„A vándorbölcső annak a jelképe, hogy a család gyermekvállalása nem egyéni feladat”

Pikó Stefánia

– Hogyan született az ötlet, hogy Bihar megyében is induljon Vándorbölcső Program?

– Az elmúlt év számos tekintetben rendkívüli volt, a koronavírus-világjárvány lelki és gazdasági szempontból is megviselte a családokat. A nagyváradi Szent László Napokat is szervező Szent László Egyesület és az Érmelléki Gazdák Egyesülete szeretett volna valamilyen formában a családok segítségére lenni, végül a kisgyermekes családok felkarolása mellett döntöttünk. A törekvés maga egy Magyarországon és Székelyföldön már korábban elindított programhoz való önkéntes csatlakozás eredménye. Azt reméljük, hogy a jó példa – más régiókhoz hasonlóan – ragadós lesz, és szélesebb körben is ismertté és követendő példává válik a Partiumban is.

– Mi a kezdeményezés célja?

– A vándorbölcső annak a jelképe, hogy a család gyermekvállalása nem egyéni feladat, hogy szeretettel, segítséggel mellettük áll egy közösség. Alapvető célunk, hogy ösztönzést és segítséget nyújtsunk a mostani nehéz időkben is gyermeket vállaló pároknak, akik számára fontos hagyományaink, népi kultúránk tisztelete és szokásaink megőrzése. Az elképzelés alapja, hogy mivel egy gyermek számára egy bölcső csupán behatárolt ideig használható, sok család nem fektet pénzt és energiát a beszerzésébe. A most útnak induló bölcsők négy-hat hónapig lesznek egy családnál, ezt követően pedig a program kezdeményezői átadják a következő igénylőnek. A bölcsőkkel együtt átnyújtott babaköszöntő csomagban megtalálhatóak ugyanakkor helyi kézművesek által készített termékek, egészséget támogató ételek, köztük természetes mézek, olajok, levendulás termékek, de babaszoba dekoráció, babahálózsák, kézzel készített játékok, mézeskalács, valamint egy ünnepi koccintáshoz elmaradhatatlan minőségi érmelléki bor is.

– Vannak-e különösebb kritériumok, vagy bárki jelentkezhet?

– Különösebb kritériumok nincsenek, mindössze ennyi: olyan családok jelentkezését várjuk, akik babát várnak, vagy gyermekük nemrég látta meg a

napvilágot. A vándorbölcső iránti igényt a szentlaszloegy@gmail.com email címen lehet jelezni. Egy online adatlap kitöltésére kérjük fel a jelentkezőket. Több jelentkező esetén pedig sorsolással dől el, hogy kihez kerül első körben a két bölcső. A családoknak ugyanakkor vállalniuk kell, hogy használat után tisztán és megkímélt állapotban adják vissza a bölcsőt.

– Van jelentkezési határidő?

– Nincs, a jelentkezés folyamatosan zajlik. Most két baba kapja meg tőlünk az elkészült fekhelyeket, majd miután „kinövik” azokat, várhatóan sorsolással választjuk ki, hová kerülnek tovább. Amennyiben időközben lesznek felajánlások, és újabb bölcsők készülnek, úgy nő a program haszonélvezőinek a köre.

– Hogyan juttatják el a bölcsőket a kiválasztott családokhoz? Ünnepélyes bölcsőátadás lesz?

– Saját szervezésben vándoroltatjuk a bölcsőket, vagyis a jelentkező családokhoz az egyesület önkéntesei viszik ki a bölcsőt, illetve használat után ők is veszik el. Bizonyára lesznek mérföldkövek, évfordulók a Bihar megyei vándorbölcső programban, amelyek megkövetelik, hogy ünnepélyesebb körülmények között adjunk át egy-egy bölcsőt. Ilyen mediatizáltabb ünnepi pillanat lehetett volna az első bölcsők átnyújtása is, viszont jelen pillanatban, tekintettel a járványügyi helyzetre, nem tervezünk hasonlót.

– Körülbelül mennyi adományra volna szükség ahhoz, hogy még több bölcsőt tudjanak készíttetni?

– Egy bölcső elkészítésének költsége 1300 lej. Ezért is kérjük a jószándékú magánszemélyeket, vállalkozókat, hogy karolják fel az ötletet, és adományaikkal segítsék az ügyet, hogy újabb bölcsők készülhessenek el.

– Mit lehet elmondani a bölcsők képzőművészeti vonaláról?

– A bölcsők díszítései megidézik a Kárpát-medencében található régi magyar templomok mennyezetkazettáinak szín- és formavilágát, úgy, hogy a motívumok jelentéstartalma a születés, az anyaság vállalása, az élet továbbadásának fontossága, az élet ismétlődő újrateremtése, az örök megújulás üzenetét is magukban hordozzák. A bölcsők díszítésein átlós kompozícióban megjelenik az életfa, mely az anyaság, a termékenység jelentését hordozza. A szimbólumok között ott találjuk a napbárka motívumot is, amely egy fészekre való utalás, a család jelképe is egyben. A magukba visszahajló formák az anyai szerep szimbólumai, melyek az önfeláldozás üzenetét hordozzák magukban, tiszteletben tartva az ihletet adó képek szakrális jelentéstartalmát. A motívumok elhelyezkedése ugyanakkor nem véletlenszerű. A népi bútorfestés szabályainak megfelelően a gyermek fejénél az életfát, lábánál pedig egyfajta kettősséget, a testvériséget megjelenítő formákat találunk. A bölcső oldalairól a napbárka, azaz a mérleg, a kiegyenlítettség, kiegyensúlyozottság, valamint a rák, az önmagunkba való visszafordulás, a család, a hagyomány szimbólumai köszönnek ránk.

A kis fekhelyek Végh Gyula és fia Végh Szilárd hegyközcsatári asztalosmesterek műhelyében születtek meg, majd Dezső Tibor Attila bögözi református lelkész, a szerves népi műveltség nagy ismerőjének szakmai tanácsai alapján, Izsák Előd képzőművész munkája által szépültek meg. A hársfából készült bölcsők festéséhez kizárólag természetes eredetű, az egészséget nem károsító színezőanyagokat használtak.