Nagyvárad-Rogériuszon is megemlékeztek a forradalomról

Ciucur Losonczi Antonius

Józsué könyve 3–4. fejezetéből idézett szemelvények képezték az ünnepi istentisztelet alapigéjét. Szószéki beszédében Kövendi István lelkipásztor úgy fogalmazott: Isten kegyelméből ünnepelhetünk, és egy évvel ezelőtt tehettük meg ugyanezt. Azóta nagyot fordult a világ, sok minden megváltozott. Sodrásnak vagyunk kitéve, ahogyan a választott nép tagjai is, több évtizedig tartó vándorlásuk közben. Megfáradt ugyan a nép, de újból és újból megtapasztalhatta, hogy Isten rá tekint, hogy erőt adjon és példát mutasson számára. Mannával táplálta, vagyis azzal, amire szüksége volt. A választott nép megérkezett az Ígéret földjének határához, de ott volt a hömpölygő folyó, mely útját keresztezte. És ekkor jött az isteni megoldás, a csoda: az Úr azt mondta Józsuénak, hogy a papok lépjenek a Jordán vizébe, mert akkor a folyó megáll, s így is lett. Egyik felén feltornyosult, a másik felén leszaladt a víz, s a választott nép fiai száraz lábbal átkelhettek.

Ahogyan ennek az eseménynek, úgy valamennyi forradalomnak is Isten volt a mozgatórúgója, a „bábosa”, de ehhez el kellett hinni azt, hogy megtehető az első lépés a folyóban. A mi nemzetünk történelmében is, akárcsak a választott nép esetében, voltak hosszú vándorlások, megtorpanások, zúgolódások és próbatételek, melyek során elődeink azt hitték, hogy onnan már nem lehet továbblépni, azonban kiderült, hogy Isten kegyelméből mégis. És ez a csoda megtörténhet a személyes életünkben is, a baj csak az, hogy feledékenyek vagyunk, másnap már elfelejtjük Isten áldását, és a harmadik napon ismét egymásnak esünk. Ezért van szükség arra, hogy amiképpen a választott nép fiai tizenkét követ kivettek a Jordán száraz medréből, hogy emlékeztetőül felállítsák ezeket, úgy mi is emlékhelyeket, jelképes köveket emeljünk a múltnak, a jelennek és a jövőnek, hogy amikor a fiaink megkérdezik tőlük, hogy mire vagyunk büszkék, tudjuk nekik azt válaszolni: arra, hogy Isten mindig mellettünk van – hangsúlyozta a tiszteletes.

Az igehirdetés után Demeter Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök levelét, majd Kardos M. Róbert színművész elszavalta a Nemzeti dalt. A járványügyi intézkedések értelmében nem lehet az udvaron gyülekezni, ezért egy főhajtással, egyenként helyezték el az emlékezés virágait és koszorúit a templom tornyánál kialakított emlékhelynél az egyházközség, a főkonzulátus, az RMDSZ, az EMNP és az EMNT képviselői.

Fotók: A szerző felvételei