Egészségügyi átszervezés, avagy harc a sintérkedő bürokraták ellen

Keményen támadta Eugen Nicolaescu egészségügyminiszter a megyei közegészségügyi igazgatóságok és egészségbiztosítási pénztárak bürokratáit. Ugyanakkor kétségek is megfogalmazódtak a miniszter rendszerátalakító terveivel kapcsolatban.

Mint arról már beszámoltunk, Eugen Nicolaescu egészségügyminiszter meg akarja szüntetni a megyei közegészségügyi igazgatóságokat és a megyei egészségbiztosítási pénztárakat, mivel előbbiek a minisztérium költségvetésének tíz százalékát, utóbbiak pedig az egészségbiztosítási országos alap három százalékát emésztik fel. A tárcavezető hivatkozott arra is, hogy ez az egészségügyi struktúra az 50-es évekből való, vagyis a kommunista rendszerből öröklődött át. Ugyanakkor élesen kikelt az ezekben az intézményekben dolgozó bürokraták ellen, többek között azt állítva, hogy sintérként bántak a betegekkel. „Mindaz, amit teszünk, a betegek javára és nem a bürokratikus rendszer javára tesszük. Megváltozik a filozófia. Nem akarok többé funkcionáriusokat pénzelni, akik megölik a betegeket a sok bürokráciával, egészségügyi programokat akarok finanszírozni. (…) Mit csináltak az egészségbiztosítók emberei az utóbbi években? Szerencsétlenséget hoztak ránk, gúnyt űztek az emberekből. Bürokratákról van szó, akik most haza kell menjenek. Nem csináltak egyebet, minthogy fenntartották saját munkahelyeiket, hogy pénzt vegyenek el. De mire? Sintérként bántak a páciensekkel, az emberekkel. Menjenek haza!” - idézte a Mediafax hírügynökség Nicoleascu szavait. A tárcavezető szerint a megyei egészségbiztosító pénztárak megszüntetésével mintegy 19 millió lejt lehetne megspórolni, amiből országos egészségügyi programokat lehetne finanszírozni. Kifejtette továbbá, hogy a vonatkozó törvényjavaslat néhány napon belül napvilágot lát, és ennek az intézkedésnek a nyomán a posztok száma 5-8 százaléka megszűnik. A megszüntetendő intézmények hatásköreinek egy része a megyei tanácsokhoz, a másik része pedig regionálisan létrehozott struktúrákhoz kerül majd át. A megszüntetésre ítélt intézményekben egyébként összesen mintegy nyolcezer ember dolgozik.

Kétségek

Vasile Cepoi kormánytanácsadó, volt egészségügyminiszter a sajtó kérdéseire reagálva elárulta, hogy a minisztérium javaslata még nem jutott el a kormányhoz. Arra az újságírói kérdésre, miszerint az egészségügyi rendszer működhet-e a megszüntetésre ítélt intézmények nélkül, Cepoi azt válaszolta, hogy elképzelhető az, hogy más típusú intézmények vegyék át a megyei egészségbiztosítási pénztárak és közegészségügyi igazgatóságok feladatait. Cepoi nem tudott pontos választ adni arra a kérdésre, hogy ezzel az átszervezéssel csökkenne-e a bürokrácia az egészségügyben, illetve azt sem tudta megmondani, hogy ez összefüggésbe hozható-e a területi-adminisztratív átszervezéssel. Gheorghe Ionut a Bihar megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője kedden a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a megyei egészségbiztosító pénztárak megszüntetése lehetséges lenne, legfeljebb csak azok átszervezése. Az ő meglátása szerint az általa vezetett megyei intézmény hatvannégy alkalmazottja több mint hétszáz megyei egészségügyi szolgáltatóval foglalkozik, érzékeltetve ezzel azt, hogy nem túl sok, hanem éppen hogy túl kevés személyzet van jelenleg az összes feladat ellátásához. Doru Badescu az Országos Egészségbiztosító Pénztár igazgatója Eugen Nicolaescu elképzeléseit politikai nyilatkozatoknak minősítette, amelyekért a tárcavezetőnek kell vállalnia a felelősséget. Badescu kijelentette, hogy nem áll rendelkezésre semmilyen hatástanulmány az átszervezésről, és hangoztatta azt is, hogy az egészségügyi átszervezést a területi-adminisztratív átszervezés után kellene megvalósítani.