Jobb, ha nem fáj a fogunk járvány idején

Pap István

A Belügyminisztérium március 22-iki hatállyal rendelte el a fogászati rendelők bezárását, és csak a sürgősségi esetek ellátását engedélyezte azoknak a rendelőknek, amelyek teljesítenek bizonyos speciális feltételeket, ugyanakkor viszont nagyon szűkre szabta a sürgősségi esetek listáját. És ez a helyzet fenn is marad minimum május 15-ig, hacsak a hatóságok meg nem hosszabbítják a szükségállapot időtartamát. A fogászatra vonatkozó intézkedések súlyosan érintik a fogászatokat és azok pácienseit is. „Úgy érzem, hogy átestünk a ló túlsó oldalára” – mondja ennek kapcsán Panțel Márton fogorvos, a Romániai Magánpraxisú Fogorvosok Egyesületének elnöke, akinek meglátása szerint több megfontolásból is jobb lett volna, ha minden rendelőnek megengedték volna azt, hogy elláthassák a sürgősségi eseteket. Egyrészt a fogorvosi rendelők amúgy is jobban fel vannak készülve a fertőzések elleni védekezésre, mint bármelyik másik orvosi szakterület, ennek ellenére egyetlen más területet sem súlyt ilyen korlátozás, csak épp a fogászatot. „Mi azelőtt is maszkot, plexiüveg arcvédőt, sebészeti köpenyt hordtunk, számunkra ez nem újdonság. Hogy a kórházakban ezeket nem hordták, ez így van, de ők kellett ehhez hozzászokjanak, nálunk ez normális volt” – jegyezte meg. A másik probléma az, hogy nagyon kevés esetet minősítenek sürgősségnek, főként a vérzéseket, az állkapocs-ficamokat, töréseket, ideggyulladásokat, vagyis az olyan nagyon fájdalmas eseteket, amelyeket nem lehet gyógyszerrel kezelni. „Ha viszont egy hölgynek letörik az első foga, vagy egy hatvanöt év feletti embernek eltörik a protézise, akkor egy-másfél hónapig nem tudnak csinálni semmit, mert ezek nem számítanak sürgősségnek, holott számukra ez nagyon kellemetlen. És vannak olyan esetek is, amelyek most nem számítanak sürgősnek, de egy-másfél hónap alatt súlyos fogászati problémákká válnak éppen amiatt, mert nem voltak időben kezelve” – fejtette ki Panțel Márton, aki Németországot említette ellenpéldaként, ahol a fogorvosok döntik el azt, hogy mi számít sürgősségnek. Ráadásul Németországban és Ausztriában be sem zárták a fogorvosi rendelőket, mert mindenki tisztában van azzal, hogy a fogászatok megfelelő módon fel vannak készülve mindenféle járvány és fertőzés ellen. Mint mondta, vannak más országok is, ahol bezárták a fogászatokat, de a sürgősségi eseteket mindenhol lehet biztosítani, csak Romániában nem.

Porlasztó

Hogy egészen pontosak legyünk, elméletileg nálunk is minden rendelő elláthatná a sürgősségi eseteket, de hogy a gyakorlatban ez miért nincs így, arra Panțel Márton ad magyarázatot. A sürgősségi esetek ellátásához meg kell szerezni a közegészségügyi igazgatóság jóváhagyását, és teljesíteni kell egy sor speciális feltételt. A legtöbb feltételnek aránylag könnyen meg tudnak felelni a rendelők, hiszen járványvédelmi előírásokról van szó – védőfelszerelések használata, minimum fél órányi szünet a páciensek fogadása között, annak elkerülése, hogy a páciensek találkozzanak egymással stb. –, az előírások között szerepel azonban az is, hogy levegőfertőtlenítő porlasztót is be kell szerezni. Többféle árkategóriájú és minőségű porlasztók vannak, de ahhoz, hogy egy rendelő megkapja a jóváhagyást, több ezer eurós profi porlasztót kell beszereznie. Panțel Márton szerint „a porlasztó beszerzésének a kötelezettsége nagy felzúdulást váltott ki az orvosok körében” – egyrészt azért, mert a levegőt több mindennel (például ózonnal, uv-sugarakkal) lehet fertőtleníteni, ugyanakkor félő, hogy a porlasztóból a levegőbe kerülő részecskék bekerülnek a rendelő berendezéseinek elektronikus részeibe és tönkreteszik azokat. Panțel meggyőződése, hogy ezt a feltételt kifejezetten azért iktatták be, hogy a rendelők bezárjanak, hiszen nagyon kevés az olyan fogászat, amelyik egy ekkora beruházásra szánná el magát azért, hogy az amúgy is kevés sürgősségi esetet ellássa. Ez a magyarázata annak, hogy Nagyváradon mindössze hét magánrendelő lát el sürgősségi eseteket, illetve van ingyenes állami sürgősségi ellátás az orvosi egyetem nagyvásártéri (December 1. tér) székhelyén.

Mi mennyi?

Azok, akiknek fogászati beavatkozásra van szükségük, és nem akarják az állami szolgáltatást igénybe venni, érdemes végigtelefonálniuk a működő rendelőket, hogy megtudják, hol mekkora díjszabásokkal dolgoznak, ugyanis ellentmondásos hírek terjednek arról, hogy milyen árakkal dolgoznak jelenleg a rendelők. Olvasóktól és orvosoktól is kaptunk olyan jelzéseket, hogy nagyon megnőtt a különböző fogászati szolgáltatások díjszabása, hiszen sokkal kevesebb a páciens, és sokkal költségesebb a rendelő működtetése. Ezzel szemben Panțel Márton azt mondja, hogy a fogászati rendelők üzemeltetői tisztában vannak azzal, hogy ebben a időszakban, de a a szükségállapot után is még hónapokig veszteségesen fognak működni, akik tehát vállalták a sürgősségi esetek ellátását, nem a nyereség miatt teszik. Ugyanakkor most az embereknek is kevesebb pénzük van, tette hozzá.

Mi lesz ezután?

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi lesz a városban és a megyében azt követően, hogy visszaállnak a dolgok a rendes kerékvágásba. Panțel Márton ennek kapcsán így vélekedik: „A fogászat is, mint minden szolgáltatási szakterület attól függ, hogy mennyi jövedelmük van az ügyfeleknek, a pácienseknek. Ha lesz gazdasági recesszió, akkor az minket is érinteni fog.” A szakember kifejtette, hogy meglehetősen nagy gondot jelent a fogorvosok számára, ha két hónapig nem tudnak dolgozni, hiszen vannak olyan költségek, amelyeket akkor is fizetnünk kell, ha nincs bevételük. Erre lehet úgy reagálni, hogy a fogászok felviszik az árakat, „de az a kérdés, hogy honnan lesz a páciensnek több pénze? Én arra számítok, hogy az elkövetkező három hónapban nagyon rosszul fognak menni a fogorvosi rendelők, ősztől számítok javulásra”. A fogorvos szerint helyi szinten nem sok fogászati rendelő fog csődbe menni, de fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy sok orvos megy majd külföldre. „A tíz évvel ezelőtti gazdasági válság után is sok orvos elhagyta az országot, és valószínűleg most is jó páran ki fognak menni külföldre, de hogy pontosan hányan fognak így dönteni, az majd két év múlva derül ki” – zárta szavait a fogászati egyesület elnöke.

Borítókép: Illusztráció