Ki mennyivel kereshet többet esetleg?

Már a koalícióban egyeztetik ezekben a napokban azokat az elképzeléseket, amelyek a közalkalmazottak fizetésének emeléséről szólnak. Mint ismeretes, nemrégiben 25%-kal levitték a béreiket, ám az az intézkedés december 31-ig szól, utána ellenkező irányú változás jöhet. A két kormányerő, a PD-L és az RMDSZ tárgyal arról, milyen konkrét megoldások legyenek. Az utóbbi tömörülés két Bihar megyei politikust, Derzsi Ákos és Lakatos Péter törvényhozókat bízta meg azzal, készítsék el a szervezet javaslatait. Két hétig dolgoztak ezen, s ma Váradon ismertették, miket javasol az RMDSZ a koalícióban.

 

  

 

 

 Lakatos Péter elmondta: fő céljuk az, hogy az 1000 lej alatti bérek emelkedjenek a közszférában, a nagy fizetések még várhatnak. Derzsi Ákos közölte: összesen 110 bérezési kategória lézetik a közalkalmazottakra vonatkozóan, s fontos, hogy kit hova sorolnak be, hiszen ennek alapján számítható ki a bére. A pótlékok nagyrésze megszűnt, már csak a különleges munkakörülmények miatt adható ilyesmi.

A javaslatuk lényege, hogy két típusú béremelés között választhatna majd a koalíció, mindkettő részletekbe történne. Az első esetén a lényeg, hogy például aki a közszférában most minimálbért, azaz 600 lejt kap, az végül 800 lejt keresne majd. Van még néhány példa jelenlegi és emelt bérekre. Aki 676 lejt keres, az 901-lejt kapna ezentúl, hasonló adatpárok: 826 - 1032, 926 - 1157. A másik javaslat a következő adatpárokat eredményezné: 600 - 850, 676 - 869, 826 - 925, 926 - 1037.

Más - szintén foglalkoztatási vonzatú - témára térve Derzsi elmondta: az úgynevezett napszámosok, alkalmi munkát vállalók esetében bevezetnék a "napszámoskönyvet", amelynek alapján nyilvántartható lenne ez a foglalkozási ág is - amelyet jelenleg a legtöbben feketemunkaként űznek.

 

 

 

 

 Szóba került a firssen megszüntetett minimáladó is. lakatosék szerint ennek visszavonása az RMDSZ sikere is. Mint tegnap már röviden ismertettük, a román kormány október elsejétől eltörölte a cégekre nyereségességüktől függetlenül korábban kirótt "minimáladót" (átalányadót), egyben bevezetett néhány gazdaságélénkítő intézkedést a nagy értékű befektetések ösztönzésére, illetve a fiatal vállalkozók támogatására. Októbertől tehát minden cég az év végéig 16 százalékos nyereségadót köteles fizetni, és januártól csak azok a cégek kötelezhetők átalányadóra, amelyek az adócsalásnak fokozottan kitett területeken tevékenykednek.

 

 

 

 

 

 A mostani intézkedéssel párhuzamosan a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseket is bevezetett. Eszerint állami pénzzel támogatnák a vállalkozásba kezdő 35 év alatti fiatalokat. Ezen kívül az állami támogatáshoz szükséges alsó limiteket lejjebb szállították, így azok a cégek is részesülhetnek ilyen pénzekben, amelyek legalább 5 millió eurót fektetnek be egy vállalkozásba (eddig 10 millió volt az alsó határ), és legalább 500 munkahelyet teremtenek (eddig minimum százat kellett). Azok a vállalatok, amelyek 10 és 20 millió euró közötti összeget ruháznak be, legalább száz munkahelyet kell teremteniük, a 20 és 30 millió euró között befektetők pedig mininum 200 új embernek kötelesek munkát biztosítani, ha igényt tartanak az állam segítségére. A 30 millió euró fölötti összeget befektetők esetében 300 új munkahely létrehozása a feltétel.