A cél az épületmagasítás Nagyvárad belvárosában

Pap István

A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal főépítészi hivatala tegnap tartotta meg az elmúlt évet összegző sajtótájékoztatóját. Radu Fortiș beszámolójának első felében a közvélemény érdeklődésére kevésbé számot tartó adatokat ismertetett. Sokkal érdekesebbek voltak az idei évre vonatkozó tervek. Fortiș bejelentette, hogy szándékukban áll digitalizálni a főépítészi hivatal szolgáltatásait, ami azzal a nagy előnnyel járna, hogy a különböző iratokat, kérvényeket, formanyomtatványokat digitális formában lehetne majd letölteni. Az idei évre vonatkozó nagyszabású terv a Meiului utcán építendő botanikus kert megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítése. Fortiș elárulta, hogy már keresik a megfelelő helyet az új focistadionnak, illetve e beruházás megvalósíthatósági tanulmányát is elkészítik. A nagyváradi központi vasútállomás előtti teret is át kívánják alakítani, hiszen, mint Fortiș kifejtette, az a terület tulajdonképpen a város kapuja, ezért jobban kell kinéznie annál, mint ahogy jelenleg fest. Ez az elképzelés még csak a szándék szintjén létezik, a konkrét tervek kidolgozása ezután következik. További terv a Kossuth (Independenței) utca Szent László tér felőli végén egy tér kialakítása, amelyre egy köztéri alkotást fognak kihelyezni. Dolgozik a főépítészi hivatal a Kápolna (Rahovei) tér átalakításán: mint arról mát többször beszámoltunk, a Partiumi Keresztény Egyetem, a kis zsinagóga és az ortodox templom által körülhatárolt területet gyalogos övezetté alakítják át. Folytatódik, vagy elkezdődik negyvenkét belvárosi épület felújítása. A főépítészi jelentés szerint idén májusban felavatják ifj. Rimanóczy Kálmán szobrát a Barátok római-katolikus templom közelében.

Két nagy terv

Radu Fortiș két fontos projektet külön kiemelt. Ezek egyike az ún. Diaszpóra lakónegyed kialakítása a Beldiceanu és az Izvorului utcák közötti 7770 négyzetméteres telken. Itt tizenegy parcellát mértek ki, melyeket a külföldről hazatérő román állampolgárok kaphatnak meg. Egy másik projekt a Körös (Vladimirescu) utcának és környékének a regenerálási terve. Egyrészt magát a Körös utcát akarják 25 méter széles sugárúttá átalakítani a Vitéz (Decebal) és az Oneștilor utcák közötti szakaszon, és a Körös utca említett szakaszán, mindkét oldalon, nagyszabású ingatlanberuházások várhatók a felszabaduló ipari területeken. Ugyanennek a tervnek a része a Vitéz utca alatti közúti aluljáró megépítése is. Fortiș hozzátette, hogy a RER Vest Körös utcai székhelye hamarosan felszabadul, és már készül arra a területre is egy ingatlanfejlesztési terv. Az elképzelések között szerepel a Shakespeare utca átalakítása is annak érdekében, hogy jobban illeszkedjen majd a leendő sugárút környezetéhez. Fortiș elmondta, hogy a Shakespeare utcának a Brâncoveanu utcai kereszteződéséig kisajátítások várhatók majd.

Mi legyen a belvárossal?

