TIFF: Több mint harminc film, öt helyszín, három nap

Pikó Stefánia

Az első TIFF 2002-ben zajlott Kolozsváron, így az első, mára pedig a legnagyobb, filmvilágra összpontosuló fesztivál az országban. Szervezője az Alapítvány a Román Film Népszerűsítéséért. Az idei évben a kolozsvári TIFF volt az első A kategóriás fesztivál, mely megvalósulhatott Romániában. Néhány nappal ezelőtt hozzánk is elérkezett, és nem kevesebb mint öt különböző helyszínen volt lehetőség a gondosan összeválogatott filmek, koncertfilmek megtekintésére: a Nagyváradi Állami Színház, a Nagyváradi Állami Filharmónia, a Szakszervezetek Művelődési Háza, valamint a Főtér és a nagyváradi vár nyári színháza.

A vetítéseket már péntek reggel megkezdték, ennek ellenére az ünnepélyes megnyitó este 8 órakor, a Főtéren zajlott. Cristian Hordilă, a fesztivál menedzsere köszöntötte a jelenlévőket, akiről kiderült, 2006-ban kezdett a fesztiválon dolgozni önkéntesként. A menedzser megköszönte az önkormányzatnak, hogy ezekben a kihívásokkal teli, világjárvány által terhelt időszakban is engedélyezte a fesztivál létrejöttét. Hozzátette, hogy a kultúra, a művészet is fontos és pótolhatatlan, ezért nem szabad hagyni, hogy a pandémia ezt teljesen kiűzze – mindennek mennie kell tovább, persze ezúttal maszkban és távolságtartással. A nyitóünnepségen Hordilă beszédét követően a legújabb, 2019-es Pinokkiót vetítették le, Matteo Garrone rendezésében.

Magyar filmek a TIFF-en

A kolozsvári filmfesztiválnak idén egy magyar nyelvű reklámfilmje is megjelent, ebben Székely Csaba, erdélyi kortárs drámaíró beszél arról, hogy a rendezvénysorozatnak közösségösszefogó ereje van, és nemcsak a román, hanem a magyar közönséget is meg akarja szólítani. Ennek fényében nem lepődtünk meg azon, hogy a program repertoárjában magyar filmek is szerepeltek. Ilyen például a 2019-es Fomo – Megosztod és uralkodsz, Hartung Attila első nagyjátékfilmje. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) és a Szép csendben… filmekhez hasonlóan ez is a fiatalokról szól, a fiataloknak, négy olyan srácról, akiket teljesen beszippantott a digitalizáció, minden bugyutaságot, amit művelnek, felvesznek videóra, feltöltenek az internetre. A különböző értelmetlen és ártalmatlan kihívások mellett egy buliban azonban átlépnek egy határt – egyikőjük (a barátai befolyása alatt) megerőszakol egy leitatott, alvó lányt. A lány eltűnik, a fiú mintha rájönne, hogy nem volt jó, amit tett, elkezdik keresni, de egyes kritikusok szerint a film nem áll ki eléggé egy (a fiúban zajló) belső folyamat mellett a lehetséges, sejthető verziók közül.

Orosz Dénes nagyjátékfilmje, a Seveled is vászonra került. A romantikus vígjáték, bár nem minden kritikus kedvence, egész nézhető, könnyű, szórakoztató film. Az alapsztori szerint a nőfaló, negyvenes férfi (Mészáros Béla) édesanyja (Básti Juli) beteg lesz, nagyon szeretné, ha a fia már megállapodna, és unokája lenne, ezért a férfi megkéri új, állapotos szomszédját (Tenki Réka), hogy adja ki magát az eddig eltitkolt párjának. Az édesanya felépül, és ekkor indul a bonyodalom – fia nem akarja összetörni a szívét és bevallani, hogy a családalapítás hazugság volt.

Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró mozifilmje, az Apró mesék a várszínházban volt megtekinthető. A történet a második világháború után játszódik, főszerepben egy a hatóságok elől bújkáló szélhámossal (Szabó Kimmel Tamás). A háborúban eltűnt emberek hozzátartozóit keresi meg, és mindenféle meséket ad be nekik arról, hogy az eltűnt rokonnal, szerelemmel ő együtt szolgált, a történetekért a hozzátartozók hálásak, és minden jóval elhalmozzák. A különleges hangulatú, magával ragadó film bonyodalma akkor indul be igazán, amikor a főhős és a háború miatt egyedül maradt nő (Kerekes Vica) szeretők lesznek, a nő férje azonban váratlanul hazatér.

A TIFF tehát valóban igyekezett hétvégi programot ajánlani a nagyváradi magyar közönségnek is, mely a korlátozott részvételi számok ellenére is élt a lehetőséggel. A szervezőknek sikerült a járványügyi előírásoknak eleget téve összehozni a fesztivált sokak örömére, hiszen az elmúlt időszak nem kedvezett különösképp a hasonló rendezvénysorozatoknak.

Fotók: Alexandru Nițescu, TIFF/Facebook