Borbély: az ügyészség túlkapásaira mondott ma nemet a Képviselőház plénuma

A parlament alsóháza március 11-én, 279 érvényes szavazatból, 154 vokssal utasította el Borbély László marosvásárhelyi képviselő mentelmi jogának megvonását. Az alábbiakban közöljük  Borbély László állásfoglalását, amelyet a Képviselőház plénumában mondott el.

„Az 1989-es decemberi események legfontosabb mottója az volt: nem kell félnünk! Huszonöt év távlatából ma is ezt kívánják az emberek, hiszen félelemre nem lehet demokratikus társadalmat építeni. A kommunizmus éveiben nem az ételjegyekkel való sorban állás volt a legnagyobb gond, de a szabadság jogától, az ártatlanság védelmétől való megfosztottság. Sajnos hasonló visszaélésekkel ma is találkozunk, az állam intézményei időnként nem tartják be a törvényes eljárásokat, tetteikért nem vállalnak felelősséget” – fogalmazott a Képviselőház plénumában Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a képviselőház szavazását megelőzően.

„Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az igazságszolgáltatás intézményeinek végezniük kell a munkájukat, függetlenül mindentől és mindenkitől. Az ellenem irányuló önfeljelentés viszont – amely több, mint két évvel az ügyem lezárása után íródott meg, és amely kapcsán az ügyészek nem csak azt nem ellenőrizték le, hogy van-e igazságalapja, de még csak ki sem hallgatták azt a személyt, akitől a feljelentés értelmében, a pénzösszeg származott – hemzseg az ellentmondásoktól és valótlanságoktól, ez pedig személyek mulasztása, nem pedig egy intézményé. Azt gondolom, fontos, hogy a hasonló ügyek átláthatóan legyenek kezelve, hiszen elfogadhatatlan az, hogy bármikor bárki bemehet az ügyészségre, megírhat egy rosszindulatú feljelentést, és annak alapján, minimális ellenőrzések nélkül, bárki ellen elindulhat az eljárás” – hangsúlyozta Borbély plénumi felszólalásában.

Elmondta, ezt az álláspontot egyébként az elmúlt napokban két olyan intézmény vezetője is megerősítette, amelyek közvetlenül érintettek a kivizsgálási folyamatban. „Tiberiu Niţu legfőbb ügyész néhány napja azt nyilatkozta, hogy egy lezárt dossziét kizárólag csak abban az esetben lehet újranyitni, amennyiben megalapozott, új bizonyítékok látnak napvilágot – az én esetemben ez egyáltalán nem áll fenn, hiszen a régi adatok mellé pusztán egy 1 oldalas feljelentés került be –, míg egy tegnap adott interjúban Laura Codruţa Kövesi, a DNA vezetője is leszögezte: egyetlen ügyész sem kérheti a büntetőjogi eljárás elindítását egy egyszerű feljelentés alapján. Esetemben pedig pontosan ennyiről van szó: egy egyszerű feljelentésről” – hangsúlyozta a Szövetség politikai alelnöke. Hozzátette, mi több, egy héttel ezelőtt a Nép Ügyvédje egy beadványt juttatott el az Alkotmánybírósághoz, amelyben arra hívja fel a taláros testület tagjainak figyelmét, hogy a Büntetőtörvénykönyv 335. cikkelyének 4. bekezdése, amely azt foglalja magában, hogy a Legfelsőbb Bíróság előzetes meghallgatásán az érintett felek jelenléte nélkül is tárgyalhatják azok ügyeit, alkotmányellenes.

Borbély László a képviselőház plénuma előtt elmondta: mindezek értelmében, az ügyészség túlkapásának az eredménye az, aminek ma tanúi vagyunk. Ennek a feljelentésnek semmi köze nincs a 2012-ben lezárt ügyhöz. Ami a dossziéba, a régi adatok mellé bekerült nem több, mint egy 1 oldalas feljelentés, amelyet egy úgynevezett „kapcsolatember” tett le 2014 december 29-én a nagyváradi Korrupcióellenes Hatósághoz (DNA), aki vallomásában azt állítja, hogy egy nagyváradi üzletembertől átvett egy bizonyos pénzösszeget, amelyet egy benzinkútnál átadott egy ismeretlen személynek, akitől majd hozzám jutott volna el a pénz. A dossziéban nyoma sincs annak, hogy az ügyészek a legalapvetőbb előzetes kutatást elvégezték volna annak érdekében, hogy kiderítsék a bűncselekményre utaló elemeket. Három napra rá mégis elküldték az ügyészség kérését a Legfelsőbb Bírósághoz” – fogalmazott Borbély László, hozzátéve: amint azt már többször is elmondta, sem a nagyváradi üzletembert, aki a feltételezett pénz adta volna, sem pedig az önfeljelentést megíró személyt nem ismeri.