Kelemen Hunor: a többség felelős a kisebbségért

Nagyszabású kolozsvári rendezvénnyel indította parlamenti kampányát az RMDSZ, amelyen megfogalmazódtak a szövetség stratégiai célkitűzései az elkövetkező négy éves időszakra, illetve még hosszabb távra.

Kampányindító beszédének elején Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felsorolta mindazokat a magyar köztisztviselőket, akik ellen eljárást kezdeményezett a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), ennek kapcsán kiemelve, hogy az elmúlt időszakban nemcsak a kisebségi „jogok bővítésének folyamata állt le, de a már meglévő eredményeink is veszélyben vannak. Lassan minden nemzeti ünnepünkre jut egy alaptalan vádaskodás, közösségünk valamelyik vezetőjének vegzálása” - fogalmazott Kelemen Hunor, majd hozzátette: „Közösségünk összezár az igazságtalansággal szemben. Nem fogunk meghátrálni. Nem fogunk meglapulni.”

Vissza a parlamentbe

„Ma düh és csalódottság van az emberekben. Mi magunk is dühösek és csalódottak vagyunk” - szögezte le a továbbiakban Kelemen Hunor, majd így folytatta: „Dühösek, mert indokolatlan sérelmek érik közösségünket. Hatályos törvényeket nem alkalmaznak, bírói ítélettel csorbítják a közösségi jogokat, az anyanyelv és a közösségi szimbólumok használatát. És csalódottak vagyunk, mert a politikai eszközeink látszólag erejüket veszítették, és ehhez hozzá jön a társadalom általános csalódottsága, mert többet várt el, mint amennyit kapott az elmúlt 26 évben. Ma a parlament és a politika megítélése katasztrofális. A parlament ma egyetlen funkciójának sem tesz maradéktalanul eleget. Sem a törvényhozási feladatait, sem a végrehajtás és az erőszakszervek ellenőrzését nem végzi. A politikai döntéseket vissza kell hozni a parlamentbe, mert ellenkező esetben jogállamról beszélni nettó hazudozást jelent. Létérdekünk, hogy jogállam legyen ez az ország, mert ha az alapértékek véglegesen sérülnek, ha a politikai döntéseket nem a választott vezetők hozzák, ha a törvényt nem alkalmazzák, és ez következmények nélkül marad, ha gumitörvények irányítják a társadalom működését, akkor nincs norma, amihez igazodni lehet. Ha sérülnek a szabadságjogok és ezt először mindig egy kisebbségi közösség érzi meg, az ő közösségi léte kerül veszélybe”.

Centenárium

Az 1918. december 1-i történelmi esemény közelgő száz éves évfordulójára utalva Kelemen Hunor elmondta: „Minden társadalomban a többség felelős a vele együtt élő kisebbségekért is. A román többség felelős azért, hogy az őshonos kisebbségek hogyan élnek, biztonságban tudják-e magukat és gyerekeiket, múltjukat és jövőjüket. Ezért mondjuk bátran és tiszta lelkiismerettel ma is: amennyiben a gyulafehérvári nagygyűlés a jogi és morális alapja a modern Romániának, akkor az ott elhangzottak kötelezőek. Akkor az a rezolúció, amelyben az ország területén élő őshonos kisebbségeknek az oktatásban, kultúrában, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban teljes jogegyenlőséget ígértek, az anyanyelv teljes körű használatát és saját maga által választott vezetőket, akkor ez nem pusztán ígéret, hanem törvény.

Ezt pedig egy új Alkotmánynak kell rögzítenie”. Ezzel szemben, mint fogalmazott: „Száz év alatt különböző eszközökkel és intenzitással folyamatosan tetten érhető volt az asszimiláció szándéka. Az etnikailag homogén nemzetállam megteremtése lassan száz éves álom. A mi száz éves álmunk viszont az, hogy Románia elismerje a nemzet kisebbségeket állam-alkotó közösségként. Ők homogenitást akarnak, mi diverzitást. Száz éves antagonizmus ez.

December 11-én is meg kell mutatnunk, hogy itt vagyunk őseink földjén és itt is akarunk maradni. Alkotni akarunk, értéket teremteni, ahogy tették elődeink is. Nyelvi, kulturális és vallási identitásunkat meg akarjuk őrizni és élni akarunk azzal nemcsak a családi kör intimitásában, hanem az állammal való viszonyunkban is, minden társadalmi, kulturális, gazdasági és szociális területen”.

Erdély a jövő

„Azt mondjuk, Erdély a jövő” - hangsúlyozta Kelemen Hunor, majd így folytatta: „Erdély mozgatja, hajtja Romániát. Bukarest a kormány székhelye, kétségkívül a feje az országnak, bár ma inkább a vízfeje. Okos tervezés helyett esztelen elvonás, szubszidiaritás helyett a helyi közösségekre fittyet hányó központosítás. Mi erre mondjuk azt, hogy több pénz maradjon helyben és ne kelljen a központi kormányzattól folyton koldulnia annak, aki a többletet megtermeli. Mire azt mondja erre egyhangúan az államfő-miniszterelnök párosa, hogy a mi célkitűzéseink és kampányunk provinciális. (..) Ha az provincializmus, hogy Erdélyt erősíteni akarjuk, akkor ezt vállaljuk.”

Bihari felszólalások

A kampányindító rendezvényen felszólaltak az RMDSZ Bihar megyei húzóemberei is. Cseke Attila, az RMDSZ szenátorjelöltje kifejtette: „az RMDSZ úgy döntött, és választási ajánlatunkban ezt meg is fogalmaztuk, hogy bármilyen pártszínű leendő kormány támogatásának egyik sarok-feltétele, hogy befejezi az Észak-Erdélyi és Dél-Erdélyi autópályákat. Kiemelt célunk a vidéki utak leaszfaltozása és a gyorsforgalmi utak építése is. Azon dolgozunk, hogy ne tartson tovább 5 óránál Erdély egyik szegletéből a másikba jutni vonattal. A vasúti sínek korszerűsítésére és új szerelvényekre van szükség”. Szabó Ödön képviselőjelölt a maga során hangsúlyozta: „Jobb iskolákat kell építenünk, jobb képzést kell biztosítanunk a magyar gyermekeknek. Ezt csakis úgy tudjuk elérni, ha változtatunk az iskolák állapotán és elérésén, javítunk a tanárok jövedelmi viszonyain és átalakítjuk, versenyképessé tesszük a tananyagot. El kell érnünk azt, hogy a diákok haza érve már ne a házi feladatok megírásával töltsék el szabadidejüket! A tananyag és tanterv ésszerű átgondolásával akár el is törölhetjük a házi feladatot! Mi tudást és élményt akarunk magolás helyett, minőségi oktatást gyermekeinknek!” Biró Rozália Bihar megyei képviselőjelölt szerint olyan Erdélyt kell építeni, ahol biztonságban vannak a családok, mert van munkahely, lehet gyermeket vállalni és nevelni, és az időskorúak biztonságát sem fenyegeti veszély.