A nagyváradi operajátszásról – 8. rész

Thurzó Zoltán

Nagyváradon 1990. január 8-tól 2020. január 9-ig összesen 48 operát adtak elő a meghívott, valamint a helyi előadók. Teljes estét betöltő operaelőadásokról van szó. Az említett időintervallumon belül ezen ismert operaszerzők neveivel találkozunk, valamint pontosan ennyi alkalommal előadott operával: Mozart (14), Purcell (6), Donizetti (4), Cimarosa (3), Puccini (3), Sosztakovics (3), Verdi (2), Erkel Ferenc (2), Terényi Ede (2), Demény Attila (1), Selmeczi György (1), Rossini (1), Poulenc (1), Bizet (1), Handel (1), Pergolesi (1), Tom Johnson (1), Li Yaxian (1). Ugyanezek a társulatok és előadók az előbb említett operaelőadásaik mellett bemutattak továbbá: egy báboperát (Gáspár Attila: Dióbél királyfi), kilenc balettelőadást: (Csajkovszkij: A hattyúk tava – 5, Csajkovszkij: Diótörő – 2, Kurt Schmid: Impressziók – 1, Prokofjev: Rómeó és Júlia – 1), két szimfonikus zenét (Prokofjev: Péter és a farkas), két daljátékot (Kacsóh Pongrácz: János Vitéz), valamint egy táncjátékot (Tamási Áron–Lászlóffy Zsolt: Rendes feltámadás). Rendkívüli előadásoknak meghirdetett események gyanánt pedig felléptek egy-egy alkalommal a Kolozsvári Román Nemzeti Opera szólistái és balettegyüttese, valamint a Maribori Nemzeti Színház balett-társulata.

Ezzel nagy vonalakban végig is jártuk a nagyváradi operajátszás főbb eseményeit 1766-tól 2020. január 9-ig. A 254 év alatt összesen 1836 alkalommal volt teljes estét betöltő operaelőadás, ezzel pedig európai viszonylatban is az élvonalban tudhatjuk városunkat. Természetesen minden egyes előadásról bővebb adatai is vannak a Thurzó családnak, de még így is úgy gondolom, hogy eddig ilyen pontos ismeretei biztosan nem voltak a kedves olvasóknak a nagyváradi operajátszásról.

Összegző gyanánt, íme egy gyors opera-áttekintő: 1766– 1788 között – 1 (Dittersdorf: Amore in Musica), 1788. január és 1833. szeptember 23. között – 56, 1834. január és 1862. október 21. között – 132, 1867. szeptember 22-től 1900. január 20-ig – 328, 1900. január 25-től 1956. január 9-ig – 941, 1956. január 9-től 1989. december 24-ig – 330, 1990. január 8-tól 2020. január 9-ig pedig csupán 48 operaelőadás. Az elmúlt történelmi korszakokban, évszázadokban csodás történetek körvonalazódnak operajátszás tekintetében városunkban. A zenei élet előadóinak színe-java fellépett az elmúlt 254 év alatt. Természetesen az említett majd’ öszszes operaelőadás kapcsán további háttér-információval is rendelkezik a Thurzó család hatalmas zenei adattára – de ez a cikksorozat csupán egy gyors áttekintőt kíván nyújtani az olvasóknak a város zenetörténetével kapcsolatban, nem pedig enciklopédikus jelleggel minden részletet megemlíteni.

Az utóbbi harmincéves vonatkozásban nézve a magyar kulturális ívet, úgy tűnik, hogy 1989 után, az első tíz évben nem a megfelelő emberek kerültek az egyes pozíciókba. A nagy szabadságban egyfajta kulturális útkeresés is tapasztalható emiatt, ahol sok mindent (sok mindenkit) mellőztek, köztük sajnálatos módon a zenei szakembereket is. Időközben lassan „betette a lábát” a politika is ebbe a kulturális szférába, és onnantól kezdve vagy minden megtorpant egy adott szinten, vagy éppen megromlott, és a végén leállt. Akkoriban ugyanúgy, mint ahogy ezt napjainkban is láthatjuk magunk körül. A politika maga alá gyúrta a kulturális intézmények vezetését, ahol sok esetben nem a művészi hozzáértés számított, hanem a párthűség. Nagyváradon immár csak közönségcsalogató gyanánt szoktak inkább a rendszertől független szervezők nagyobb városi események alkalmával operaelőadásokat rendezni.

Beleásva magam a zeneileg dokumentált múltunkba kijelenthető, hogy városunkban napjainkban is igény lenne az állandó operaelőadásoknak a megtartására, viszont a kulturális intézmények vezetői valamiért nem látják (nem tartják prioritásnak?), hogy miként lehetne rendszeresíteni ezt a műfajt. Pedig gyakorlatilag hét lépésben visszaállítható lenne a rendszeres operajátszás, valamint lehetővé tehetnék (ismételten) egy önálló, intézményesített operatársulat működését is.

A borítóképen: Thurzó Zoltán zongoraművész