„A kisebbségvédelem vonatkozásában eredményes volt az elmúlt egy év”

Egy év telt el a tavalyi európai parlamenti választások óta, melynek apropóján erdélyi, illetve partiumi körutat tesz a napokban Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, aminek keretében beszámol eddigi tevékenységeiről. Szerdán a Bihari Napló szerkesztőségét is felkereste.

Ciucur Losonczi Antonius

– Mi a célja ennek az erdélyi, illetve partiumi körútnak, hiszen úgy tudom, nem csak kifejezetten Nagyváradra, illetve Bihar megyébe jött?

– Egy éve vagyok európai parlamenti képviselő. A tavalyi választási kampányomban mindenütt azt ígértem, hogy nem öt év múlva, a következő kampányomban látnak majd engem legközelebb, hanem eljövök időről időre beszámolni a tevékenységeimről. Úgyhogy ez az első éves beszámoló körutam. Úgy gondolom: fontos, hogy mind a polgármesterek, mind az egyszerű emberek lássák, hogy mi az, amivel egy európai parlamenti képviselő foglalkozik. Folyamatosan legyen egy képük azokról a témákról, melyeket az Európai Parlamentben viszünk.

– És melyek ezek a témák?

– Ezek között például vannak olyanok is, melyek a szakbizottsági munkához kapcsolódnak. Én három ilyen szakbizottságban dolgozom: az Alkotmányügyi Bizottságban (AFCO), a Petíciós Bizottságban (PETI), valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE). Ugyanakkor vannak a nagy témák, és a kisebbségvédelem mindenképpen egy olyan téma, mely vonatkozásban eredményes volt az elmúlt egy év, hiszen az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja engem bízott meg azzal, hogy vigyem ezt, és tárgyaljak a többi politikai párttal is. Az, hogy egy RMDSZ-esre bízták, hogy az európai kisebbségvédelmet alakítsuk, azt gondolom, hogy egy hatalmas rangot jelent.

– Miről szólt a mögöttünk hagyott egy év?

– Tudni kell azt, hogy a mandátum első éve általában az elhelyezkedéssel telik el a különböző intézményekben, illetve ezeknek az élén. Én is erre használtam ki ezt az egy évet. Külön eredménynek tekintem, hogy a polgári kezdeményezések jelentéstevője vagyok, és ily módon a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók támogatásáról szóló aláírásgyűjtését meghosszabbították a koronavírus-járvány miatt. Ezt a döntését az én javaslatomra hozta meg a bizottság, és az Európai Parlamentet én képviseltem ezeken a tárgyalásokon. Ez is egy olyan munka, melyet ritkán szoktak első mandátumos képviselőknek adni. Aztán ott vannak az érintőleges témák a szakbizottságokban, miközben egy másik nagyon fontos téma a költségvetés. Az, hogy Románia megtarthassa legalább azokat a támogatásokat, melyeket a regionális fejlesztésekre, a mezőgazdaságra kapott eddig, és ebben a tekintetben több javaslatot is megfogalmaztam.

– És mindeközben megjelent a koronavírus-járvány...

