Emlékezés a nagy mecénásra

Halálának 190. évfordulóján megkoszorúzták Rhédey Lajos gróf nagyváradi szobrát, mely az általa a városnak adományozott és egykoron az ő nevét viselő parkban kapott helyet.

Pap István

Mivel Rhédey Lajos születésnapja nem ismert, ezért évről évre halálának évfordulóján, május 21-én szokták megkoszorúzni az egykori főispáni helytartó és országgyűlési követ szobrát, melyet a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László Egyesület állíttatott 2018-ban a váradi magyarság által ma is Rhédey-kertként ismert Bălcescu parkban. A pénteki emlékezés során felavatták a napokban a szobor elé felállított négy nyelvű – magyar, román, angol, német – tájékoztató táblákat is.

A koszorúzáson beszédet mondott a szoborállítást szorgalmazók egyike, Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, aki felidézte a műalkotás köztérre kerülésének körülményeit, míg végül eljutottak odáig, hogy Deák Árpád képzőművész alkotását 2018-ban sikerült felavatni a Szent László Napok keretében. A politikus emlékeztetett arra, hogy a szobor belsejében a helyi polgárok üzenetei vannak elhelyezve egy ún. időkapszulában, majd hozzátette: „Ha majd egyszer felújítják a szobrot, akkor megtalálják és rájönnek, mit üzent a magyarság 2018-ból”. Kifejtette, hogy szükség volt arra, hogy egy tájékoztató táblát is kihelyezzenek a szobor mellé, mert ma már sajnos a magyarság sincs tisztában azzal, hogy mi mindent tett Rhédey Lajos Nagyváradért, a helyi románság pedig talán soha nem is tudta ezt.

Régi és mai politikusok

Zatykó Gyula és Csomortányi István, az EMNP országos elnöke is felidézték azt a gondolatot, amit utóbbi a három évvel ezelőtti szoboravatón elmondott, miszerint Rhédey Lajos olyan politikus és mecénás volt, aki a saját vagyonából gyarapította a közvagyont, nem úgy mint a mai politikusok, akik a közvagyonból gyarapítják a saját vagyonukat. A Rhédey Lajosra jellemző magatartásra már csak ezért is fontos emlékeztetni a mai embert. „Köszönjük Rhédeynek azt, amit a városért tett, és feladatunk az, hogy ezt ne hagyjuk elhomályosodni” – fogalmazott Csomortányi István.

Ezt követően zajlott le a koszorúzás, az emlékezés virágait helyezte el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Tőkés László elnök vezetésével, illetve az EMNP nevében Csomortányi István, Zatykó Gyula, valamint Habinyák István és Moldován Gellért Lajos, a párt Bihar megyei és nagyváradi elnöke. A koszorúzás után a megjelentek átsétáltak az állatkertben lévő Rhédey kápolnába, hogy ott is néma főhajtással róják le tiszteletüket a nagy mecénás emléke előtt.

Ki volt ő?

A szobor elé kihelyezett tájékoztató tábla szövege egyébként a következő: „Gróf Rhédey Lajos (1761-1831) Nagyvárad mecénása, császári és királyi kamarás, főispáni helytartó, országgyűlési követ, irodalompártoló, író. A nagyváradi közvilágítás szorgalmazója, aki saját tulajdonú telkét egy nagyobb pénzösszeggel együtt a városnak adományozta. Ezen a telken alakult ki a Rhédey-kert (Bălcescu park) és a mai állatkert is. Rhédey Lajos a mai állatkert területén található Rhédey kápolnában, felesége mellett alussza örök álmát”.