„Az emberek utaznának, csak engedjék végre”

Ciucur Losonczi Antonius

„A mi belső munkánkat javarészt nem befolyásolta a koronavírus-járvány amiatt, hogy nem vagyunk közvetlen kapcsolatban úgymond külső emberekkel. Végigdolgoztuk tehát az elmúlt időszakot is, nem álltunk le, nem küldtünk el senkit kényszerszabadságra, vagy semmi ilyesmire” – nyilatkozta portálunknak Bántó Norbert, a Bihar Megye Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség (TDM) igazgatója. A járványhelyzet végéhez közeledve viszont két kutatást is megrendeltek. Az egyik – melynek rövid időn belül meglesz az eredménye – Bihar megyén belül zajlik: a legreprezentatívabb turisztikai szolgáltatókat kérdezték meg azzal kapcsolatban, hogy melyek a legsúlyosabb problémáik, hogyan látják a következő időszakot, és mi az, amiben szerintük a TDM tudna nekik segíteni.

Ezzel párhuzamosan készül egy országos felmérés is, mely két dologra fókuszál. Az egyik arra vonatkozik, hogy milyen szándékai vannak a lakosságnak arra nézve, hogy elinduljon kirándulni, nyaralni, a másik pedig az, hogy konkrétan Bihar megyét hogyan látják? Voltak-e már itt, terveznek-e ide jönni? „Tulajdonképpen egy brandelemzés folyik romániai szinten egy külsős partnerrel, amelynek a szakmai profizmusa megkérdőjelezhetetlen, s garantálja a reprezentativitást” – hangsúlyozta Bántó Norbert. A minta 600 fős és a szerződés értelmében hivatalosan június 22-re kell leadják a végső eredményeket.

Az elmúlt hónapokban a TDM-nél folyamatosan dolgoztak azon is, hogy ha lecseng a járvány, a turistáknak, kirándulóknak, természetjáróknak könnyebb legyen. Rendeltek például százötven prospektustartó állványt, melyekre különböző kistérségi térképeket helyeznek ki, melyek már régebbről megvannak nekik, csak most szerkesztettek, módosítottak rajtuk, valamint Bihar megye háromnyelvű látványtérképét is kiteszik. Úgy kell ezt konkrétan elképzelni, hogy megyénkben százötven helyszínen lesz kitéve egy-egy ilyen állvány, melyen rajta lesz legalább hat-hét fajta térkép, köztük a megyetérkép külön magyarul, angolul és románul, illetve a kistérségi térképek általában két vagy három nyelven. Be vannak mutatva ezeken a főbb látványosságok, valamint útvonal-javaslatok is szerepelnek rajtuk, annak a koncepciónak a jegyében, hogy ha jönnek a turisták, akkor ezeknek az anyagoknak a segítségével önállóan el tudjanak indulni a környékre, hogy felfedezzék az egy órán belül található és megcsodálható természeti adottságokat. Szerkesztették tehát ezeknek a hirdetményeknek a kép- és szövegállományát, s ezzel párhuzamosan elkezdték átalakítani a discoverbihor.com weboldalt, mely ugyan külsőleg még nem észlelhető, de a háttérben már zajlik a munka.

Két európai uniós projektben is érintettek ugyanakkor. Az egyik esetében a hazai partner a Nagyváradi Egyetem, a határon túli pedig az Érmelléki Népfőiskola, amely egy Hajdú-Bihar megyei civil szervezet. Velük közösen egy atlasz, illetve több turisztikai jellegű kiadvány készül. A másik, nagyobb szabású RO-HU-s projektben az egyházak vannak benne: folynak az építkezések, a munkálatok, melyeket „papírügyileg koordinálni kell”. Például a rekonstruált biharpüspöki tornyot be szeretnék vonni a turisztikai körforgásba mint kilátópontot, ahová fel lehet majd menni, és infrastrukturális beruházás tárgya a vaskohaszódi (Izbuc) kolostor is.

Bizonytalanság

Arról is beszámolt a TDM vezetője, hogy ötletelnek és forgatókönyveket gyártanak arra vonatkozóan, hogy milyen marketingtevékenységgel tudnának segíteni a szolgáltatóknak, de folyamatosan abba a problémába ütköznek, hogy szabályozás nélkül elég nehéz. Ők azt kérik például tőlük, hogy állítsanak össze egy olyan kicsi kalauzt (guide-ot), melyben le van írva, hogyan kell a kialakult új helyzetben vendégeket fogadni, miközben nincs egy országos szabályozás. „Akár ki is találhatnánk erre valamit, csak ezzel az a baj, hogy erre fentről úgy reagálhatnak, hogy ez így nem oké” – magyarázta. Ebből a szempontból tehát nagyon nehezen haladnak előre, holott mindjárt itt van június 15-e, de még mindig nincs pontos előírás arra, hogy milyen óvintézkedéseket kell majd betartani. Persze a távolságtartás a teraszok esetében megvan, de nem engedték még semmilyen formában megnyitni a fürdőhelyeket, ami szintén egy probléma. Nemcsak a tengerben nem lehet fürödni, hanem a strandokon sem. Mindenki félreértette, míg végül kiderült, hogy csak a napozókat engedélyezték, így minél előbb ki kellene lobbizni azt, hogy a fürdőzést is lehetővé tegyék. Útmutatás hiányában azonban nehéz felkészülni, a bizonytalanság nem tesz jót.

Személyes véleményeként Bántó Norbert azon meggyőzésének adott hangot: a turisztikai ágazat talpra állása attól függ, hogy mennyire lesz rugalmas a kormány. Amennyiben nagyon mereven viselkedik egész nyáron, akkor megöli a turisztikai vállalkozásoknak több mint a felét. Ha viszont egy kicsit engedékenyebb, akkor júliusban „keményen” beindulhat a turizmus, és augusztusban már szinte úgy fog minden működni, mint a korábbi időszakban, de utolérni azért nem fogja. Viszont az az egy hónap, ami úgymond teljes gőzerővel mehet, az nagyon kevés a szolgáltatóknak, hiszen gyakorlatilag az éves forgalmuknak most már több mint a negyede kiesett, és amennyiben a bizonytalanság marad, akár a fele is elúszhat.

Bihar megyében például vannak olyan szállásadók a Boga völgyében, Rév és Sonkolyos környékén, amelyek vendégkörének legalább a fele magyarországi. Ha pedig nem nyitják meg a határokat, akkor hiába jelezték már a magyarországiak, hogy szeretnének idejönni, nem tehetik, így a szállások félkapacitással kénytelenek működni. Legkorábban a jövő nyár lehet az, amikor – amennyiben semmilyen újabb hullám, illetve vírus nem tör ki – talán a 2018-as adatokat meg fogja tudni közelíteni a helyzet. Bihar megyében egyébként statisztikailag a 2019-es év egy kicsivel (1 százalékkal) gyengébb volt, mint a 2018-as (az okára még nem jöttek rá), ezért utóbbit tekintik referenciaévnek. Ez azért érdekes, mert 2012-ig visszamenőleg minden évben kétszámjegyű volt az emelkedés, most pedig körülbelül 30–40 százalékos visszaesés várható. „Az emberek szeretnek utazni, nem gondolom azt, hogy Románia tele volna hipochonderekkel. Egy-két héten belül az említett kutatásból ki is fog derülni, hogy mekkora az a réteg, amely nem fél, hanem indulna és menne már, csak engedjék végre” – fogalmazott Bántó Norbert.