Szobrot állítana Kabos Endrének az RMDSZ

Ciucur Losonczi Antonius

Szabó Ödön felidézte, hogy 2020 egy atipikus év volt, hiszen a mindennapi életünket felbolygatta a koronavírus-járvány. Nem voltunk rá felkészülve, és minden téren (gazdaság, politika, szociális, kulturális és civil szféra) éreztette a hatását. A cél az, hogy visszatérjen a normalitás, ami azt jelentené egyebek mellett, hogy ismét van jelenléti oktatás, lehet eseményeket szervezni, megfelelően működik a gazdaság stb. Ennek elérése érdekében azonban az is szükséges, hogy mindenki, aki olyan helyzetben van, beoltassa magát, hangzott el.

Ami a politikát illeti, ha úgy tetszik egy hosszabb, nyolcéves ciklus zárult, amikor egymást követték a választások és ez instabilitást eredményezett, amire az elmúlt hónapokban a pandémia is „rátett még egy lapáttal”. Remélhetőleg most egy csendesebb, nyugodtabb időszak következik, annál is inkább, hogy négy évig nem kell az urnák elé járulnunk. A magyar közösség mindenesetre bebizonyította: igényli azt, hogy ott legyen, ahol az őt érintő döntéseket hozzák, a kormányzati szereplés azonban nemcsak részvételt, hanem felelősségvállalást is jelent. A képviselő szerint az is beigazolódott újfent, hogy az RMDSZ az egyedüli legitim képviselője a közösségünknek, hiszen a váradi helyi tanácsba és a megyei önkormányzati testületbe is egyedül a Szövetség képviselői jutottak be a magyar politikai alakulatok jelöltjei közül. A megyei tanáccsal kapcsolatban megjegyezte, hogy az RMDSZ megtámadta a közigazgatási bíróságon azt a határozatot, mely megszüntette a Várad folyóirat jogi önállóságát, január 28-a az ítélethozatal terminusa. Közben az eset kapcsán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Előbbi vezetője, Benkő Erika szerint „elfogadhatatlan a megyei önkormányzat diszkriminatív döntése, mely által nemcsak a magyar kulturális alapokra épülő folyóiratot lehetetleníti el, hanem ezáltal az egész helyi magyar közösség identitását csorbítja. Bihar Megye Tanácsának költségcsökkentésre vonatkozó indoklása pedig nem helytálló, ugyanis a Várad gazdasági mutatója pontosan igazolja, hogy javarészt önfenntartó lapról van szó, és a létszámcsökkentés még ennek ellenére is nagyobb, mint a Familia lap esetében.”

Egy másik témára áttérve a honatya jelezte: a kormányprogram része, és azt szeretné, hogy lehetőleg minél hamarabb úgy módosuljon az adótörvénykönyv, hogy abban az esetben, ha egy előírás nem eléggé világos, akkor ennek az értelmezése az adófizetőnek kedvezzen (in dubio contra fiscum).

Azt is bejelentette Szabó Ödön: az RMDSZ javasolja, hogy életnagyságú szobra legyen Kabos (Katz) Endrének Váradon. A háromszoros olimpiai bajnok vívó 1906. november 5-én született Nagyváradon. Az 1932-es Los Angeles-i, majd pedig az 1936-os berlini olimpián csapatban, és ez utóbbin egyéniben is olimpiai aranyat nyert kardvívásban. Várad és Bihar megye első és azóta is egyetlen olimpiai bajnoka. A szobornak több funkciója is lenne: amellett, hogy a dicső múltra emlékeztetne, példaképként is szolgálhatna az elkövetkező nemzedékek számára, hiszen személye bizonyítja, hogy Nagyváradon is születhetnek olimpiai bajnokok, emberek, akik képesek sportágukban az egész világot maguk mögé utasítani – már ha megbecsüljük őket. Kabos ugyanakkor egy tölgyfát is kapott az aranyérem mellé Berlinben, amit Berettyóújfaluban ültetett el. Ez jelenleg is megvan, úgyhogy annak egy ágát elültetnék Váradon – Szabó Ödön ez ügyben már felvette a kapcsolatot Muraközi István polgármesterrel. A szobor a Nagyvásártérnek (December 1. park) a Kapucinus (Traian Moșoiu) és Zárda (Mihai Viteazul) utcák felőli részén állna, azért ott, mivel Kabos Endre zsidó származású volt, és a 20. század első felében a váradi zsidóság nagy része a közeli városrészben élt. A kezdeményezés kapcsán felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal, a szükséges pénzforrást közösségi hozzájárulással teremtenék elő – tudtuk meg.