Bor- és gasztroterasz: újraéledőben a bakator

Pap István

Tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt, de az idén ismét sor kerülhetett Bihardiószegen a Bakator Bor- és Gasztrofesztiválra, melyet szombaton rendezett meg Debrecen városának támogatásával a bihardiószegi önkormányzat és a Főnix Rendezvényszervező. Az esemény nyitányaként déli tizenkét órától bakator borokat kóstoltak a meghívottak Várdai József pincéjében. A bemutatott és megízlelt italok között a 2018-ban adományozott oltványokból származó első szűztermések is voltak. A borkóstolót Kovács Pál, a Debreceni Borozó felelős kiadója vezette. A borfesztivál hivatalos megnyitója a helyi borászok számára szimbolikus helyen, a bihardiószegi Nagyhegyen, a Szent Orbán-emléktáblánál zajlott.

Az ünnepségen többek között köszöntőt mondott Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere, aki így fogalmazott: öröm látni, hogy másfél év után újra összegyűlhetnek az emberek egy közösségi eseményre. „Igyekeztünk családbarát, emberközeli rendezvényt szervezni, hiszen ez hiányzott az elmúlt másfél évből, hogy találkozzunk és beszélgessünk egymással. Köszönjük Debrecen városának, hogy ezúttal is mellettünk volt, és reméljük, hogy ez a kapcsolat a következő években, évtizedekben is folytatódni fog, hiszen Debrecen, ugyanúgy mint Bihardiószeg, szívén viseli a helyi termelőknek, a helyi boroknak és termékeknek a sorsát.” Dr. Puskás István, Debrecen város kultúráért felelős alpolgármestere a megjelenteknek elmondta: „egy közösségnek ott vannak a határai, ameddig a kapcsolatai elérnek. Egy város nem ér véget egy várostáblánál, egy város addig él, ameddig az a hálózat tart, amiben éli az életét. Debrecen valahol itt ér véget, ezen a tájon, hiszen a legszorosabb kapcsolatai a városnak évszázadok óta ezeken a tájakon végződnek. A történelem úgy hozta, hogy az államhatár elválaszt minket, de igazából egy földön, egy vidéken vagyunk, egy közösséghez tartozunk.” Hozzátette, hogy ez a rendezvény is azt bizonyítja, hogy az államhatár csak részletkérdés, mert ami igazán fontos, az az élő kapcsolat, ami megvan a határ két oldalán lakó magyar közösségek között.

Pálfi Noémi, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének a titkára az egyesület elnökének, dr. Balla Gézának az üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva azt, hogy az egyesület a továbbiakban is támogatni fogja az érmelléki borászokat. Ezt követően bejelentette, hogy Székelyhídon egy borászati központot szeretnének létesíteni minél hamarabb, ahol nemcsak a székelyhídi, hanem az egész Érmelléken dolgozó borászoknak kívánnak majd segítséget nyújtani. Pálfi Noémi a Nagyváradi Borbarátok Egyesületének elnökeként is szólt a megjelentekhez, ebben a minőségében arra emlékeztetve, hogy az elmúlt években 15 ezer bakator oltványt sikerült szétosztani a tágabb értelemben vet érmelléki borászoknak, és az egyesület a továbbiakban is rendezvények szervezésével, képzésekkel áll a borászok rendelkezésére. „Sok megkeresés érkezett, hogy szeretnének oltványokat kapni. Ígérjük, hogy mellettetek leszünk és segítünk” – fogalmazott Pálfi Noémi. A megnyitón Várdai József, a Zichy Gazdakör elnöke átadta a 20. Bihardiószegi Borversenyen díjazott borászoknak járó elismerő okleveleket.

Miközben az Orbán-táblánál zajlott a hivatalos megnyitó, aközben a Padalja pincesoron már megkezdődött a dínomdánom: az ottani pincészetek készültek a vendégfogadásra, az egész nap folyamán finomabbnál finomabb boraikat kínálgatták a hozzájuk betérőknek, ugyanakkor a helyi termelők által készített élelmiszerek is csalogatták az érdeklődőket. A bihardiószegi rendezvény célja egyébként a vidék népszerűsítése mellett a bakator szőlőfajtából készült borok promoválása is. A bakator őshonos magyar borfajta volt, a történelmi Magyarországon az Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérboros vidéknek számított Tokaj és Balaton-felvidék után. Itt készültek az ország legfinomabb bakator borai, de a II. világháború után a bihari Érmelléken a bakator már nem szerepelt a termesztésre javasolt szőlőfajták között. A Heit család telepítette újra Bihardiószegen ezt a szőlőfajtát, 2013-ban.