Radu Fortiș említést tett a Nagyvárad belvárosára vonatkozó részletes zonális szabályozásról (PUZCP), amely jelenleg közvitára van bocsátva, és hamarosan elfogadják annak végleges változatát. Kiemelte, hogy a kulturális minisztérium jóváhagyását adta a tervre. Újságírói kérdésre válaszolva Radu Fortiș elmondta: a szabályozás legfontosabb hozadéka az, hogy háztömbökre lebontva adja meg, hol milyen beavatkozásokat lehet elvégezni. Arra a jelzésünkre, hogy egyes építészek szerint ez a szabályozás gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy ösztönözze a belvárosban az emeletráépítést, Radu Fortiș azt válaszolta, hogy ez a célkitűzés már az Általános Városrendezési Tervben (PUG) is szerepel, a zonális szabályozás csak részletezi azt, ami abban már benne van. „Nem értem tehát, miért kell támadni a szabályozást. A megyei kulturális bizottság fő kifogása egyébként mindig is az volt, hogy az általános tervnek nincs részletes szabályozása, hát most ez is elkészült” – fogalmazott Fortiș. A főépítész hangsúlyozta, hogy sem a PUG, sem a PUZCP nem kötelez senkit arra, hogy manzárdosítsa vagy emeletráépítéssel magasítsa ingatlanát, ezek a dokumentumok csak lehetőséget biztosítanak a tulajdonosoknak erre. Hozzátette, hogy minden egyes ingatlant külön kell megvizsgálni, hiszen a műemléképületekre, az építészeti értékkel bíró ingatlanokra nem is lehet emeletet építeni, továbbá vannak olyan ingatlanok, amelyek esetében ez műszaki okok miatt nem lehetséges. Radu Fortiș válaszával egyébként azt sugallta, hogy az övezeti városrendezési szabályzatban nem lehet eltérni attól, amit az általános városrendezési terv rögzít, valamivel később azonban ő maga árulta el, hogy ez távolról sincs így. Az egyik újságíró ugyanis azt vetette fel, hogy eltérő megoldási javaslat szerepel a Tímár (Plevnei) utca átalakítására az általános tervben és más az övezeti tervben, felvetődött tehát a kérdés, hogy a gyakorlatban melyik megoldás fog érvényesülni. Radu Fortiș erre azt válaszolta: a PUG csak egy általános keret, amelynek a preambulumában le van szögezve, hogy az abban foglaltak addig érvényesek, amíg az övezeti részletes szabályozások erről másképp nem rendelkeznek...

Tímár utca, Vámház utca

A szóban forgó részletes övezeti terv több belvárosi utca szélesítését is előre vetíti, konkrét példaként a Tímár és a Vámház (Sucevei) utcákat említhetjük. A Tímár utcára vonatkozó tervrajzban a 11–15, illetve a 2–12 szám alatt ingatlanok utcaszélesítésre vannak kijelölve, azaz ezek az ingatlanok le lesznek bontva. A Vámház utca tekintetében a terv úgy fogalmaz, hogy a javasolt épületmagasságok a jövőben épülő ingatlanokra érvényesek, a jelenleg ott lévő ingatlanokra ugyanis az utcaszélesítés miatt nem alkalmazzák az épületek magasságára vonatkozó rendelkezést. Ez utóbbi utca kapcsán Radu Fortiș elmondta, hogy a szabályozást készítő Planwerk cég elképzelése az volt, hogy 25 méteresre kell szélesíteni a Vámház utcát, ami szerinte kivitelezhetetlen, ugyanis abban az utcában vannak a két világháború között épült értékes épületek is, illetve a Kert utcai kereszteződében is ilyen épületek találhatók. Mindazonáltal a Vámház utca hosszú távon a város belső elkerülő útja lesz, mondta Fortiș, de hogy pontosan mit jelent ez a hosszú táv, azt már nem árulta el.

Módosítás

Radu Fortiș tudatta azt is, hogy változtatni kíván az Általános Városrendezési Terven (PUG). A legfőbb probléma a város dombvidékének a fejlesztésével adódik, ugyanis abban az övezetben nagyon sok telek gyümölcsösként vagy szőlőskertként van nyilvántartásba véve, sok esetben úgy, hogy egyetlen fa vagy szőlőtőke sincs az adott telken. Ráadásul vannak olyan urbanisztikai dokumentumok, amelyek alapján a főépítészi hivatal kénytelen kiadni az építkezési engedélyt gyümölcsösként vagy szőlőskertként nyilvántartott telkekre is. Fortiș bejelentette, hogy felül fogják vizsgálni ezeket a telkeket, illetve kidolgoznak egy szabályozást, ami kiszűri ezt az ellentmondást.

Ténybox

Statisztika

2019-ben két százalékkal nőtt a nagyváradi főépítészi hivatal által kiadott urbanisztikai bizonylatok száma 2018-hoz képest, és tizennyolc százalékkal emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva. Az építkezési engedélyek száma 2019-ben tizenhat százalékkal nőtt 2018-hoz képest, és ez a trend az idén is folytatódni fog. Az építményekre 12 százaléknyival több építkezési engedélyt adtak ki, mint 2018-ban. Az elmúlt évben 1432 engedélyt adtak ki arra vonatkozóan, hogy a tulajdonos rendezze ingatlanának jogi helyzetét. A főépítészi hivatal 2019-ben 16.583 hivatalos kérést dolgozott fel és összesen 98 városrendezési dokumentációt nyújtott be a váradi helyi tanácshoz, ezek közül 38 Övezeti Városrendezési Terv (PUZ) és 60 Részletes Városrendezési Terv (PUD) volt.

Borítóképünk: Radu Fortiș