Szili Katalin a párbeszéd híve

Magyarország egyik legismertebb politikusa, Szili Katalin Erdélybe érkezett, ahol nyolc napos magánlátogatás keretében több helyen és több-összetételű közösség előtt a magyar nemzetstratégiával kapcsolatos beszélgetés sorozaton vesz részt.

A magán jellegű, de aktuális politikai arculatú beszélgetés sorozat első állomáshelye Szárhegy volt. Az évente megtartandó Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évi közgyűlésén élőben találkozhatott mindazon problémákkal, korlátokkal, nehézségekkel, melyekkel a Kárpát- medencei magyar nyelvű médiának meg kell küzdenie. Szerencséjére ezen a rendkívül érdekes eszmecserén a jelenlevők nem rejtették véka alá mindazokat a gondolatokat, melyek jóformán állandóan foglalkoztatják.

Senki nem tagadta azokat a nehézségeket, melyekkel a kisebbségi sorsban élő médiának szembe, kell néznie és az, úgymond állami hirdetések az esetek többségében kimaradnak a magyar intézmények kasszáiból, ami természetesen érződik a mindennapi gondolkodásban is. Pénz nélkül sokszor másod, harmad vagy még további sorban tartott média önhibáján kívül nem tudja azt az értéket nyújtani, ami egyébként benne, mint egyedben létezik és megvan.

A nyílt és őszinte beszélgetés katalizátor szerepében hatott. Ennek következtében sikerült olyan gondolatsorokat felsorakoztatni, melyek a jelen lévők számára nagyon értékesek voltak és a magyarországi vendégek, nem csak Szili Katalin és kabinetfőnöke, hanem a magyarországi bizonyos sajtó reprezentáns személyei is elgondolkodhatnak a jövő tennivalójáról.

A politikus szerintem rendkívül érzékletesen, árnyaltan tárta fel azokat a mély gondolatokat, melyek eddigi és jövőbeli politikai tevékenységének vezérfonalai voltak és lesznek. 1998-ban az Országgyűlés alelnökévé, majd 2002-ben a Magyar Köztársaság első női házelnökévé választották, melynek következtében tisztsége folytán a Szent Korona Testület tagja is lett. Lemondása sem volt egy átgondolatlan cselekedett. A pulpitusról, a parlament 9. sorába ült, mint ahogy az sem, hogy 2010-ben megalakította a Szövetség a Jövőért Mozgalmat, majd a Szociális Unió nevű pártját, amelynek elnökévé is választották. Emiatt párttagsága megszűnt, és kilépett az MSZP országgyűlési frakciójából.

Szili Katalin Sepsiszentgyörgyön találkozott többek között Antal Árpád polgármesterrel, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökével, Kulcsár-Terza Jó­zseffel, a Magyar Polgári Párt megyei elnökével, és ellátogatott a Székely Nemzeti Tanács székházába. De beszélt Gazda Zoltánnal, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökével, Orbán Barra Gáborral, KDM- tag. A Székely Nemzeti Tanács székházába találkozott több politikai párt értelmiségiével és város polgáraival is.

Találkozott Péter Ferenc Szováta polgármesterével. Tűrében megtekintette az épülő magyar házat. Kolozsvárra érkezve, az Evangélikus- Lutheránus püspök Adorjáni Dezső Zoltán meghívására, a Reményik Sándor Galériában „A magyar politikai sorsközösség a Kárpát-medencében. Nemzet és politika” címmel tartott előadást. A moderátor szerepét Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője töltötte be. Kérdéseire válaszolva elmondta azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mostani útja alkalmával szerzett. Hiszen nem először jár Erdélyben. Ugyanakkor politikai tevékenységének lényegét is feltárta.

Támogatja Kolozsvárnak az Európai Kulturális Fővárosa 2020, valamint Európai Unió Ifjúsági fővárosa 2015-ben tervét. Fel lehetne használni Pécs városának tapasztalatait, amely már volt Európa Kulturális Fővárosa. Kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta, Csíkszeredából Brassóba mennek, majd Marosvásárhely és Nagyváradról megy Budapestre. Kolozsváron nem csak a Duna Televíziónak adott interjút, de találkozott Kelemen Hunor RMDSZ elnökével, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármesterével is.

Mint Házelnök olyan nemzetpolitikát kezdeményezett melynek alapján a Kárpát- medencében megválasztott magyar képviselők egy asztalnál ültek. Létrehozták a nemzeti stratégiát, a Kárpát- medencei nemzeti stratégiát, amelyet a mostani kormány is megtartott. Mint független politikus elismeri a nemzeti és keresztény gyökereket. A mai politikai életben érezhető mindenütt a pártokráciától való elfordulás. A szavazók jelentős aránya egyetlen politikai pártnak sem tagja. A civil közösségeknek nagyobb szerepe lesz a jövőben. Főleg szociális kérdésekkel foglalkozik. A deviza- hitelek sokak eladósodását eredményezték. A természetes személyek csőd védelmére vonatkozó törvényjavaslatot tett.

Hangsúlyozta, a stratégiai gondolkodásban fontos, hogy létrejöjjön a nemzeti médiastratégiája. Azok a média termékek, melyek a határon túl a magyar közösségeket szolgálják nagy erőfeszítéseket, tesznek azért, hogy fennmaradjanak. Az anyaországnak kellene támogatnia azt a missziót, amit el akarnak látni. Ennek érdekében elkészült egy média katalógus, melyből kiderül csak Erdélyben 400 írott sajtótermék, jelenik meg. Létre kell jönnie a Kárpát medencei írott és elektronikus média katalógusnak is.

Nemzet- politikai magaslatok: 2004 májusában Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, úgy gondolván ez a csatlakozás egy új időszámítást eredményez a nemzet politikában. 2004. december 5. visszavetette ezt a lehetőséget, melyet az integráció nyitott. 2009. december 5.-én, az 5 éves évfordulón felvetette, szükséges lenne, hogy a szocialista párt változtasson az álláspontján. 2010-ben a kétharmados többséggel megválasztott Fidesz első intézkedése a magyar állampolgárság megadása volt. Az autonómia kérdésével kapcsolatban elmondta, jó lenne, ha a Kárpát- medencében autonómia hálózat jönne létre. Ez nem Európa ellenes. A helyi közösség kell, döntsön arról, hogy mit szeretne. Ehhez kell a politikai támogatás. Az Autonómia Bizottság nem rég kezdte meg működését.

Kérdésemre: Az útjának felén, hogyan látja a mindenkori magyar kormányoknak, hol kellene változtatnia a határon túli magyarokkal szembeni politikáján ahhoz, hogy sokkal eredményesebb legyen?

- A civil szervezetek akaratát vegyék figyelembe. A civil szervezetek szerintem tudják, hova akarnak eljutni. Ezt kell támogatni, ha a közös gondolatainkat kicseréljük és ennek értelmében úgy lépünk, amelynek eredménye mindnyájunknak jó legyen. A nemzetpolitikai stratégiai kérdések azok, amelyekben egyet tudunk érteni. Ha a pártok ezeket a gondolatokat fel tudják karolni, a kárpát- medencei viszonyok is megváltozhatnak. A parlament a jogi eszközöket kidolgozhatja, amely az együttműködést elősegíti.

Csomafáy Ferenc