– A koronavírus-járvány sok átalakítást eredményezett, és ugyanakkor rávilágított egy csomó hiányosságára is az Európai Uniónak onnantól kezdve, hogy nem volt összehangolva a határok lezárása. Emlékezetes, hogy Kínából kellett importálni a maszkokat, mert Európában nem voltak. Nincsenek gyártási kapacitások, és ez így nincs rendben, ebbe kellene befektetni. Volt olyan vita, ahol ezeket a témákat sikerült felvezetni. Ugyanakkor szintén a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag fél évig nem tudtam Erdélyben járni, holott a munkámnak része az is, hogy az itteni megkeresésekre válaszoljak. Ügyfélfogadó órákat is szoktam tartani Marosvásárhelyen, és most azok is elmaradtak. Úgyhogy most egy ilyen erdélyi körúton vagyok, megkeresem a nagyobb szervezeteinket, és beszámolok a munkámról. És természetesen én is támogatom a jelöltjeinket, hiszen közeleg az önkormányzati választás, és azt gondolom, hogy az érdekképviseletben az alapokat mindig a települések, az önkormányzatok jelentik. Hogyha ezekben ott vagyunk a magyarság képviselőiként és egy csapatba, az RMDSZ csapatába tartozunk, akkor eredményesek lehetünk. Erre tudjuk aztán ráépíteni a bukaresti képviseletet, illetve jöhet majd a brüsszeli. Most tehát annak az ideje jött el, hogy megerősítsük a helyi pozícióinkat, és ebből a szempontból sem a Bihar megyei, sem a más megyében tevékenykedő polgármestereinknek, tanácsosainknak nem kell szégyenkezniük, hiszen nagyon sok megvalósításuk, eredményük volt az elmúlt években, összehasonlítva a más pártok által vezetett településekkel. Sőt, azt is tudom, hogy nagyon sok projekt áll készen a polgármesterek, a jelöltek fiókjaiban, és erre lesz is pénz az Európai Uniótól, már ami a megvalósításukat illeti.

– Hogyne volna, hiszen egész Románia 80 milliárd euróra számíthat.

– Nekem azért fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban, hogy Románia fel tudja-e használni azt a közel 80 milliárd eurót, amit az Európai Uniótól kap a helyreállítási csomagból, illetve a hétéves pénzügyi keretből, hiszen nem állnak készen a nagy beruházási, stratégiai fejlesztési tervek, és ezek nélkül nagyon nehéz lesz. Mikor tőlem megkérdezik, sok-e vagy kevés ez a 80 milliárd euró, akkor azt szoktam mondani: nem ez a kérdés, hanem az, hogy bármennyi pénzt el tud-e egyáltalán költeni Románia, hiszen az előző időszakban is voltak olyan területek, ahol nem használta fel a rendelkezésére álló alapokat. Ezen változtatni kellene, de ameddig Bukarestben a napi politikai csatározásokkal vannak elfoglalva, és az államelnök harcol az ellenzékiekkel, addig nem készülnek az uniós források felhasználásának projektjei, amelyek különben már meg kéne legyenek, hiszen továbbítani kell ezeket Brüsszelnek és jóvá kell hagyatni. Első alkalommal lesz az, hogy az Európai Unió csupán nagy irányokat szab meg, hogy mire lehet elkölteni a pénzt, de azon belül, hogy milyen fejlesztések, milyen beruházásokat, milyen projekteket dolgoznak ki, ezeket a tagállamok döntik el, nem Brüsszel. Ha pedig nincsenek ilyen tervek, akkor nem lesz sikeres Románia a következő hét esztendőben.

– Sokan a végét jelző vészharangokat kongatva az Európai Uniót is bírálják, hogy vízfejű és roppant bürokratikus.

