Felavatták a református esperesi hivatalt

Pap István

Az avató ünnepség vasárnap délután öt órától istentisztelettel kezdődött a nagyvárad-újvárosi református templomban. Igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki beszédét a 24. zsoltárból vett idézetre alapozta. Vezérgondolata az volt, hogy az embernek szüksége van a közvetlenül megelevenedő Istenre, és az Úr a mindennapjainkban is közel van az Ő szava által. Az igehirdetés után Dénes István Lukács, a bihari egyházmegye esperese köszöntötte a megjelenteket, majd Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője szólt a templomban nagy számban jelen lévő egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy felsorolni is nehéz, mi minden épült az elmúlt években a Kárpát-medencében a magyar kormány támogatásával, ezért is volt beszédének kulcsszava az építés. „Az építés akkor válik értelmesé, ha az közösségi térként szolgál” – fogalmazott Brendus Réka, hozzátéve, hogy ezekkel a beruházásokkal valójában otthont építenek a tanulásnak, a kultúrának stb. „mindezekkel együtt pedig otthont építünk a jövőnek”. Hangsúlyozta, hogy ismét felépült egy ingatlan, „de amit valójában építünk, azt nem fejeztük be, hiszen közösséget építünk, és ennek az építkezésnek csak kezdete van, de vége nincs” – fejtette ki. Majd így folytatta: „Az egyház és a közélet a közösség építésére vállalkozott, és mindkettő hozzátette önmagából azt, amitől a szülőföld a közösség otthonává válik: a hitet és az összetartozás érzését.” Egy hasonlattal élve elmondta, hogy a sivatag is attól hatalmas, hogy megszámlálhatatlan homokszem alkotja, „ezért én is úgy tekintek erre az esperesi hivatalra, mint a közösségépítés egyik homokszemére, mely a többi homokszemmel együtt a közösség szolgálatában áll”. A templomi ünnepség során a bihari egyházmegye elöljárói oklevelet és emlékplakettet adtak át az egyházmegyét támogató közéleti személyiségeknek és a bihari egyházmegye egyházközségeinek.

Avató

Ezt követően az ünneplők átvonultak a templomból az új esperesi hivatalhoz, mely a Sulyok István utcai református püspökséghez hozzáépített épület, gyakorlatilag a két ingatlan építészeti egységet alkot. Az ingatlan előtti belső udvaron Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter idézte fel azt, hogy milyen jelentős változásokon esett át ez a tér attól kezdve, hogy évekkel ezelőtt letették a püspöki palota alapkövét. „Tessék büszkének lenni azért, hogy néz ki most ez a tér, hiszen itt a semmiből kinőttek az épületek, itt a semmiből bölcsőde lett, az egyházkerület székháza lett, és a bihari esperesi hivatal székháza is lett”. Aláhúzta, hogy büszkének kell lenni azért, hogy az esperesi hivatal egy Ghillányi úti tömbházlakásból egy ilyen impozáns székházba költözhetett. Elmondta, hogy a magyar nemzet több mint 1100 éves Kárpát-medencei múltjában számos jelentős történelmi mozzanat van, de ezek közé a fontos pillanatok közé tartoznak az olyan látszólag jelentéktelenebb momentumok is, mint például ez a mostani avatóünnepség, mert a magyar közösség fejlődéséhez, a magyarság megmaradásához az olyan intézmények is hozzájárulnak, mint a bihari református esperesi hivatal. „A közösség fejlődéséhez nagyon kellenek az intézményi hátterek is. Kisebbségi létünkben mindennapi kihívásnak látjuk, hogy intézményrendszereket építsünk, illetve hogy a meglévő intézményeket meg tudjuk tartani és fejleszteni tudjuk” – fogalmazott a miniszter. 

Megmaradásunk jele

A következő szónok Dénes István Lukács volt, aki elmondta, hogy a bihari egyházmegye régen dédelgetett terve vált valóra azzal, hogy méltó helyre költözött a Királyhágómelléki Református Egyházkerület legnagyobb egyházmegyéjének az esperesi hivatala. Felidézte, hogy 2017. november 14-én a Hegyközkovácsiban tartott egyházmegyei közgyűlésen határozták el azt, hogy egyházmegyei székházat építenek a Sulyok István utcában, a püspökség közelében. Az épület a magyar kormány anyagi támogatásával épült fel, emelte ki az esperes, majd elmondta: „A falak építése jel, létezésünk, közösségünk létezésének letagadhatatlan jele. A történelem nagy viharaiban csak a saját kezeinkkel épített falaink tanúskodnak mellettünk, minden más elhazudható. Megtanultuk, hogy a nagy történelmi ígéretek megszeghetők, a szerződések és hiteles írások meghamisíthatónak bizonyulhatnak, csak falaink, mint az újrakezdés biztos alapjai maradnak meg. (…) Ez az épület annak a biztos jele, hogy mint élő kövek lelki házzá is akarunk épülni. Ugyanakkor a falak otthont is jelentenek. A falak által teremtette lelki otthon az egyház életerejének a jele is” – fogalmazott az esperes. A továbbiakban közölte, hogy az egyházmegyei székház négyszintes épület, melynek alagsorában kapott helyet az egyházmegyei levéltár. A pince raktárhelyiségként is használható, és mint Dénes István Lukács emlékeztetett rá, már többször is gyűjtöttek itt a kárpátaljai testvérek számára. Az épület első szintje az ügyintézés helyszíne, de az ingatlanban helyet kapott egy nagyobb tanácskozóterem is, a tetőtér beépítésével pedig teret biztosítanak annak, hogy a belmissziós tevékenységek szervezettebb formában történjenek, ugyanis mint elmondta, az esperesi hivatal háttérintézményként támogatója kíván lenni a missziós és a diakóniai tevékenységnek. „Ez az épület egy bástyája egyházunknak. Közösségközpontú egyházi életünk védelmező falait együtt építettük meg. Feladatunk a várfalakra állni és tartalommal megtölteni” – zárta szavait az esperes.

A beszédek után Csűry István püspök megáldotta az épületet, amelybe egyébként már a tavaly ősszel beköltözött az esperesi hivatal, csak a járvány miatt mindeddig nem volt alkalom avatóünnepséget tartani. A szalagátvágás után a jelenlevők, a bihari egyházmegye egyházközségeinek képviselői és a meghívott vendégek közösen elénekelték a Himnuszt, majd az érdeklődők végigjárták az épületet. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.