Mozart Rekviemje a filharmónia koncertjén

Tóth Gábor

A filharmónia alaposan kivesézi ebben az őszi világjárványos időszakban az elmúlás témáját, a bazilikában múlthéten megtartott Árnyékok muzsikája c. előadásuk után most az október 28-án, helyi zeneintézményi pandémiás riadó miatt elmaradt, halottak napja tiszteletére betervezett Mozart-gyászzene van műsoron. Korábbi ígéretét igazolandó, hangversenybepótlást hirdet a filharmónia, ám ne feledjük, hogy egy olyan napra tette át az elmaradt koncertet, amelyen eleve egy másik koncertműsornak kellett volna lennie, tehát így ez utóbbi elmaradásával fognak tartozni a közönségnek a továbbiakban. Az eredetileg betervezett Rekviem-előadásra a karmester most cserélődött, a meghívott vokális szólisták viszont értelemszerűen ugyanazok maradtak, és láss csodát: a filharmónia vendégművészei megint a Kolozsvári Román Nemzeti Opera köreiből kerültek ki.

Ami a filharmónia nemrégiben megújult honlapját illeti (filarmonicaoradea.ro), hiába is háromnyelvű maga a felület, koncertelőzetes kizárólag román nyelven olvasható ott, avatatlan szemlélő pedig máris félre van informálva néhol, úgyhogy két hibát javítunk, mielőtt további ott található tartalmak hitelessége is csorbulna. Tény, hogy Victor Dumănescu karmester rengeteget tett a kolozsvári operajátszásért a már említett román operában, és a zeneakadémiai operai és zenekari szakképzéséért is, de nem Kolozsvárott született, hanem Zsilvásárhelyen (1944-ben), és galaci középiskolai tanulmányai, majd jászvásári egyetemi évei és operatevékenysége után került a ’80-as években a kincses városba. Az is tény, hogy Dumănescu mester az évtizedek során számtalan neves szólistával, köztük a már valóban kolozsvári Ágoston András Liszt-díjas hegedűművésszel is koncertezett, de szegény Ágoston Andrásból a filharmónia szolgálatos honlapfeltöltője, a megszoktatott keresztnév-háziasítás mellett valószínűsíthetően egy hibás OCR-szövegfelismerés átvételét hozzáadva „Andrei Apostan”-t faragott. De kérem… ha nem értem, legalább kihagyom.

A Rekviem szólistáiról is szívesen olvasnánk a honlapon mást is, mint operasikereikről, például az éppen idevágó vokál-szimfonikus, oratorikus zeneirodalomban nyújtott alakításaikról. Kiegészítésként hozzátesszük, hogy a kilencvenes években született, tehát fiatal generációból válogatott énekeseket, a gyulafehérvári Lorena Puican szopránt, a nagybányai Alexandra Leșiu mezzoszopránt, a szucsávai Eusebiu Huțan tenort és a brajlai Corneliu Huțanu basszust összekötik kolozsvári zeneakadémiai tanulmányaik, illetve a már említett román opera, melynek Huțanu szólistája is, a többiek időszakos vagy állandóbb vendégművészei.

Végül a zeneműről. A Rekviem félbemaradt Lacrimosa-tételének híres első nyolc ütemét halálos ágyán még utoljára tollbamondó Mozart, ki balsejtelemmel érzi, hogy saját gyászzenéjét költi, azaz a 19. században fabrikált romantikus legenda mögött, mint mindig, sajnos prózai a valóság – ez esetben konkrétan a halál és a pénz(telenség) összefüggésében. Mozart 1791 nyarán megrendelést kapott egy gyászmise komponálására, az előlegért cserébe neki is látott a munkának, bár párhuzamosan számos más alkotáson is dolgozott, közben december 5-én azonban meghalt. A legenda szerinti titokzatos, névtelen megrendelő sem volt titokzatos, sőt, neve is van: Franz von Walsegg gróf, aki fiatal felesége halála okán adott megbízást egyik küldöttjével a Rekviemre. A műkedvelő szabadkőműves gróf egyébiránt neves komponistáktól előszeretettel rendelt zeneműveket, hogy aztán azokat sajátjaiként feltüntetve adassa elő. Mozart özvegye, Constanze, ki nyilván anyagi bizonytalanságot is örökölt a félbemaradt Rekviem mellé, amennyiben a honorárium másik felét is meg akarta kapni a megrendelőtől, igen jól kellett titkolja, hogy még nincs készen a remekmű, és sürgősen kellett keressen egy hozzáértőt, aki lehetőleg minél gyorsabban befejezi az átadásra váró Rekviem igencsak tetemes részben hiányzó szakaszait, tételeit, hangszerelését. Először Franz Jakob Freystädtlert, majd Josef von Eyblert kérte meg a feladatra, akik mindketten hamar félbehagyták a kiegészítést, mígnem a harmadik vállalkozó Mozart-tanítvány, Franz Xaver Süssmayr bizonyult a legkitartóbbnak és tett pontot az ügy végére. Süssmayr mozarti stílushűségében bízva így 230 év távlatából is Mozart-rekviemről beszélünk, pedig ez bizony Süssmayr-rekviem is, amit némi szerény(telen)séggel, az alkotóra vonatkozó titoktartás feloldása végett utólag ő maga is szóvá tett a mű 1800-as Breitkopf kiadó általi megjelentetéséhez fűzött levelében. A Rekviem vázlatainak azóta akadtak más kiegészítői is, de az előadói gyakorlat mindmáig a Süssmayr-verziót favorizálja. Matei Pop fiatal karmester, zeneszerző, zenetudós épp három esztendővel ezelőtt tört itt jeget e tekintetben a nagyváradi filharmóniával, ugyanis akkor az amerikai Robert D. Levin 1996-ban készült Mozart Rekviem-változatát adták elő. Ezúttal ismét a „klasszikus” Süssmayr-verziót hallhatja a közönség, erősítette meg az információt ide vonatkozó kérdésünkre Lászlóffy Zsolt karigazgató.

Jegyek online (bilete.ro) és a filharmónia pénztáránál is válthatók, belépés a koncertre csak zöldigazolvánnyal.