Köszöntsük az édesanyákat

Napjainkban világszerte megemlékeznek az édesanyákról, ám különböző időpontokban. Vannak olyan helyek, ahol május második vasárnapján ünnepelnek, de nálunk például május első vasárnapjára esik ez az alkalom. A közel-keleti országokban május 10-én ünnepelnek, míg Franciaországban például a hónap utolsó vasárnapján. Kilóg a sorból Norvégia, ahol februárban, Argentína, ahol októberben vagy Thaiföld, ahol augusztusban tartják. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték. Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.1907-ben Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Sajnos az évek során sok helyen elanyagiasodott az ünnep, és elvesztette eredeti célját: a tisztelet és szeretet kinyilvánítását. A nap legfontosabb gondolata a hála kifejezése kellene hogy legyen, nem pedig a hatalmas ajándékok vásárlása. Elég egy kedves tett, egy köszönöm vagy akár a kertből szedett egy szál rózsa. Sajnos a virágárusok is előszeretettel élnek azzal a lehetőséggel, hogy ilyenkor felemelik a virágok árait. Ezt figyelembe véve a virágot vásárlóknak különféle árakkal kell számolniuk. Rózsát vehetünk 4-7 lejért, kálát 4-5 lejért. Ettől olcsóbb a szegfű 2-3 lejért, valamint a gerbera 3-4 lejért. Akik kicsivel többen szánnak az alkalomra, azok vehetnek egzotikus virágokat, de ezek ára már 10 lejnél kezdődik.