Ritoók Zsigmond, Várad emblematikus alakja

Ciucur Losonczi Antonius

Kádár József jogász tartott szombat este előadást Ritoók Zsigmond ügyvédről, közíróról, mecénásról a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének szervezésében, az ebben a hónapban zajló Festum Varadinum keretében, az NMD Fekete Sas-palotabeli székhelyén. Többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a korabeli Nagyvárad emblematikus alakja volt, munkásságával kivételes érdemeket szerzett a város fejlődése elősegítésének terén.

Ritoók Zsigmond a Bihar megyei Darvason született 1837-ben. A korabeli jogászképzés különböző tanulmányi szintjeit Pesten, illetve Bécsben végezte, ezektől eltekintve azonban Váradon élte le az egész életét. 1858–1861 között a helytartó tanácsnál gyakornokoskodott, 1861-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját. 1869-ben iskolaszéki elnöknek választották. 1875-ben a megalakult ügyvédi kamara elnöke lett, később, mint nagy tekintélyű jogászt az ítélőtábla vezetőjének nevezték ki. Szilágyi Dezső igazságügy-miniszter államtitkárul akarta maga mellé venni, de ő lokálpatriotizmusára hivatkozva visszautasította a fővárosi állást.

Jelentős érdemei voltak az igazságügyi palota felépítésében. Ügyvédi és közírói tevékenysége mellett a református egyházmegyében is szerepet vállalt, melynek segédgondnokának, majd egyik jegyzőjének választották zsinati döntéssel. Jellemző, hogy saját telkét ajánlotta fel arra a célra, hogy megépüljön az az ingatlan, amelyben jelenleg a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium működik.

„Halála hírére (1905) Rimler Károly polgármester indítványozására Nagyvárad város rendkívüli közgyűlésen határozta el, hogy az elhunytat a város halottjának tekinti, arcképét a közgyűlés terme számára lefesteti. Különös aktualitást ad élettörténete bemutatásának, hogy 2020-ban, a világjárványt kísérő lezárások leple alatt Ritoók Zsigmond egykori házát, lakhelyét, az igazságügyi palota és az ügyvédi kamara közötti területen a PNL-s városvezetés lebontatta további parkolóház építése címén” – fogalmazott Kádár József.