébános.