Kiss (PNL): „A közjónak nincs etnikai hovatartozása”

– Kiss úr, Ön a 2. helyet foglalja el a PNL képviselőjelölti listáján, ami egy befutó helynek számít. Mit kell tudniuk Önről azoknak a Bihar megyeieknek, akik nem ismerik?

KISS JÁNOS: A PNL-beli politikai tevékenységem révén alkalmam volt megérteni, mennyire fontosak egy közszereplő emberi tulajdonságai ahhoz, hogy az emberekkel és főként az emberekért részt vegyen a politikai életben. Ügyvédi hivatásom folytán alkalmam volt az emberi természet megismerésére, a legváltozatosabb megnyilvánulási formáiban.

Szeretném azt hinni, hogy azok közé tartozom, akiknek a szótárából hiányzik a „nem lehet” kifejezés. Amikor valaki a legmagasabb szinten szeretne politizálni, ez a tulajdonság alapvető.

Szakmailag kiteljesedett embernek tartom magam. Anyagi téren lehetőségem volt eljutni arra a szintre, hogy kellő idő jusson a nyilvános és személyes életemben meghozott döntések átgondolására.

A családom támogatását élveztem, ami egy rendkívül fontos dolog. Le vagyok kötelezve az általuk felém tanúsított engedékenységért, mivel párttevékenységem és a hivatásom miatt nem tudtam annyi időt áldozni rájuk, amennyit megérdemeltek volna.

Azért döntöttem úgy, hogy részt veszek a politikai életben, mert nap mint nap az emberekkel találkozva megértettem gondjaikat, és a legtöbbször sikerült pozitív változásokat elérnem az érdekükben. A legjobban tettei által ismerszik meg egy ember. Úgy hiszem, hogy a romániai politikai életben túl sok a felszólalás és túl kevés a tett. Mint politikus, a tettek emberének tartom magam, és remélem, hogy bebizonyíthatom ezt a parlamentben.

– Ön megyei tanácsos Ilie Bolojan csapatában. Az utóbbi négy évben az RMDSZ és Pásztor Sándor által vezetett megyei közigazgatás ellen lépett fel. Miben látja különbözőnek a PNL-t az RMDSZ-szel szemben?

K. J.: Véleményem szerint a politikai intézkedéseknek, pontosabban mondva a közjónak nincsen etnikai identitása. Több, a volt megyei tanács elnök által meghozott közigazgatási és politikai döntés elemzését is fel tudom mutatni. De szeretném, ha világos lenne: a hibás vagy a helyes döntéseket nem románok vagy magyarok hozzák meg, hanem olyan személy, aki többé vagy kevésbé felkészült közigazgatási és politikai téren.

Nem személyek ellen lépek fel, hanem az ötletekre vagy a politikai-közigazgatási kezdeményezésekre koncentrálok. Mindig a tisztánlátásra tettem le a voksomat az idők folyamán, és esetenként a párton belül megbeszéltük azokat a dolgokat, amelyek tisztázásra szorultak. Mindig jól tudtam együtt dolgozni a kollégákkal, kényelmes partnerkapcsolatban a legtöbbekkel, és ez jó munkahangulatot teremtett.

Ami a megyeszinten hozott döntéseket illeti – könnyű átlátni a dolgokat –, az emberek szabad szemmel is láthatják a volt megyevezetés teljesítményét. Csupán meg kell hívnom őket egy Nagyvárad–Belényes közti autózásra, amit én szinte naponta megteszek. A Bihar megyeieknek nem azt kell megmutatni csupán, hogy mit rontott el az RMDSZ–PSD tandem, hanem megoldásokra és jól átgondolt tettekre van szükség, hogy ezek a hibák többé ne ismétlődjenek meg.

Politikusként nem szabad a közpénz kezelésében hibákat véteni – ezt a felelősséget jobban kell szabályozni a törvényhozás terén. Szeretném, ha jobban megértené mindenki: azért léptem be a politikai életbe, hogy megoldást találjak az emberek gondjaira, akik ránk szavaznak, és nem azért, hogy a múltbeli hibákra ujjal mutogassak.

– Milyen képviselő lesz Önből?

K. J.: Erre a kérdésre a szavazó a legjogosultabb választ adni. Nem kellene itt most néhány ígéretet felsorolnom. Észszerűbb a rugalmasabb hozzáállás. Bizton állíthatom azt, hogy szakmai pályafutásomat szem előtt tartva, nem a politikából fogok élni, hanem a politikáért, és arra fogok törekedni, hogy a közösség érdekében, amelyből származom, legalább annyi jót tegyek, mint amennyit kaptam tőle. Ez nem egyszerű. A politika egyfajta harc, és a jó vezetők képesek kell legyenek ehhez igazodni, ha jól akarnak teljesíteni.

Olyan képviselő szeretnék lenni, mint amilyen ember vagyok – a tettek embere, a közpolitikákban praktikus megoldásokra törekvő. Fontos, hogy a parlamenti tevékenység kézzelfoghatóvá váljon, hogy sikerüljön a kezdeményezéseket hasznos törvényekké alakítani.

– Mik azok, amik Románia Parlamentjében elsőbbséget fognak élvezni az Ön számára?

K. J.: A parlamentben ugyanazt fogom tenni, amihez a legjobban értek – hozzájárulok a román jogszabályok időszerűsítéséhez, amelyek nyilván fáziseltolódásban vannak a modern európai jogszabályokkal szemben. Érdeklődöm az igazságszolgáltatási és az oktatási rendszer gondjai iránt, mivel Romániának csak akkor lehet európai jövője, ha sikerül a jövő nemzedéknek minőségi oktatást biztosítanunk.

– Mire számít, mi fogadja majd a parlamentben?

K. J.: Különösebb elvárások nélkül szeretnék Bukarestbe menni. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy vigyünk oda valamit – és nem félek kimondani –, a több felelősség és komolyság nemcsak elkel, hanem szükséges is. A romániai politika ki kell kerüljön a véleményformálói szakaszból. Nekünk hozzáértő módon kell dolgoznunk. Nem lehetünk mindenben szakértők, de amikor meg kell oldanunk egy specifikus problémát egy bizonyos területen, kérnünk kell és el kell fogadnunk a szaktanácsadást.

Sajnos, sok olyan helyzet van, amelyben a politikusok érzelmi megközelítésekkel helyettesítik a szakember kompetenciáját, vagy figyelmen kívül hagyják a közérdeket. Remélem, hogy a választások után, hozzáállásunkkal és tetteinkkel legalább egy részét visszaszerezhetjük az emberek bizalmának. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem fog megtörténni egy nap alatt – de lehet egy olyan célkitűzés, amely a politikusokkal és a jogállam intézményeivel szembeni közfelfogást megváltoztathatja.

– Személyes téren mit gondol, mi az Ön eddigi legnagyobb eredménye?

K. J.: Nem hiszem, hogy egy közszereplőnek túlságosan nyilvánosságra kellene hoznia ezeket a dolgokat, de adhatok egy elfogadható választ: ahogy a legtöbbünk számára, az a tény, hogy van családom, két fiam, akikre büszke lehetek, és akikbe teljes bizodalmamat helyezem, számomra olyan ajándék, amelyért nap mint nap hálás vagyok.

– Mi a hobbija? Mi köti le?

K. J.: A horgászat kikapcsol és kiváló alkalom arra, hogy a családom, szeretteim körében jól érezzem magam. Szívesen végzek ház körüli feladatokat, és biztosan mindenki tudja, ezekhez a feladatokhoz szükséges némi kézügyesség – de gyakorlatias ember lévén kielégít az, ha találok megoldásokat, így nem kell szakemberhez fordulnom.

– Ennek ellenpontjaként, mi az, ami visszataszítja?

K. J.: Az, amikor felelőtlen emberek, ha hibáznak, nem képesek kiigazítani, amit még lehet.

– Ha valaki arra kérné, milyen olvasmányokat ajánlana neki?

K. J.: Hivatásomnál fogva, az általam megszokott olvasmányok nem tartoznak a széles nyilvánosságra. Ahogy ez sejthető, leginkább jogi vonatkozású szakirodalmat olvasok – és ez sok időt vesz el. Úgy vélem, hogy amikor olvasnivalót kell ajánlani, olyan, mintha megpróbálnád meggyőzni az embereket arról, hogy a legszebb nők a szőkék vagy a barnák. Egy bizonyos személyhez illő könyvek másoknak ellenszenvesek lehetnek, ezért ódzkodom attól, hogy erősködjek. Mégis azt mondhatom, hogy érdeklődéssel olvasok pszichológiai jellegű könyveket, mint például a Tömegek lélektanát Gustave le Bontól, és ez lehet, hasznára válna valakinek.

A borítóképen: Kiss János jogász és megyei tanácsos a PNL Belényes-környéki jelöltje

Ezt a cikket a Bihar megyei PNL megbízásából az Inform Media Press Kft. közölte, megbízói kódszám: 11200025.

Választási reklám, CH 11017