Ének és ima találkozása

A Magyarországról indult, de határon túlra is átívelő, immár XV. Ars Sacra fesztivál nyitott templomok napjához csatlakoztatta (nem először) Nagyváradot Szeghalmi Emese szeptember 12-én, vasárnap 17 órai kezdettel, az orsolyita (Szent Anna) templomban megtartott gregorián ima-koncertjével, melynek választott címe így hangzott: Zenélő kolostorok – középkori egyház a VIII–XV. században. Nagyváradról egyébként idén a székesegyház és a Gránátalma Patikatörténeti Múzeum is kiállítással kapcsolódott be az említett rendezvénysorozatba.

Tóth Gábor

Szeghalmi Emesétől már megszokhattuk: közönséget művel-tanít azzal, hogy régi korok zenéjében szüntelenül kutat, felfedez és felmutat, kevéssé ismert, vagy már elfeledett egyházzenei értékeket közvetítve. Sajnos most csak kis létszámú hallgatóság (7 fő) volt kíváncsi erre az egyórányi latin gregorián énekre, mely évszázadok különféle szerzetesrendi liturgikus énekhagyományait ölelte fel a Szent Anna-templom házigazda kántorának, orgonistájának énekében, előadásában. Egyórányi gregoriánt, műfajából adandóan ugyebár mindenféle kíséret nélkül, egyedül, egy szál hangon végigénekelni tisztán koncentrálva nem kis feladat, amit Emese helyénvaló, kiegyensúlyozott hang- és lélekjelenléttel megoldott.

A műsor vége felé az orgona hangja is felvillant kíséretként néhány pillanatra – egy rövid O salutaris hostia és egy katalán gyűjteményből származó (Llibre Vermell de Montserrat 14. sz.) Cantigas de Santa Maria (3 részlet) igazán ritmusos dalcsokor erejéig –, bár ez enyhén megbillentette karakterben azt a tiszta, bensőséges élményt, amit az eleve személyes elmélyülést, átszellemült belső imádságot árasztó mágikus, lelket gyógyító gregorián ének képviselt mindvégig ezen a vasárnap délutánon.

A sajtóban korábban megjelent eredetileg hirdetett szándéknak megfelelően javarészt olyan szerzetesrendek liturgikus énekeit hallhattuk, melyek Nagyváradhoz is kapcsolódtak/kapcsolódnak: pálos, premontrei, ciszterci, domonkos, ferences, bencés. Ezt egészítette ki egy karmelita rendi Flos Carmeli és Bingeni Szent Hildegárdtól az O ignee spiritus (12. sz.), valamint a már említett katalán kódexzene. Nehéz napilapi tájékoztatási szinten válogatni a mintegy 25 elhangzott tétel közül, ezért csak aktualitásából fakadóan említeném különlegességként a különlegességek közül a ferences Stella caeli exstirpavit már-már ráolvasós ritmikájú-rímű imát, mely pestisjárvány idejére szól…

Szűz Mária szent neve vasárnapjának délutánján, Nagyvárad egy kis templomában az Ars Sacra jegyében diszkrét méltósággal találkozott zene és ima, művészet és szentség.