– Az Európai Uniót intézményként mindig az jellemezte, hogy válságról válságra bukdácsolt. Korábban ugye volt a pénzügyi válság, most pedig van a koronavírus-járvány okozta válság, és ezek rendre felkészületlenül érték az Európai Uniót. De közben ezekkel párhuzamosan mindig kiderül az is, hogy állampolgárok számítanak az Unióra. A felmérések is azt mutatták, hogy a polgárok, akiket megkérdeztek a különböző tagállamokban, azt szeretnék, hogyha több kompetencia kerülne uniós szintre az egészségügy terén. Tehát az emberek azért bíznak az Európai Unióban. Az egy évvel ezelőtti európai parlamenti választások is megnövekedett részvétel mellett zajlottak, ami szintén azt jelenti, hogy az állampolgárok bele akarnak szólni az Európai Unió ügyeibe és fontosnak tartják azt, hogy mi történik az Unióban. A másik kérdés, hogy megtud-e felelni az elvárásoknak az Európai Unió. Ebben a tekintetben elkezdődött az Európa jövőjéről szóló konferencia, illetve konzultáció, aminek az kellene hogy legyen az eredménye, hogy miként alakul át az intézményrendszer, milyen új jogosítványokra van szükség, hogyan sikerül azt a kettősséget feloldani, hogy létezik egy Európai Parlament, melynek tagjait közvetlenül választják a polgárok, de közben ott az Európai Tanács is, ahol az állam- és kormányfők vannak, és végül is ez hozza meg a jelentős döntéseket. Hogy lehet egy kicsit nagyobb egyensúlyt teremteni, és hogy lehet válogatni a témák közül, mert én nem hiszem, hogy bárkit is érdekel a polgárok közül például az, hogy az Uniónak lesz-e a következő választáson csúcsjelöltje, illetve a pártok állítanak-e európai bizottsági elnökjelöltet vagy sem? Ez nem érdekli a polgárokat, az viszont igen, hogy lesz-e egy nagy kapacitású maszkgyártó Európában. Ennek a konzultáció-sorozatnak a végén kellene tehát kiderülnie annak, hogy hogyan alakul át Európa, és mi ezekbe a változásokba a kisebbségvédelmet is be szeretnénk vinni.

– Ha már a kisebbségvédelmet említette: hol tart jelenleg a Minority SafePack kisebbségi kezdeményezés ügye?

– A koronavírus-járvány miatt halasztás történt ebben az ügyben is. Március 23-án lett volna a közmeghallgatás. Ez egy nagyobb konferencia, ahol jelen vannak a parlamenti képviselők, az Európai Bizottság, az Európai Tanács képviselői és persze a kezdeményezők. Előadtuk volna részletesen a javaslatainkat, és azt követően a bizottság három hónapon belül döntött volna a jogalkotásról. De ez most, mint említettem, halasztódik. Valószínűleg október 15-én lesz megtartva a közmeghallgatás, de csak akkor, ha fizikailag is jelen tudunk lenni, mert távértekezlettel ez kivitelezhetetlen. A bizottság így valamikor decemberben vagy januárban tudna dönteni a jogalkotásról. Tehát valamikor a jövőben elkezdődhetne az erről szóló munka. Én bízom benne, hogy tartalmi szempontból fel vagyunk készülve. A visszajelzések pozitívak, de fizikailag is létre kell jönnie a találkozónak.

– Ön szerint meg lesznek-e tartva az önkormányzati választások szeptember 27-én Romániában?

– Nem hiszem, hogy van olyan ember, aki ma meg tudná mondani azt, hogy meg lesznek-e tartva az önkormányzati választások szeptember 27-én. Az se jelenthető ki bizonyossággal, hogy a jövő héten mi lesz. Úgy látom, hogy tulajdonképpen váratlanul ért mindenkit az, hogy az esetszám ismét növekszik, nemcsak Romániában, hanem máshol is Európában. A szakértőket hallgatva én is el vagyok képedve azon, ahogy epidemiológusok meg a különböző járványügyi szakértők egymásnak ellentmondanak. Ez azt jelenti, hogy még mindig túl keveset tudunk erről a járványról, erről a vírusról, és talán igaz az, hogy ameddig nem lesz oltás, addig nagyon bizonytalan és kiszámíthatatlan hogy mi fog történni. A legjobb megoldás nyilván az volna, ha sor kerülhetne végre a választásokra, és ezek után elkezdődhetne az érdemi munka. Úgyhogy bízom benne, hogy meg lehet majd tartani az önkormányzati választásokat szeptember 27-én, és olyan körülményeket is teremteni a szavazóhelyiségekben, hogy biztonságos legyen a szavazás, és az emberek beleszólhassanak a jövőjük alakításába.

(HIRDETÉS H10363)

Borítóképünkön: Vincze Loránt