Tizenötmillió eurót fizet Románia az államosított ingatlanok tulajdonosainak

Pap István

Az EJEB döntésében három hónapot adott Romániának arra, hogy visszaszolgáltassa a pereskedőknek az államosított ingatlanaikat, illetve, ha ez nem lehetséges, akkor fizessen kárpótlást nekik. A strasbourgi székhelyű bíróság döntésében az az újdonság, hogy elfogadta a felperesek által megrendelt szakértői véleményeket, és elrendelte, hogy a kárpótlás a szóban forgó ingatlanok mai piaci árán történjen, amelyhez hozzáadódik a perköltség megtérítése, sőt, esetenként nem vagyoni kártérítés fizetése is.

A bíróság által megítélt kárpótlás összértéke 15,5 millió euró, ebből az összegből mintegy 500 ezer eurót nagyváradi államosított ingatlanok tulajdonosainak kell kifizessen a román állam. A Széchenyi tér (Traian park) 1. szám alatti Rimanóczy palotában lévő egyik lakás egykori tulajdonosának 38 ezer eurót kell fizessen Románia, egy Rulikowki (Armatei Române) úti villában lévő négy lakás egykori tulajdonosainak 200 ezer euró kártérítést kell fizetni, a legnagyobb összeget, 275 ezer eurót pedig egy Uri (Roman Ciorogariu) utcai ház két lakása, valamint egy Szaniszló (Eminescu) utcai ingatlan két lakása után kell kifizessen a román állam az egykori tulajdonosnak.

Nesze semmi...

A Rulikowski úti villa lakásait visszaigénylő család jogi képviselője Kolozsi Árpád ügyvéd volt, aki lapunk megkeresésére válaszolva elmondta: neki októberben jelezték azt, hogy az EJEB elmarasztalta a román államot két, általa képviselt ügyben. „Olyan ügyek ezek, amelyekben államosított házak tulajdonosai visszaigényelték a tulajdonjogukat a 2001/10-es törvény alapján, de az itthoni pereskedés során nem kaptak vissza semmit, és kárpótlásban sem részesültek, pusztán egy bírósági határozat kimondta, hogy valóban tulajdonosai voltak a szóban forgó ingatlannak.” Az ügyvéd szerint a romániai jogszolgáltatás zavarait mutatja az, hogy elismerik az egykori tulajdonosok jogát, ennek ellenére nem kaptak vissza semmit sem természetben, sem kárpótlás formájában. A bíróságok általában arra hivatkoznak, hogy a lakások bérlői a román törvényeknek megfelelően vásárolták meg az államosított ingatlanokat, ezért nem ítéltek meg a volt tulajdonosoknak semmit magán a tulajdonjogon kívül. Így azonban az az abszurdnak nevezhető helyzet állt elő, hogy a telekkönyvben mind az egykori tulajdonos, mind pedig az ingatlant megvásárló bérlő tulajdonosként van feltüntetve. A román jogszolgáltatás anomáliája az is, hogy egyes esetekben a romániai bíróságok megsemmisítették a bérlők adásvételi szerződését, „de volt olyan is, például az általam képviselt ügy is ilyen, hogy nem így történt, és a telekkönyvben még két tulajdonos szerepel”.

Időhúzás

Kolozsi Árpád elárulta, hogy miután itthon kimerítették az összes jogorvoslati lehetőséget, a Rulikowski úti villa ügyében 2005-ben az EJEB-hez fordultak, mely tizenöt év után hozta meg számukra kedvező döntését. Felmerül a kérdés, hogy mi tartott ilyen hosszú ideig Strasbourgban? Erre válaszolva Kolozsi Árpád elmondta, hogy az európai bíróság folyamatosan haladékot adott Romániának ezeknek az ügyeknek a megoldására. Az EJEB mindvégig jelezte, hogy a tulajdonosoknak kellene valamilyen jogi elégtételt adni, és ezeket az ügyeket fel kellene gyorsítani, mert rengeteg ilyen per van Strasbourgban. Kolozsi Árpád emlékeztetett arra, hogy Románia ugyan elfogadta a 2013/165. számú törvényt, de ez nem hogy gyorsította, hanem még tovább lassította a perek megoldását. „Úgy látszik, hogy az EJEB megelégelte az időhúzást és sorozatban hozott döntéseket Románia ellen. Nekem több mint tíz ilyen nyert ügyem van Strasbourgban, illetve van még két-három folyamatban lévő perem. Ez a mostani döntés egy jó jel, hogy az európai emberjogi bíróság foglalkozik ezekkel az ügyekkel, és nem halogatja a végtelenségig ezeket a döntéseket” – értékelte a strasbourgi döntést a váradi ügyvéd.

Az állam ellencsapása

Kolozsi Árpád felhívta a figyelmet arra is, hogy az EJEB döntése aligha fogja meghatni a román államot, sőt. Mint mondta, ő is tapasztalta, de ügyvédkollégái is jelezték azt, hogy a bukaresti Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) nemhogy sürgetné a mielőbbi kárpótlást, hanem épp ellenkezőleg, mindenféle mondvacsinált ürügyekkel sorra semmisíti meg az egykori tulajdonosok tulajdonjogát elismerő bírósági végzéseket. Az ügyvéd azt tanácsolja mindenkinek, akinek tulajdonjogát megsemmisítette az ANRP, hogy mindenképpen kezdeményezzenek új pert, és persze azok se hagyják magukat, akiknek ugyan megítélte a bíróság a tulajdonjogot, de sem természetben, sem pénzben nem kaptak vissza semmit.

Borítókép: illusztráció