Terroristacélpont Románia?

Úgymond felszabadítaná Romániát egy iszlám militáns vezető. Nyilatkozata szerint nincs kizárva, hogy ezt az országot is érheti terrortámadás a jövőben.

Romániát is nevesítette a lehetséges terrortámadások célpontjai között egy militáns iszlám vezető. Omar Bakri sejk úgy véli, az ország nem azért válhat célponttá, amilyen szerepet a nyugati világ szövetségeseként, illetve az USA oldalán betölt, hanem azért, mert szerinte „Románia iszlám terület, amelyet fel kell szabadítani”.

A sejk úgy érvelt, hogy „Amikor az iszlám betör egy területre, akkor az a föld az övévé válik, a muzulmánoknak pedig kötelességük, hogy egy napon felszabadítsák. Például Spanyolország is iszlám terület, akárcsak Kelet-Európa, Romániával, Albániával, Macedóniával, Szerbiával, Koszovóval és Boszniával együtt”. (Ismeretes egyébként, hogy a mai Spanyolország területe már volt iszlám uralom alatt, s csak a nagyon hosszú ideig tartó visszahódítás – reconquista – nyomán lett ismét keresztény fennhatóság alatt.)

Furcsa védelem

Omar Bakri Bulgáriát is célpontként jelölte meg – ám ezt az országot kifejezetten a szövetségesi viszonyrendszer miatt. „Afganisztánban és Irakban tevékenykedő katonái miatt, valamint az Izraellel való katonai együttműködése miatt Bulgária is jogos célpont lehet. Hisszük, hogy képesek vagyunk támadásokat elkövetni Bulgária szívében. Megtehetjük ezt Romániában is és más országokban. Hogy végül hol történik és mikor, az a taktikánktól és a stratégiánktól függ” – mondta a sejk, akit a világ iszlám militáns vezetői között tartanak számon.

Más oldalról is megközelíthető viszont a kérdés. Régóta vissza-visszatérő téma az, amit lapunknak megerősített egyik váradi előadása alkalmával Marius Oprea is. A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Romániai Intézet (IICCR) volt vezetője kérdésünkre akkor azt nyilatkozta: Romániában már a kommunista rezsim is kétarcú, békülékeny politikát folytatott az iszlám militánsokkal. Az elv az volt, hogy szükség esetén beengedték őket, néha segítették őket egyes kiképzéseikben vagy más módon, s cserében ígéretet kaptak arra, hogy Románia nem válik célponttá, 1989 után tovább „fejlődtek” ezek a kapcsolatok, mivel a román titkosszolgálatok egyes képviselői üzletelni is kezdtek egyes terrorista sejtekkel. Cserébe továbbra is azt az ígéretet kapták, hogy Románia védett maradhat. Jelen pillanatban semmi nem utal arra, hogy ez a viszonyrendszer megbomlott volna, s ennek következtében változás állt volna be mindebben…

Szeghalmi Örs