Czárán Gyula nyomában teljesítménytúra a révi szorosban

Hasas János

Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja. Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút építő munkát, aki 1898-ban hirdette meg az első kirándulást a három hónapi munkával készült Szamosbazár körútra. 1901-ben fejezte be és június 29-én adta át a Galbina felső medencéjében kiépített és robbantott körutat, melyet élete végéig folyamatosan alakítgatott, bővített. 1902-ben készült el a Csodavár körút, 1903-ban pedig megjelent Biharfüred turistaútjait ismertető könyvecskéje Kalauz Biharfüredi Kirándulásokra címmel. 1903. május 1-jén felavatták Réven a körútját, novemberben pedig robbantásokkal megnyitotta az addig ismeretlen révi barlang bejáratát.

Rézbánya környéki feltáró munkája eredményeképpen, 1904-ben felavathatták az úgynevezett hármas, azaz alsó, középső, és felső körútjait. Ezek fogták csokorba a Fekete-Körös forráságainak legszebb vízeséseit, barlangjait és kilátópontjait. Ebben az évben tárta fel és mutatta be a turistáknak a Szegyesd-völgyi Magura-barlangot. 1904. október 2-án bejelentették, hogy elkészült a Túri-hasadék Szent László körútja. 1905 szeptemberében feltárta a Kissebes három vízesését és októberben kisebb csoportnak be is mutatta legújabb körútját.

Hogy a személye és tevékenysége nehogy feledésbe merüljön ezért 2005 tavaszán az általa feltárt és feltérképezett, de mégis a természetjáró társadalomban kevésbé ismert Királyerdőben, megszerveztük az első Czárán Gyula emlék és teljesítménytúrát. Ezzel nagy lépést tettünk afelé, hogy Czárán Gyula neve és munkássága nem merüljön feledésbe – mondta Székely Zoltán, az Eco-Mountain Transylvania Egyesület vezetője, a rendezvény főszervezője. Idén a koronavírus járványra való tekintettel különleges óvintézkedések mellett, nem versenyként szervezték meg a túrát, lehetőséget biztosítva az érdeklődőknek, hogy gyönyörű időben, szép környezetben,friss levegőn töltsenek el néhány órát.

A résztvevők egy 6 km-es, illetve egy 20 km hosszúságú útvonal közül választhattak. A hat kilométeres táv rajtja a révi új híd melletti tisztás volt, majd a Révi-szoros – Zichy barlang – Zichy-barlang vasúti megálló – Kereszt kilátó – Révi focipálya – Révi új híd melletti tisztás útvonal mentén haladtak. A szintemelkedés +290 m volt.

A hosszabbik útvonalon a résztvevők érintették a Devencei barlangokat, Öreg barlang, Pozsoritát, a Győzelem barlangot, a Kereszt kilátót majd a révi sportteremnél volt a cél. Itt a szintemelkedés +780 m volt, a szintidőt pedig 8 órában szabták meg a szervezők. A rövidebb távon 28, mig a hosszabb távon 82-en vettek részt.

Borítókép: a emlék- és teljesítménytúra egyik mozzanata