A kerékpár ezer arca

Pikó Stefánia

A fizikai egészség megőrzése mellett elősegíti a mentális jólétet is: több kutatással támasztották már alá, hogy a fizikai aktivitás, illetve a kiegyensúlyozott lelkiállapot kéz a kézben járnak. Amellett, hogy a felszabaduló endorfinok és az adrenalin „feldobják” a valamilyen sportot űző illető hangulatát, a teljesítmény, az eredményesség önbizalommal tölti el. Ha egyedül indulunk útnak, tökéletes alkalom adódik csak úgy elmerengeni, átgondolni azon problémákat, helyzeteket, melyek ki tudja mióta foglalkoztatnak, ki tudja, mióta alszunk el nehezen miattuk.

Jobb, mint edzőteremben mozogni, hiszen a kerékpározáshoz kénytelenek vagyunk kimozdulni a szabad levegőre, és nem vagyunk bezárva egy mesterségesen szellőztetett, ingerszegény térbe ötven másik izzadó idegennel. A biciklizés segíthet a súlyvesztésben is, hiszen 400-1000 kalóriát is elégethetünk vele óránként – a mennyiség függ az illető súlyától, illetve az edzés intenzitásától.

A skóciai Glasgow Egyetem tudósai nemrégiben egy nagyszabású kutatást végeztek 260.000 résztvevővel, akiket öt éven át figyeltek meg, ez alapján pedig azt a következtetést vonták le, hogy a rendszeresen kerékpárral közlekedő személyek esetében felére csökken a szívbetegségek és egyes rákbetegségek kialakulásának esélye.

Egy város minél megfelelőbb infrastruktúrával rendelkezik a kerékpárral való közlekedéshez, annál több időt tudunk megspórolni például munkába menet, hiszen személygépjárművel gyakran több időbe telik megérkezni az úticélunkhoz a forgalom, az esetleges fennakadások miatt. Nem utolsó szempont tehát az sem, hogy időt spórolhatunk.

Érdekességek

Ha felmerül a kerékpár története, ezt általában a 19. századhoz kötjük, méghozzá Freiherr Karl von Drais nevéhez és 1817 nyarán bemutatott modelljéhez. Ezt Laufmashiene, azaz futógép néven szabadalmaztatta.

A vesszőparipaként is ismert közlekedési eszköznek még nem voltak pedáljai, lábbal lehetett hajtani. Huszonkét évvel később a skót Kirkpatrick Macmillan látta ezt el taposópedállal, majd 1861-ben megjelent az ikonikus velocipéd, amely Pierre Michaux találmánya. Ezután idővel sikerült tökéletesíteni az acélküllőkkel, a láncos áttétellel, az 1885-ben kialakított döntött kormányrúddal, amelyet ma is használunk, majd megjelent a gumiabroncs is.

Mindamellett, hogy egyre népszerűbb közlekedési eszközzé vált, a kerékpározás sportággá is alakult – 1906-ban meg is szervezték az első Tour de Francet. Mint tudjuk, 1896-ban hatalmas milleniumi ünnepségsorozatot szerveztek Budapesten, és a sok egyéb érdekesség mellett elkészítették a Millenárist, a kerékpáros stadiont, melyben versenyeket szerveztek. Ez, természetesen továbbfejlesztve, ma is működik Millenáris Sporttelep néven.

Bár épp azért kedveljük olyannyira a kerékpározást, mert a már felsorolt előnyei mellett még olcsó mulatság is, ma már nemcsak a futárok, sportolók, hanem egyes egyszerű kerékpározók is hatalmas összegeket költenek, költhetnek egy-egy minőségi darabra, mindemellett már műalkotásnak minősülő kerékpárok is léteznek. Az idei év legdrágább biciklije, a Trek Butterfly Madone nem kevesebb mint 500.000 dollárba kerül.

A valódi pillangószárnyakkal díszített darab Damien Hirst alkotása, melyet egy aukció során árvereztek el ennyiért. A tíz legdrágább kerékpár listáján csupán a harmadik helyen áll egy valóban használható, nem műalkotásnak minősülő darab, a KAWS: Trek Madone (160.000 dollár), a negyedik helyen pedig egy arannyal bevont bicikli áll, 114.000 dollár értékű. A műalkotások esetében a hatalmas összegek egyébként annak is betudhatóak, hogy az árveréseket jótékony céllal szervezték. A listán szerepelnek még gyémánttal, fehér arannyal, Swarowski kövekkel díszített példányok is.

Borítókép: biciklis Várad főterén